Pályázati rajt

A Széchenyi-terv négy programjához kapcsolódóan januárban ötvenöt pályázatot hirdetett meg a Gazdasági Minisztérium. Az állam összesen százmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az igénylőknek: ötmilliárd forintot a regionális gazdaságépítés, húszmilliárdot a turizmusfejlesztés, harmincmilliárdot a lakásprogram, s negyvenötmilliárd forintot a vállalkozáserősítés projektre pályázók nyerhetnek el.

A pályázati kiírások közös jellemzője, hogy az állam azon vállalkozásoknak és önkormányzatoknak ad vissza nem térítendő támogatást, amelyek a tervezett fejlesztés és beruházás kiadásaihoz hozzáteszik a saját részüket is. Az állam a teljes költségnek legfeljebb az egynegyedét, az egyharmadát, illetve – kivételes esetben – a felét – vállalja magára, míg a hiányzó forrásokat a pályázók hitelekből fedezhetik. A szakminisztérium azt reméli, hogy a százmilliárdos támogatás legalább háromszázmilliárd forint külső, azaz üzleti forrást mozgósít a gazdaságban. E pályázati rendszerben alapvetően új elem, hogy a pályázatok száma a korábbiakhoz képest megháromszorozódik, a forráselérés lehetősége jelentősen bővül, egész évben lehet pályázni. Az ígéretek szerint a pályázatok elbírálása 90 nap alatt megtörténik, és a döntések nyilvánosak.

Versenyképes beruházások

A százmilliárdos keretből a legtöbb forrás a vállalkozáserősítő programra jut, elsősorban azért, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Emellett azonban a magyar gazdaságnak továbbra is érdeke a külföldi befektetések ösztönzése – s ezzel összefüggésben olyan közeg kialakítása, amely a profit magyarországi visszaforgatására készteti a hazánkban megtelepedett nemzetközi cégeket –, illetve a különböző méretű és súlyú vállalatok közötti együttműködés erősítése. Ezért a beszállítói kör bővítése és a vállalati kooperáció szélesítése különösen hangsúlyossá vált. A vállalkozáserősítő programok közül kiemelkedik az európai regionális vállalati központok hazai megtelepítésének segítése, valamint az uniós minőségbiztosító rendszerek kialakítása.

Feltehetően nagy érdeklődésre tart majd számot a versenyképes beruházások támogatására kiírt pályázat, amelynek célja a hazai ipar versenypozíciójának javítása és szerkezetátalakításának gyorsítása. E támogatást belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók egyaránt igényelhetik, kikötés azonban – sok egyéb mellett –, hogy a többletkapacitással gyártott és bármely piacon versenyképesen értékesíthető termék hozzáadott értékéből a beruházás költsége öt éven belül megtérüljön. Az elbírálás szempontrendszeréből az szűrhető le, hogy a pályázat során előnyben részesülnek azon tervezett beruházások, amelyek révén új munkahelyek jönnek létre, illetve amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizálásához.

Hálózati együttműködés

A kis- és középvállalkozások kamattámogatása ugyancsak a fejlődésre képes, innovatív gazdálkodók versenyképességet javító beruházásait hivatott segíteni. Az elnyerhető forrás vissza nem térítendő kamattámogatás, amelynek mértéke az első és a második évben a mindenkori jegybanki alapkamat negyven százaléka, s harminc százaléka a harmadik és a negyedik évben: de maximum 26 millió forint. A saját forrás megléte ebben a konstrukcióban is feltétel, a pályázóknak ugyanis rendelkezniük kell a fejlesztés nettó összegének 25 százalékát kitevő önrésszel, amelybe hitel és az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be.

A kereskedelemben és a szolgáltatásban működő kis- és közepes vállalkozások ugyancsak pályázhatnak fejlesztési célú beruházásaik támogatására, ám elsősorban azok, amelyek el tudják képzelni, hogy hálózatban tevékenykedjenek. E pályázat célja, hogy olyan kereskedelmi vagy szolgáltatói kooperációk alakuljanak ki, amelyek centrumában egy-egy középvállalkozás áll, s amely – rendszergazdaként – maga köré gyűjti a kisvállalkozókat. A kiíró szándéka szerint ebben a formában lényegesen javulhatnak a „kicsik" gazdálkodási feltételei, hiszen beszállítói vagy viszonteladói szerződések, beszerzési társulások, illetve működő franchise-szerződések alapján épülnek fel a hálózatok.

A pályázók egészen más – de vélhetően ugyancsak széles – körének szól a kézműves mikrovállalkozások fejlesztésének támogatására kiírt pályázat, amelynek célja a kézműves, kisipari tradíciók újjáélesztése, s a kézműves termelésben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása. E pályázat keretében az elnyerhető forrásokra valóban csak a legkisebbek aspirálhatnak: azok, akik tíznél kevesebb alkalmazottal dolgoznak, s éves árbevételük legfeljebb százmillió forint. E gazdálkodói kör olyan fejlesztési programokhoz remélhet forrást, amelyek a kézművestermékek versenyképes előállítását célzó gépek és eszközök beszerzését, illetve a kézművesmesterségek oktatását és a szakmai kapcsolatok kiépítését segítik. Egy tender keretében több pályázati cél is megjelölhető, azonban ingatlan- és/vagy üzletrészvásárlást nem támogat a pályázat.

Bár a regionális gazdaságépítési program önálló – a vállalkozáserősítéstől elkülönült – fejezet, azonban az e körben meghirdetett pályázatok ugyancsak a vállalkozásoknak szólnak. A regionális klaszterek létrehozása – például – a területileg is koncentrált szakágazati együttműködés létrejöttét segíti, a kistérségi mintaprogramokkal a vállalkozási övezetek gazdaságfejlesztési tevékenysége erősíthető, az innovációorientált ipari parkok beruházásainak támogatásával pedig a kis- és középvállalkozások integrációja ösztönözhető. De a regionális gazdaságépítési program keretében meghirdetett pályázatok egyéb célokat is támogatnak, így a technológiai inkubátorházak és innovációs központok kialakítását és szolgáltatásaik megerősítését, vagy a térségi elektronikus piacok fejlesztését.

Foglalkoztatási célok

A gazdasági tárca az aktív foglalkoztatási eszközök elérését is támogatja. A pályázatokkal új munkahelyek létrehozásához, korszerű beruházásokhoz, továbbá az ezekhez kapcsolódó képzésekhez nyerhető támogatás. Kiemelt szempont továbbá, hogy ezek a beruházások az ország hátrányos helyzetű térségeiben valósuljanak meg. A pályázói kör tekintetében semmiféle korlátozás nincs: a belföldi székhelyű társaságok, a szövetkezetek és az egyéni vállalkozók egyaránt igényelhetik a támogatást, már amennyiben a kiírás feltételeinek megfelelnek. E tekintetben az egyik alapvető kritérium, hogy munkahelyteremtő támogatás csak olyan fejlesztéshez igényelhető, amely során foglalkoztatáspolitikai szempontok is érvényesülnek. Helyileg – a munkanélküliségtől leginkább sújtott – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy és Békés megye jöhet szóba. Ezeken kívül a területfejlesztés illetékesei és a gazdasági tárca is megjelölhetnek – a gazdasági szerkezetátalakítás során érintett – területeket. A jelentkezés kritériuma továbbá, hogy az igénylő a Széchenyi-tervben lefektetett hat téma valamelyikére nyújtson be pályázatot. Idesorolhatók a versenyképes beruházás megvalósítására, a tudásalapú technológiát alkalmazó kezdő vállalkozás létrehozására, a turizmus területén működő vállalkozások fejlesztéseire, az egészségturisztikai létesítmények létrehozására és a logisztikai centrumok kialakítására irányuló pályázatok.

A munkahelyteremtő konstrukcióban vissza nem térítendő támogatást kapnak a nyertes pályázók, s a támogatás összege új munkahelyenként legfeljebb egymillió forint, illetve a gazdasági szerkezetátalakítással érintett térségekben legfeljebb másfél millió forint lehet. Beruházás esetén a támogatás mértéke – más célelőirányzatokból nyújtott állami támogatásokkal együtt – legfeljebb a teljes beruházási költség ötven százalékáig, kis- és középvállalkozások esetében pedig a 65 százalékáig terjedhet. A pályázóknak azonban rendelkezniük kell a fejlesztés nettó összegének 25 százalékát kitevő saját forrással, illetve: a támogatás folyósítására utólag, a benyújtott számlák s a kifizetést igazoló dokumentumok alapján kerül sor.

Az elbírálás szempontrendszere egyértelműen jelzi, hogy a munkahelyteremtésre kiírt pályázat nem csupán a foglalkoztatottak körének bővítését, de a térségi foglalkoztatási szerkezet korszerűsítését is szolgálja. Erre utal, hogy mindazok előnyben részesülnek, akik – egyebek mellett – ipari parkokban valósítják meg beruházásaikat, hozzájárulnak a beszállítói tevékenység fejlesztéséhez, s akiknek beruházása illeszkedik az adott kistérség fejlesztési elképzeléseihez.