×

Bérgarancia-bizonytalanságok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 38. számában (2001. március 15.)

 

Elkerülhetetlen egy új, egységes fizetésképtelenségi törvény megalkotása a mostani csődtörvény helyett – vélik felszámolói körökben. Ennek segítségével egyértelműen tisztázni lehetne a Bérgarancia Alap felhasználása körüli bizonytalanságokat is. (Az alapról szóló törvényt várhatóan májusban módosítja az Országgyűlés.)

 

Az Európai Unióban a csőd- és felszámolás elnevezések helyett a nehéz helyzetbe jutott cégeknél a fizetőképesség helyreállítása, vagy a jogutód nélküli megszüntetés fogalmakat használják – mondta Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Az Európai Unió tagországai jogszabályaikban ennek érvényt is szereznek: a módosítások során a cél, hogy megkönnyítsék a pénzügyi nehézségekkel küszködő cégek működőképességének helyreállítását. A hazai új jogszabálynak egységes egészként kell majd kezelnie a jelenleg két bírósághoz tartozó csőd- és felszámolási eljárást, illetve a végelszámolást.

A felszámolók a felszámolási eljárások során általánosan 1997-től veszik igénybe a bérek kifizetéséhez a Bérgarancia Alapot (BGA). Ebben a munkaügyi központok mindvégig együttműködő partnereknek bizonyultak.

Kiürült cégek

Az évek során többször problémát jelentett azonban az, hogy a felszámolók nem minden esetben tudták a teljes igénybe vett összeget visszafizetni a BGA-nak. Ennek oka legtöbbször az, hogy a felszámolás alatt lévő céget, az abban lévő vagyontárgyakat őriztetni kell, s ennek költségét levonják a BGA-tól kapott összegből. E miatt a munkaügyi központok és a felszámolók között számos esetben vita alakult ki.

A felszámolások jelenlegi szakaszában – mintegy 11 ezer felszámolás van még mindig folyamatban – a cégek 60-70 százaléka olyan, amelyben mondhatni egy árva fillér sem maradt. Ám egyetlen olyan dokumentáció sem lelhető fel, amelynek alapján a felszámolást érdemben le lehet bonyolítani.

A viták elkerülése érdekében a felszámolók nemzetközi tapasztalatok alapján többek között azt javasolják, hogy a felszámolás alatt lévő cégek menedzsmentje – ha rossz döntéseik miatt jutott a vállalkozás csődbe – ne részesedjen a BGA-ból. Ugyanis a menedzsment tagjai a munkavállalók bérének többszöröséért vállalhatják azt a kockázatot, hogy ha rosszul gazdálkodnak, megtakarításaikból átvészeljék az átmeneti időszakot, amíg nem találnak új munkahelyet maguknak.

Így a hitelezők is mentesülnének a menedzsereknek járó, a Bérgarancia Alapból származó kifizetések alól. Ez azt is jelentené, hogy a jelenleginél lényegesen több dolgozó kaphatna fizetést az alapból felvett „hitel" segítségével.

Molnár György szerint a BGA milliárdos nagyságrendje megengedhetné azt, hogy azokban az esetekben, amikor a felszámolandó cég vagyona nem fedezi a BGA-ból felvett összeg visszafizetését, akkor is kaphassanak a csődbe ment cégek dolgozói legalább egy hónapos elmaradt bérnek megfelelő összeget. A mintegy 60 ezer „kiüresedett" cég volt dolgozóinak egyhavi bére 2,5-3,0 milliárd forintba kerülne.

Fekete könyv

Molnár György szerint át kellene venni az EU-tagországokban általánossá vált „fekete könyv" használatát, amiben nyilvántartják és nyilvánosságra hozzák a csődbe ment cégeket, azok menedzsmentjét, tulajdonosait. Ez kizárja, hogy az a cégvezetés, aki csődbe vitt egy vállalkozást, másnap újat alapíthasson, mint ahogy ez jelenleg Magyarországon még lehetséges.

A felszámolók álláspontja szerint olyan új hitelezővédelmi és felszámolási törvényre lenne szükség, amely nem a szabályok közötti átjárásra és a hitelezők megkárosítására sarkallja a gazdaság szereplőit. Az új törvény gazdaságpolitikai célja csak az lehet, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hitelezők közötti korrekt kapcsolat alapján mód nyíljon az esetleges és időben észlelt, kezelhető pénzügyi, gazdálkodási, piaci és vezetési problémák közös megoldására. A jelenleg hatályos törvény ugyanis sem az adós cég vezetését, sem a hitelezőket nem teszi érdekeltté a működőképesség helyreállításában, a reorganizáció megvalósításában.

Bíróságon kívül

A következő néhány évben arra kell a törvényi szabályozásnak ösztönöznie a gazdaság szereplőit, hogy a piaci viszonyok által kikényszerített változásokhoz való alkalmazkodás legyen a legfőbb cél. Amennyiben ugyanis a többi hitelező számára is lehetőség nyílik a biztonságosabb pénz-, illetve áruhitelezéshez, úgy nagymértékben csökkenne a körbetartozások átláthatatlan halmaza.

Ha tehát az új szabályozás lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy már az első fizetési határidő elmulasztása esetén – többségi hitelezői egyetértéssel – a vagyonfelügyelő betekintést nyerjen a gazdálkodási, pénzügyi folyamatokba, úgy ezek ismeretében meg lehetne teremteni azt a hitelezői egyezséget, amely a fizetőképesség helyreállítását szolgáló programba épülne. Meghatározva természetesen az adós cég kötelezettségeit, az esetleges többletbefektetés mértékét és azok megtérülésének futamidejét. Ez az eljárási mód feltételezi az adós cég reorganizációjában történő aktív hitelezői részvételt, de nem igényli a közvetlen bírósági közreműködést. Hiszen a hitelezők által megbízott vagyonfelügyelői, reorganizációs szakértői tevékenység kellő jogi és pénzügyi szakértői garanciát adhat minden érdekelt számára.

Az új törvény csak akkor fog hatékonyan működni, ha a hatálybalépése előtt létrejön a „fizetésképtelenséggel foglalkozó szakértők kamarája", amelyben helyet kapnának a felszámolók, a végfelszámolók, a pénzügyi biztosok, a vagyonfelügyelők és a reorganizációs szakértők. Ez biztosítaná, hogy csak szakmailag jól képzett pénzügyi szakemberek működjenek közre.

Molnár György szerint a szakmai vélemények normaszövegbe öntése 2001 nyarára készülhetne el, majd a tárcaközi egyeztetés és a parlamenti vita után 2002 első felében megszülethetne a törvény, ami 2003 januárjától léphetne hatályba. Ezzel párhuzamosan szigorítani kellene a gazdasági társaságokról szóló törvényt is.

E területen nincs jogharmonizációs kötelezettsége Magyarországnak, mégis figyelni kell az uniós gyakorlatot. Hiába lenne kívánatos az új fizetésképtelenségi törvény mihamarabbi hatálybalépése, előbb meg kell várni, hogy kiderüljön: az EU tagországaiban milyen irányt vesz e jelenleg szintén jelentős módosítások előtt álló terület jogi szabályozása, s ennek ismeretében célszerű az új magyar törvényt megalkotni.

Inkább a felszámolás

A 2000. évi adatok szerint kevés gazdasági társaságot tartottak nyilván az adósságrendezés, vagyis a reorganizáció alatti cégek kategóriájában. Ebből kitűnik, hogy jelenkori piacgazdaságunkból szinte teljesen hiányzik a cégek fizetésképtelenségi válságmenedzselésénél a vállalkozások fennmaradását célzó, a működőképes egységek, részek reorganizációját célzó csődegyezségek gyakorlata.

A hitelezők a csődeljárás helyett inkább a cégek felszámolását kezdeményezik. Külföldön általában – különösen az EU országaiban – sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az átmenetileg fizetésképtelenségi helyzetbe került cégek reorganizációjára. Külföldön a csődegyezség, a reorganizáció keretében esélyt adnak az átmenetileg nehéz helyzetbe került cégeknek. Így a hitelezők is jobban járnak, hiszen megteremthetik annak a lehetőségét, hogy nagyobb arányban jussanak hozzá az adós céggel szembeni követelésükhöz.

A jelenlegi rendszer nem alkalmas a korrekt elszámolásra, hiszen a gazdaság szereplői közül az üres cégek kivezetését pillanatnyilag senki sem finanszírozza. A jelenlegi legjelentősebb problémát e területen az a mintegy 60 ezer társaság okozza, amelyek nem működnek, mérleget a cégbíróságnak már nem adnak le, ám a nyilvántartásban még szerepelnek, s a cégbíróság nem tud velük mit kezdeni. Számítások szerint jelenleg mintegy 5 milliárd forint költségvetési hozzájárulás kellene ahhoz, hogy e társaságokat kivezessék a cégnyilvántartásból, ám erről az igazságügyi, a pénzügyi tárcával, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal meg kellene egyeznie.

Letét a megelőzésre

Megfontolandó, hogy az új törvény rendelkezzen arról, hogy a cégalapítás során minden gazdálkodó köteles lenne egy – az eljárás díjával azonos – 300-500 ezer forint körüli összeget zárolni vagy kötelező biztosítás formájában elkülöníteni. Ezzel megalapoznák az ilyen típusú eljárások pénzügyi fedezetét, és egyidejűleg az állam is mentesülne a további kiadások finanszírozása alól.

Ehhez hasonlóan címkézett pénzt lehetne elkülöníteni a fizetésképtelenség esetére, a dolgozók elmaradt 1-2 havi bérének fedezetére is. Továbbá különösen fontos lenne az új fizetésképtelenségi törvény a kis- és középvállalkozások működési és finanszírozási biztonsága szempontjából is. Ez alapján nagyobb biztonsággal meg lehetne ítélni a fizetőképességet, hiszen annak időben történő helyreállítása meghatározó jelentőséggel bír az üzleti kapcsolatokban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesíthetőségében.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem