×

A foglalkoztatási törvény átírása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 38. számában (2001. március 15.)

 

Az idén tízéves a foglalkoztatási törvény. A jogszabályt – amelynek a munkanélküliség kezelését szabályozó környezet kialakításában kiemelt jelentősége van – ez idáig többször módosították, most pedig újabb korrekció előtt áll. Az egyeztetések során kiderült: abban közmegegyezés van, hogy időszerű a törvény teljes újragondolása.

 

Köztudottan csak egyes adótörvények változtak annyit és olyan mértékben, mint 1991. évi megalkotása óta a foglalkoztatási törvény. Minden évben módosították – olykor évente többször is -, talán csak az 1993-as év volt kivétel. Ez idő alatt a munkaerőpiac átrendeződött, a munkanélküliek ellátási, támogatási, átképzési rendszere többször átalakult, és a szervezeti struktúra is több alakváltozáson ment keresztül.

A forma és a tartalom

A Gazdasági Minisztérium (GM) már januárban elkészítette a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának tervezetét, amit februárban megtárgyalt a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete és az Országos Munkaügyi Tanács munkaerő-piaci bizottsága is.

A módosítás szükségességét egyfelől formai és strukturális, másfelől tartalmi és definíciós indokokkal támasztotta alá az előterjesztő. Előbbi esetében az EU jogharmonizációra és a munkaerő-piaci szervezet korszerűsítésére hivatkoznak, utóbbinál pedig – külső okra való utalás nélkül – a munka nélküli állapot fogalmi ismérveit, valamint a munkanélküliek együttműködési kötelezettsége kérdéseit szabályoznák.

A módosítási tervezet gerincét – a beterjesztő által elismerten – a munkaerő-piaci szervezet korszerűsítése képezi. A munkanélküliek ellátásának és támogatásának szervezeti rendszere lényegében a foglalkoztatási törvény 1991-ben történt kialakítása óta 1996-ig nem változott. A struktúrát a klasszikus hármas felépítés jellemezte, alapszinten a munkaügyi kirendeltségek, középszinten a megyei munkaügyi központok, végül a központi irányítást az Országos Munkaügyi Központ (OMK) látta el. Ez utóbbi szerepkörét vette át 1996-ban a Munkaügyi Minisztérium (MüM). Az OMK módszertani és informatikai támogató szervezetté alakult.

Az azóta eltelt idő alatt csupán annyi változott, hogy a Munkaügyi Minisztérium megszűnésekor a foglalkoztatáspolitikával és a munkaerő-piaci szervezet működtetésével, valamint a munkaügyi szabályozással, illetve a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása megoszlott a Gazdasági Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium között. A munkaerő-piaci szervezet működtetése történetesen a GM-hez került, így a területi szervezetek központi irányítását a GM végezte és végzi.

Változó követelmények

A módosítási tervezet elé fűzött preambulum szerint: "A munkaerő-piaci érdekegyeztetés megyei szintű rendszere a mai napig nem változott. Az országos szinten megvalósult változások sem befolyásolták a szociális partnerek helyi érdekérvényesítési lehetőségeit. Az eddigi fejlődés eredménye a stabilan, zökkenőmentesen működő munkanélküli-ellátási rendszer kialakulása, valamint az a tény, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatások és aktív munkaerő-piaci eszközök – a gazdasági növekedéssel kölcsönhatásban – hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a foglalkoztatás bővítéséhez. A munkaerő-piaci képzési programok, valamint a munkaközvetítés megfelelően szolgálták a munkavállalói, munkaadói és kormányzati elvárásokat."

Márpedig ha ez így van – s miért is kételkednénk ebben -, akkor meglehetősen érthetetlen lépésnek tűnik az összes érdekelt fél megelégedésére működő rendszer erőteljes átalakítása.

A tervezet ugyanis nem kisebb horderejű lépésben mutat fel úttörőnek is nevezhető szerepet, mint a meglehetősen mély történelmi-társadalmi gyökerekkel rendelkező megyei szerveződés regionális rendszerrel való felcserélésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatát figyelemmel kísérők számára közhely, hogy az EU támogatási rendszere a regionalitás elvére épül. Elvileg tehát észszerűnek tűnik az olyan közigazgatási struktúra kialakítása, amely alkalmazkodik ehhez az elvhez. Ismeretes, hogy az ezt szolgáló kezdeti lépéseket már megtettük (a régiók elméletben már kijelöltettek), de a döntő elhatározások – például a régióközpontok kijelölése, a finanszírozási rendszer kialakítása – még váratnak magukra. Ilyen körülmények között kétségek támadhatnak afelől, hogy éppen egy harmonikusan működő struktúra átalakítása lenne a legsürgetőbb lépés.

Erre az álláspontra helyezkedtek a munkaadók és a munkavállalók képviselői az Országos Munkaügyi Tanács munkaerő-piaci bizottságában, de nem támogatta a struktúraváltást a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete sem. Az átalakítást ellenző vélemények közül figyelemre méltó az is, amely szerint az új rendszer működését nem alapozták meg előzetes tanulmányok, s a legkevésbé sem volt kidolgozott a pénzügyi ellátás: sem szervezeti rendszerében, sem összegszerűségében.

Azt azonban egyik fél sem opponálta, hogy létrejöjjön egy olyan, hatékonyabb működést biztosító tervezési, értékelési és irányítási rendszert megvalósító központ, amely lényegében az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ eredeti feladatait látja ismét el.

Támogatták továbbá a szociális partnerek azt az elképzelést is, hogy a MüM 1998-as megszűnése óta a szociális tárca felügyelete alá tartozó munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzési rendszer – annak érdekében, hogy a munkaügyi jellegű hatáskörök egyazon tárcához tartozzanak – a Gazdasági Minisztérium kompetenciájába kerüljön.

Többszörös alternatíva

Úgy tűnik, a regionális szervezeti rendszer kissé túl korai bevezetését kifogásolók érvrendszerét az előterjesztők is akceptálandónak ítélték, mivel a Szociális Tanács ülése elé már olyan, alternatívát tartalmazó előterjesztés került, melyben a regionális rendszer bevezetése mellett a másik lehetőséget az eddigi megyei rendszer megőrzése jelenti.

A foglalkoztatási törvény másik – a szociális partnerek által alapvetően nem kifogásolt – módosítási csomagja a munkanélküli-ellátások tartalmi kérdéseit érinti. Mindenekelőtt újradefiniálja a tervezet a munkanélküli fogalmát. Eddig ahhoz, hogy valakit munkanélkülinek tekintsenek, elegendő volt – a többi kritérium teljesülése mellett -, ha a munkaügyi központ munkanélküliként regisztrálta az állástalant.

A módosítás következtében viszont csak azt a személyt határozzák meg munkanélküliként, aki elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkanélküliek regisztrálását és ellátását végző hivatallal, illetve kirendeltségével. Együttműködőnek az számít, aki a kirendeltségnél jelentkezik, és nyilvántartásba vételét kéri, meghatározott időpontokban – de legalább háromhavonként – jelentkezik a kirendeltségnél, továbbá ha körülményei megváltozását nyolc napon belül bejelenti.

Ezen túl mérlegelni kell a felajánlott munkalehetőségeket, tevőlegesen részt kell venni munkalehetőségek felkutatásában, s a megfelelő ajánlatokat, illetve a képzési lehetőségeket el kell fogadni. Ez a változás egyértelművé teszi, hogy a törvényben szabályozott támogatások és szolgáltatások az aktív korú nem foglalkoztatottak keresőtevékenységhez jutását kívánják elősegíteni.

Szintén támogatásra talált az a módosító javaslat, mely szerint bővül a képzési támogatásban részesíthetők köre. A jövőben képzési támogatást kaphatnak azok a fiatalok is, akik ugyan nem szereztek jogosultságot munkanélküli-járadékra, azonban tanulói, hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően 25. életévükig – felsőfokú végzettség esetén 30. életévükig – a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzésben részt vesznek. Ugyancsak ilyen elbírálás alá esnek a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők.

A szociális partnerek alapvető egyetértése mellett azért fellelhető e képzési támogatásokkal – különösen az iskolából kikerült fiatalok ilyen támogatásával – szemben olyan vélemény is, mely szerint e lehetőség kihasználható az egyébként nem rászorulók számára is: ingyenes, sőt támogatott továbbképzési lehetőségként. Ésszerűnek és jól alkalmazhatónak tűnik viszont a munkaerőpiacról – gyermeknevelés, családi kötelezettségek miatt – átmenetileg távol maradó, főleg női munkavállalók támogatása, annak érdekében, hogy elősegítse a munka világába való visszatérésüket: a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudás megszerzése, karbantartása útján.

A képzésben részt vevők – tekintet nélkül arra, hogy pályakezdők-e, avagy sem – munkanélküli-járadéknak minősülő támogatásban részesülnek, melynek összege a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes keresetpótló juttatás alsó határa.

Önkormányzati kötelezettségek

Érintik a módosítások a területi önkormányzatok eddig törvényben szabályozott lehetőségeit és kötelezettségeit is. A foglalkoztatási törvény 1993 óta nyújtott lehetőséget az önkormányzatok számára, hogy a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján részt vegyenek az adott településen élő, munkanélküli-járadékban részesülők ellenőrzésében. Mivel azonban ez a rendszer a gyakorlatban egyáltalán nem működik, ilyet csak elvétve kötöttek (nem csoda, hiszen az önkormányzatok még a legfontosabb és kötelezően elvégzendő hatósági feladataik ellátására is szerény, esetenként elégtelen kapacitással, pénzzel rendelkeznek), indokolt, hogy a vonatkozó rendelkezést a törvényből töröljék.

Szintén ésszerűtlennek bizonyult az a szabály, amely szerint az önkormányzatok – a rendszeres szociális segély feltételeként – az igénylőket együttműködésre kötelezhették a munkaügyi központokkal. Ez az intézkedés gyakorlatilag csupán a munkaügyi központok leterheltségét növelte, mivel a valóban elhelyezkedni kívánók kötelezés nélkül is felkeresik a munkaerő-piaci szervezetet, aki viszont csak az önkormányzat előírásai miatt megy oda, nyilvánvalóan csupán a megjelenést igazoló aláírás miatt teszi ezt. Így ésszerűnek tűnik, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben a munkaügyi központokkal való együttműködési kötelezettségről szóló passzust töröljék.

Védelem a dolgozónak

A foglalkoztatási törvény módosításával összefüggésben újraszabályoznák a Bérgarancia Alapról szóló törvény egyes rendelkezéseit is. Nevezetesen a jogharmonizációval összefüggésben, valamint a felszámolás alatt álló gazdasági szervezetek munkavállalóinak védelmében. Ez utóbbi a felszámolónak azt a kötelezettségét érinti, amely szerint a ki nem fizetett bérek és a végkielégítés megtérítéséért támogatási kérelmet kell benyújtania, másfelől: ezt emelt összegű rendbírsággal lehessen kikényszeríteni.

A foglalkoztatási törvény módosításának tervezetét – vélhetően a szociális partnerek észrevételeinek, valamint a MAT állásfoglalásának figyelembevételével – az Országos Munkaügyi Tanács is tárgyalja. Úgy tűnik, a jelentős átalakítások ezúttal elmaradnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a Munkaerő-piaci Bizottság ülésén elhangzott azon észrevétel megfontolására, miszerint a foglalkoztatási törvény teljes újraírására lenne szükség.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem