×

Minimálbér-ellenőrzés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 37. számában (2001. február 15.)

 

Bár a Gazdasági Minisztérium (GM) szerint január első fele nem igazolta azokat a negatív várakozásokat a minimálbér-emeléssel kapcsolatban, amit a munkaadók és a munkavállalók korábban hangoztattak, a szakmai szervezetek, cégek azért óvatosak. Továbbra is úgy látják, néhány területen valóban nem okoz gondot az emelés, ám másutt elbocsátások, normaemelés, munkaszerződés-módosítás várható. A legsúlyosabb következményekre a textiliparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben számítanak.

 

A szakmai szervezetek, cégek továbbra is úgy látják, a gazdálkodók egy részét a kormány nehéz helyzetbe hozta azzal, hogy 2001. január 1-jétől drasztikusan felemelte a legkisebb bér összegét. Vitathatatlan, hogy van olyan ágazat, számos olyan cég, ahol ez az emelés nem okoz gondot, hiszen ott kevesen vannak, akik 40 ezer forint alatt dolgoznak. A statisztikák szerint a versenyszektoron belül a textiliparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben a cégek jelentős részét érinti ez a kormánydöntés. A legtöbben – 97 ezren – a kiskereskedelemben dolgoznak a legalacsonyabb bérért; a mezőgazdaságban ez a szám 59 ezer, míg a textiliparban 53 ezer. A Kopint-Datorg számításai szerint a minimálbér-emelés a mezőgazdaság és a textilipar jövedelmezőségét 6-10 százalékponttal rontja. A GM közigazgatási államtitkára, Glattfelder Béla már január elején sietett kijelenteni, hogy a minimálbér-emelés kapcsán korábban elhangzott negatív feltételezéseket nem igazolták vissza a tények. A GM ezt a következtetést a munkaügyi központok első néhány napi forgalmán mérte le, illetve azon, hogy decemberben a munkaügyi központok nem kaptak nagyobb számban csoportos létszámleépítési tervekkel kapcsolatos jelzéseket, mint korábban.

Keresik a lehetőséget

A gazdasági élet szereplői azonban nem ilyen derűlátóak. A január első felében szerzett tapasztalatok, visszajelzések sem jobbak a korábban vázolt helyzetnél – mondja Cseh József, a Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára. Bár a valódi hatásokat egyelőre nem lehet érzékelni, hiszen a cégek még csak most keresik a lehetőségeket. Az biztos, hogy a textiliparban negatív jelenségekkel kell számolni, s várhatóak lesznek a vészintézkedések is. Természetesen az ágazaton belül is differenciált a helyzet, hiszen vannak olyan területek, ahol jobb a bérszínvonal. Ám például a konfekcióipari cégek – varrodák – nehéz helyzetbe kerülnek, mert ezek főként bérmunkát végeznek, s a külföldi megrendelő nemhogy emelné, inkább csökkenteni kívánja a bérmunka díját.

Így aztán főként a kisebb vállalkozások nehéz helyzetbe kerülnek, s várható a feketefoglalkoztatás növekedése, a normarendezés, a hivatalos 8 órás munkaidő csökkentése 4-6 órára, de végső esetben az elbocsátástól is tartani lehet.

Halmozódó hátrányok

Az agrárágazatot jó ideje már több negatív hatás is sújtja, amit csak fokoz ez a kormánydöntés – összegezte a tapasztalatokat Mahr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gazdasági szakértője. A 2000. év kedvezőtlen volt az agrárágazat számára, s az idén, év elején hatályba lépett a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény, ami a szövetkezetek többsége számára kedvezőtlen. S e helyzetet "fejelte meg" a minimálbér-emelésről szóló kormányrendelet.

Így nem meglepő, hogy mindeddig csak problémákról szóltak a cégek. Bár a kormány optimista, eddig a szervezethez érkező visszajelzések ezt nem igazolják. Vélhetően szükség lesz lészámleépítésekre, több dolgozót foglalkoztatnak majd részmunkaidőben, illetve megszaporodik a szezonális munkások száma. Ám az sem kizárt – végső megoldásként -, hogy a mezőgazdasági üzemek tevékenységeik egy részét is leépítik. Míg az előbbi megoldások eredményei már egy-két hónap múlva láthatók lesznek, addig ez utóbbi mértékét csak 9-12 hónap múlva lehet felmérni.

Ám a mezőgazdaság gondjait a fogyasztók ennél hamarabb fogják érezni: a zsebükön. E vélekedést támasztja alá Piros László. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára azonban azt is jelezte, hogy az élelmiszeripar egy heterogén iparág, hiszen mintegy 40 gyártási ágazatot ölel fel, így a belső különbségek igen eltérőek. Az ágazat – ahol jelenleg mintegy 135 ezer ember dolgozik – havi bruttó átlagkeresete 84 ezer forint, de mintegy 9 ezer alkalmazott dolgozik 40 ezer forintnál kevesebbért. Ha az idén várható átlagkereset-emelkedést is figyelembe vesszük, akkor ez a szám még némiképp tovább csökken. Szám szerint ez valójában nem jelentős, ám e feszültség koncentráltan néhány területen jelentkezik. Az egyik legrosszabb helyzetben lévő terület a sütőipar, ahol jelentős számban vannak a betanított munkások. A baromfi- és húsiparban a minimálbér-emelés mintegy 3-4 ezer dolgozót érint, de a negatív hatásokkal a konzerviparban is számolni kell. Az Éfosz a bérek bruttósításában látja a megoldás lehetőségét. Javaslatuk szerint nem a minimálbért kellett volna emelni, hanem a béreket kellene bruttósítani, eltörölve a munkaadói járulékterhet, s megtartva a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségének arányát. Álláspontjuk szerint – mint Piros László elmondta – e lépés nem gerjesztené az inflációt, de növelné a keresletet, a vásárlóerő növekedése pedig húzná a gazdaságot. A befizetett többlet-szja és -áfa pedig nagyjából kárpótolná a költségvetést az elmaradó járulékokért.

Kis cégek kiszolgáltatottsága

Az építőiparban a nagy cégeket nem érinti ez az intézkedés, ám a kicsiknél nem kizárt, hogy gondot okoz a legkisebb bér ilyen mértékű emelése a dolgozók egy meghatározott körében – közölte Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (Évosz) ügyvezető igazgatója. Az építőiparban nagy szükség van a jó szakmunkásokra, így őket a munkáltatók tisztességgel megfizetik. Ám ahol jelentős számban foglalkoztatnak segédmunkásokat és idénymunkásokat, ott bizonyára el kell gondolkodni a lehetőségeken. A mintegy ötszáz céget tömörítő szervezethez mindeddig negatív visszajelzés az intézkedéssel kapcsolatban nem érkezett.

Sajátos helyzetben van az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz), hiszen mintegy 80-100 ezer kisvállalkozást tömörítenek, akik jelentős részét nagyon keményen érinti ez a kormánydöntés – nyilatkozta Kassai Róbert alelnök. Ám hogy ez pontosan mit jelent, az csak az első kifizetések értékelése után derül majd ki. Az azonban bizonyos, hogy a kisvállalkozásoknak nagyon nehéz kigazdálkodniuk a minimálbér-emelés okozta többletterhet. Ehhez – számításaik szerint – csaknem 2,4 millió forintos évi többletforgalomra lenne szükség. Ez a gyakorlatban szinte megoldhatatlan, hiszen a kisvállalkozások nagy számánál ilyen forgalomnövekedés lehetetlen, s jelentős áremelést sem lehet elfogadtatni a piaccal.

Így a kisvállalkozók rákényszerülnek arra, hogy kiskapukat keressenek. Ilyen lehet az, hogy a hivatalosan bejelentett munkaidőt csökkentik. E nélkül a kisvállalkozások legalább fele öt éven belül csődbe megy, s ez a folyamat már rövidesen megindulhat. Az Iposz azt sérelmezi, hogy a kormány nem gondolt a kisvállakozásokra, s számukra nem biztosított "testreszabott" kompenzációt.

A kereskedelemben ez a lépés valójában a nagy hálózatokat nem érinti, hiszen a létszámhoz képest alacsony azoknak a száma, akik 40 ezer forintnál kevesebb bruttó bérért dolgoznak. A kiskereskedelmi egységeket azonban e lépés érzékenyen érinti, ám a megoldás kézenfekvő – mondja Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) illetékese. Egyrészt nagyon sok helyen áttérnek a részmunkaidős foglalkoztatásra, ami hatórás munkaidőt és 30 ezer forint bruttó bért jelent. Ismét megjelenik a kistelepüléseken az úgynevezett osztott munkaidő, ami azt jelenti, hogy kora reggel és délután 3-3 órát kell dolgozni. Ez ugyan nem jó a munkavállalónak, ám jelen helyzetben ez jelenti a megoldást. A normafeszítés is járható út, mégpedig a felvásárlók esetében. Itt a jutalékot nagyobb forgalomhoz kötik. Már érkeztek azzal kapcsolatban is jelzések, hogy az üzleteket helyenként kiadják a korábbi alkalmazottnak vállalkozásban. Így aztán nem kell bért fizetni. Bár mindegyik kényszermegoldás általában rossz a munkavállalónak, ám még mindig jobb annál, mintha munkanélkülivé válna. Az állás elvesztésétől való félelem miatt általában vállalják e megoldásokat az emberek, főként az olyan körzetekben, ahol magas a munkanélküliség.

Célvizsgálatok

A munkaadóknak jó lesz óvatos, átgondolt lépéseket tenni, hiszen a munkaügyi ellenőrök februártól szigorúan megnézik, hogy a munkavállaló megkapja-e a hivatalos legkisebb bért. Elsőként a januárra járó munkabérek februári kifizetésekor ellenőrzi majd a kormányrendelet végrehajtását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A célvizsgálat során egyrészt ellenőrzik, hogy a munkaadó valóban kifizette-e a kötelező minimálbért, másrészt pedig megnézik azt, hogy nem kényszeríti-e a munkáltató a dolgozót színlelt részmunkaidős szerződésre, illetve hogy az előírt norma nem irreális-e. Az ellenőrök a bérjegyzék, a bérkifizetési dokumentumok alapján végzik munkájukat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem