Új szemléletű munkavégzés
Világszerte rendkívül sokat fejlődött a munkavégzéssel, az alkalmazottak foglalkoztatásával, kiválasztásával, munkakörével, teljesítményével összefüggő elmélet és gyakorlat. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak azok a vállalatok érnek el tartós sikereket, amelyek önálló feladatokat, tanulási és fejlődési lehetőségeket, megfelelő anyagiakat kínálnak dolgozóiknak. A sikerben ugyanis döntő szerephez jut a képzettségen, adottságokon kívül az elkötelezettség, a munkával, feladatokkal való azonosulás is. Felismerték: mennyire nem mindegy, hogy a vezetés miként viszonyul a környezethez, a munkatársakhoz, felkészül-e a szükséges változásokra, s hogyan használja fel, hogyan fejleszti a dolgozók szakmai ismereteit, tapasztalatait, javaslatait. Ezért irányultak az utóbbi időben a kutatások az emberi erőforrások és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggésekre. A menedzserek munkájának fontos részévé vált a vállalat alkalmazottaiban rejlő erőforrások, lehetőségek kiaknázása, felhasználása és fejlesztése. Az egyre fokozódó gazdasági versenyben az emberi erőforrás menedzsmentje így fontos stratégiai tényező lett.
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment kialakulásával, módszereivel, fejlődésével foglalkozó könyv szerzői részletes útmutatást adnak a vállalat stratégiáját, versenyelőnyének megteremtését és megtartását szolgáló új szemlélet és gyakorlat kialakításához. Kifejtik, hogy a jövőben a feladat automatikus végrehajtása helyébe a problémamegoldó képesség kerül, megszűnik az egy ember – egy munkakör elve.
A szerzők foglalkoznak a dolgozók szervezeten belüli mozgásával, áramlásával, a létszámleépítéssel, az ezen a területen jelentkező új kihívásokkal, tendenciákkal. Ismertetik, hogy a teljesítményértékelési rendszer hogyan kapcsolódik az üzleti tervezés és stratégiaalkotás folyamatába. A javadalmazási rendszer keretében annak céljairól és motivációs folyamatáról olvashatunk. A fejlesztéseken belül kiemelt feladat a vezetők fejlesztése; ezzel függ össze a karriermenedzsment rendszere. A szerzők megvilágítják a környezeti alkalmazkodás legújabb irányzatát: a környezeti tanulást.
A könyv segítséget nyújt mindazoknak, akik – felismerve az emberierőforrás-menedzsment feladatainak és tevékenységének stratégiai jelentőségét – alkalmazni kívánják a legújabb gyakorlati eszközöket és eljárásokat.
Bakacsi Gyula-Bokor Attila-Császár Csaba-Gelei András-Kováts Klaudia-Takács Sándor: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. 358 oldal. Ára: 3800 Ft + áfa
R. I.Gyakorlati minőségirányítás
A versenyképességet a lehető legjobb minőség biztosítja, és az, hogy ez milyen ráfordítással valósítható meg. Mindez új szemléletmódot kíván a vállalkozásoktól a fejlesztés, a gyártás és az ellenőrzés terén egyaránt. A minőségirányítás fontosságának felismerésével megnőtt a cégek, vállalkozások vezetőinek felelőssége, mert a változások új stratégiát is igényelnek: a versenyképességet növelő minőségű termékek, szolgáltatások kerültek előtérbe. Ez az új filozófia a teljes körű minőségmenedzsment (TQM) szemlélete, amelynek érvényesülnie kell a gazdasági élet valamennyi területén, elsősorban a vezetők gondolkodásmódjában.
A korszerű minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszerekben a termék ellenőrzése helyett a gyártási folyamatok tüzetes ellenőrzése a legfontosabb. A vezetőknek még a bevezetés előtt meg kell ismerkedniük a minőségirányítási rendszer előnyeivel, hogy a végrehajtás során a vállalatnak minél nagyobb haszna legyen belőle.
A TQM legfontosabb céljai: a vevő megelégedettsége, az erőforrások hatékony felhasználása, a folyamatos minőségjavítás, a dolgozók fejlődése és a megfelelő szervezet kialakítása. A szerző ismerteti a 14 európai nagyvállalat által létrehozott Európai Minőségirányítási Alapítványt (EFQM), majd a szabványosítás szerepét a minőség alakulásában. Képet ad a szabványosítás nemzetközi és európai helyzetéről és szervezeteiről s a nemzetközi szabványoknak a nemzeti szabványokba való beillesztéséről. Részletesen leírja az ISO 9001 szabványt, bevezetésének teendőit, a termékek előállításának, mérésének és tökéletesítésének a követelményeit.
A minőségtanúsítás során egy független fél írásban igazolja, hogy egy termék, folyamat vagy szolgáltatás megfelel az előírt minőségi követelményeknek. Tudni kell, hogy a gyártó cégnek a minőségre vonatkozó közlése a nemzetközi meghatározás szerint nem tanúsítás! Az Európai Unióban előírják, hogy mely termékeket kell tanúsítani, az intézkedések a hazai tanúsítványoknak megfelelő külföldi tanúsítványok elfogadását is lehetővé teszik.
A tanúsítással összefügg az akkreditálás is, amelynek során az erre felhatalmazott szervek elismerik, hogy egy intézmény vagy személy alkalmas meghatározott feladatok elvégzésére. Szó van itt a laboratóriumok, a tanúsító testületek akkreditálásáról és a nemzeti akkreditálószervek kétféle típusáról (kormányzati vagy közérdekű szervek által végzett akkreditálás). Magyarországon az 1995. évi XXIX. törvény létrehozta a Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT), amely köztestület, és kizárólagos joga van az akkreditálásra.
A könyv végül az európai és a hazai minőségügyi szervezeteket ismerteti.
Földesi Tamás: Minőségről, tanúsításról. ISO-szabványok, modellek, filozófiák. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., 2000. 130 oldal, 750 Ft
