×

Életpálya a közigazgatásban

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 35. számában (2000. december 15.)
 A közelmúltban kormányzati célként fogalmazódott meg az úgynevezett köztisztviselői életpálya. Kérdés azonban, hogy ez az új köztisztviselői törvény hatálybalépésével csak elvekben, vagy a gyakorlatban is megvalósul, illetve az is, hogy a köztisztviselők helyzetét az új törvény mennyiben változtatja meg. 

Több kísérlet után 2000 júliusára készült el a köztisztviselők jogállásáról szóló új törvény tervezete. A tervezet szerint megszűnik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) közti kapcsolat. Ez azonban csak párhuzamos szabályozással valósulhat meg, hiszen a tervezet – szinte változtatás nélkül – megismétli az Mt. számos rendelkezését, így – többek között – az alapelvekre, a jognyilatkozatokra, az érvénytelenségre, a határidőkre, a tanulmányi szerződésre, a helyettesítésre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra vonatkozó szabályokat. Ha praktikusabb is, hogy így minden köztisztviselőkre vonatkozó szabály egy helyen lesz megtalálható, aggályos, hogy a két törvény ilyen mértékű átfedést tartalmaz. A tervezet szerint az új törvény "általános" részre és "különös" részre tagolódna. A közös szabályok egységesen vonatkoznak az állami és az önkormányzati köztisztviselőkre. A tervezet "különös" részének releváns rendelkezései külön-külön tartalmazzák az állami, illetve az önkormányzati alkalmazásban álló köztisztviselőkre vonatkozó eltérő rendelkezéseket.

Ügykezelők és fizikai alkalmazottak

Az egyik jelentősebb változás, hogy a törvény hatálybalépésének időpontjában a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, tehát ők az Mt. hatálya alá kerülnek. A törvénytervezet ugyanakkor garantálja, hogy az átminősítés után a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt az illetményét, a juttatásait és az egyéb jogosultságait illetően nem kerülhet a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. Nem érheti hátrány a jogviszonyának megszüntetésekor sem, és a végkielégítés is a jelenleg hatályos köztisztviselői törvény szabályai szerint jár majd. A köztisztviselői jogviszonnyal járó előnyöktől tehát csak azok fognak elesni, akik a törvény hatálybalépése után létesítenek munkaviszonyt. Ez hosszú távon – akár – a köztisztviselői munka nagyobb megbecsülését is jelentheti, azonban ellentmondásos, ha ezt a lépést kizárólag a köztisztviselők esetében teszik meg, s kimaradnak a közalkalmazottak, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó dolgozók.

Az Mt. változásai

A tervezet szerint a Munka Törvénykönyve kiegészül egy fejezettel, amely a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezéseket tartalmazza majd. Ilyen például, hogy a munkáltató meghatározott képesítési követelményekhez, illetve biztonsági feltételekhez kötheti az ügykezelők és fizikai alkalmazottak alkalmazását. A munkavállalónak minden esetben titoktartási nyilatkozatot kell tennie.

Összeférhetetlenségi szabályt is tartalmaz a tervezet: a munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza. A tervezet szerint a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalók fizetésének megállapítására vonatkozó egységes szabályokat az Mt. melléklete tartalmazza. E szerint a munkaviszony időtartamához igazodó fizetési fokozatok és szorzószámok azonosak az ügykezelők és fizikai alkalmazottak esetében, és inkább a jelenleg hatályos köztisztviselői törvénynek az ügykezelőkre vonatkozó besorolási osztályához igazodnak. E sajátos helyzetben lévő munkavállalókra is a köztisztviselői illetményalap vonatkozik, és megilleti őket minden naptári évben legalább egyhavi személyi alapbérnek megfelelő díjazás is.
Jegyzők
A tervezet szerint jelentős változtatások várhatók a jegyzők jogállásának a szabályozásában is. A tervezet bevezeti a címzetes főjegyzői címet, amely azt jelenti, hogy a miniszterelnök – a belügyminiszter javaslatára – határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat a tartósan kiemelkedő munkát végző jegyzőnek, ha a megelőző tíz évben folyamatosan töltötte be e tisztséget, illetve a körzetközponti jegyzőnek, ha 5 éve betölti ezt a tisztséget. Ezeknek feltétele, hogy a jegyző kiválóan alkalmas minősítést kapjon, és rendelkezzen a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével. A címmel évente a köztisztviselői illetményalap huszonnégyszeresének megfelelő összegű címadományozási juttatás is jár. A főjegyzőnek azonos feltételek mellett megállapítható ez a juttatás, de a cím viselésére azonban a tervezet szerint nem jogosult.

Jegyzők alapilletménye

A tervezet alapján a 3000-nél kisebb lakosságszámú települések esetében a jegyzők alapilletményének szabályai némileg differenciáltabbak, továbbá a megyei főjegyző átkerült a 4,5-ös szorzójú kategóriából a legmagasabb, 5,25-ös sávba.

Körzetközponti jegyző

Körzetközponti jegyzőnek minősül a jövőben az a jegyző, akinek törvény vagy kormányrendelet más településekre is kiterjedő illetékességgel állapít meg államigazgatási hatáskört. A körzetközponti jegyző illetménypótlékra lesz jogosult. (Azonban a tervezet szerint abban az esetben is csak egyszer, ha több körzetközponti hatáskört is lát el.) A pótlék mértéke a jegyzőhöz tartozó települések lakosságszámához igazodik: 10 000 fő alatt a pótlék mértéke a jegyző alapilletményének 10 százaléka, 10-20 000 lakos esetén az alapilletmény 20 százaléka, 20 000 fő felett pedig az alapilletmény 30 százaléka.

Körjegyzőség

Körjegyzőség megszűnése esetén, illetve ha a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok megváltoznak, és emiatt a körjegyzői tisztségre új pályázatot kell kiírni, vagy egy polgármesteri hivatal szűnik meg, és az érintett önkormányzatok körjegyzőséget alakítanak, a jegyző, illetve a körjegyző jogviszonya felmentéssel, átszervezés miatt szüntethető meg. Erre az esetre a jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést, és ebből a gyakorlatban számos probléma adódott.

Köztisztviselők

A társadalom részéről jogos elvárás, hogy a hivatalnoki kar korrupciómentes legyen, és a versenykövetelményeknek megfelelő munkát végezzen.

Feddhetetlen előélet

A közszolgálati jogviszony létesítésének a büntetlen előélet mellett a feddhetetlenség is a feltétele lesz. Ez azt jelenti, hogy nem lehet köztisztviselő, akit gyanúsítottként vagy vádlottként büntetőeljárás alá vontak, illetve akit főbüntetésre vagy önállóan alkalmazott mellékbüntetésre ítéltek (az ezek alóli mentesítéstől, illetve kiállásuk vagy végrehajthatóságuk megszűnésétől számított további két évig). A munkáltató mérlegelheti, hogy feddhetetlen-e az a köztisztviselő, akivel szemben a hatóság megrovást, főbüntetés helyett alkalmazott járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést vagy elkobzást alkalmazott, és a végrehajtás befejeződött. Ezeket a szabályokat csak a törvény hatálybalépése utáni kinevezésekre kell majd alkalmazni.

Etikai szabályok megsértése

Méltatlanná válik hivatalára az a köztisztviselő, aki a munkaköri kötelezettségeit a köztisztviselői etikai szabályok megsértésével nem pártatlanul, befolyástól mentesen látja el, vagy az általa betöltött beosztás tekintélyét, a társadalom általános értékítélete szerint, súlyosan rombolja. Az etikai szabályokat vétkesen megszegő, illetve méltatlanná vált köztisztviselővel szemben az etikai eljárás szabályai szerint kell eljárni.Az etikai vétség szankciói:
  • szóbeli figyelmeztetés,
  • írásos figyelmeztetés,
  • javaslat vezetői megbízás visszavonására (ilyen esetben a döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg),
  • az elmarasztalás kihirdetése a közszolgálati szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.
Ezek a szankciók egymás mellett is alkalmazhatók. Az eljárást etikai bizottság rendeli el és folytatja le. Az etikai bizottság tesz javaslatot a hivatalához méltatlan magatartás miatti feddhetetlenség hiányának megállapítására is. A javaslat alapján a munkáltató dönt a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről, illetve – ha nem osztja a bizottság véleményét – megállapíthatja, hogy a magatartás etikai vétséget nem eredményezett.

Etikai kódex

A köztisztviselők által betartandó normákat a tervezet szerint az úgynevezett etikai kódex tartalmazza. A kódexet a belügyminiszter – az országos érdekegyeztető fórumok véleményének kikérése után – teszi ajánlás formájában közzé.

Vagyonnyilatkozat

A tervezet szerint a köztisztviselőknek 5 évenként vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelybe csak a közszolgálati szerv vezetője és a munkáltatói jogkör gyakorlója tekinthet be a köztisztviselő jelenlétében, és kizárólag akkor, ha a köztisztviselővel szemben összeférhetetlenség gyanúja merül fel (esetleg olyan tevékenységet folytat, illetve magatartást tanúsít, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné). A tervezet melléklete sorolja fel azokat a vagyontárgyakat, melyeket a nyilatkozatban fel kell tüntetni, így számot kell adni a lakás- és telektulajdonról, az üdülőről, az egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületről, a termőföldről, a gépjárművekről, a védett műalkotásokról, az illetményalap harmincszorosát meghaladó értékű ingóságról, az ugyanekkora értékű készpénzről, az értékpapírról, a takarékbetétről, a pénzintézeti számlakövetelésről, hogy csak a fontosabb típusokat említsük. Nyilatkozni kell továbbá a köztisztviselőnek gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségeiről is. A közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell az első vagyonnyilatkozatot megtenni. Ha e kötelezettségének a köztisztviselő nem tesz eleget, a köztisztviselői jogviszonya megszűnhet. (A tervezet hibája, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy a vagyonnyilatkozatnak csak a köztisztviselő saját tulajdonában álló vagyontárgyait kell-e tartalmaznia, vagy ki kell-e terjednie a hozzátartozók vagyonára is.)

Ezek az elvárások bizonyára azért kerültek bele a tervezetbe, mert a köztisztviselők erkölcsi megítélése nem feltétlenül pozitív, azonban a kiemelt pozícióban lévő hivatalnokok visszaéléseiből nem szabadna általános következtetést levonni a közszféra egészére.

Pályázat

A hatályos köztisztviselői törvény alapján, amennyiben a köztisztviselői állásra pályázatot írnak ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának a határidejét kell tartalmaznia. A pályázó szempontjából garanciális jelentősége van annak, hogy a tervezet szerint a jövőben a pályázati kiírás kötelező tartalmi eleme többek között:

  • az ellátandó feladatok ismertetése,
  • a munkakör, beosztás betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyébként szükséges valamennyi feltétel,
  • az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatás,
  • a pályázat benyújtásának, valamint elbírálásának határideje,
  • a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatás,
  • az állás betöltésének időpontja.
A tervezet szerint lehetőség lesz betöltött álláshelyre is pályázatot kiírni, de erről a köztisztviselőt tájékoztatni kell. Előfordulhat, hogy ezt a rendelkezést még átdolgozzák, hiszen ennek a lehetőségnek ilyen általános megfogalmazása elég nagyfokú bizonytalanságot és bizalmatlanságot szülhet, ami a jogalkotónak bizonyára nem célja.

Képességvizsgálat

A jövőben a pályázati eljárásban akkor kerülhet sor képességvizsgálatra, ha a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás elnyerése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás is tartalmazta. A tervezet hiányossága azonban, hogy ez alapján bárki meg tudja indokolni a képességvizsgálat elrendelését.

Köztisztviselői jogviszony megszűnése

70. életév betöltése

A tervezet szerint a köztisztviselői jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik a 70. életév betöltésével. A köztisztviselői állomány átlagéletkora meglehetősen magas – aminek egyrészt az az oka, hogy a nyugdíjkorhatárt elért köztisztviselők jelentős számban élnek a lehetőséggel, hogy tovább dolgozhassanak -, 70 év fölött azonban ez már amúgy sem jellemző. Ezért (és egy jelentősebb fiatalítás érdekében) fiatalabb életkorban lenne célszerű ezt a mértéket meghatározni, elismerve természetesen a hosszú munkában töltött idő alatt megszerzett tapasztalatok jelentőségét. A törvény hatálybalépését követően saját jogú nyugellátásban részesülő köztisztviselővel egyébként közszolgálati jogviszonyt csak határozott időre, legfeljebb egy évre lehet létesíteni, de ezt ismételten meg lehet hosszabbítani.

Bűncselekmény elkövetése

Megszűnik annak a köztisztviselőnek is a jogviszonya, akit bűncselekmény elkövetése miatt felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek. Abban az esetben, ha a köztisztviselővel szemben bűncselekmény miatt egyéb jogkövetkezményt alkalmaznak, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet e súlyos jogkövetkezmény alkalmazásáról.

Teljesítményértékelés

A tervezet szerint a köztisztviselők minősítési rendszere 2002. január 1-jétől kibővülne – az eddigi soros előrelépéshez kapcsolódó minősítésen túl – egy új teljesítményértékeléssel: a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közszolgálati szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmény alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente – mérlegelési jogkörében eljárva – írásban értékeli, az évente általa előre meghatározott teljesítményrendszer figyelembevételével. Ez az értékelés az alapja a köztisztviselő alapilletménye 20 százalékkal való megemelésének, illetve csökkentésének is, amelyre azonban a hatályos szabályok szerint is van lehetőség. Ha a vezető a kötelességét elmulasztja, a vezetői pótlékát 50 százalékkal csökkenthetik.

A juttatások rendszere

A tervezet szerint az illetményrendszerben lényeges változások nem várhatók, vagyis sem a besorolási fokozatokat megelőző várakozási idő nem rövidül, sem az egyes fokozatokhoz tartozó szorzószámok nem változnak. Az illetményrendszer egyik legnagyobb hibája, hogy továbbra sem tesz különbséget a besorolásnál a szerint, hogy valakinek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van, annak ellenére, hogy a közalkalmazotti törvény ismeri ezt a megkülönböztetést.

Illetményalap

Ha tekintetbe vesszük, hogy a köztisztviselői illetményalap jelenlegi mértéke a törvény szerint 28 150 forint, melyet – előzetes hírek szerint – jövőre 30 600 forintra kívánnak emelni, ehhez társítva a változatlan illetménytáblázatot, a közszolgálati szférában a fizetések megint alig fognak emelkedni. (Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő köztisztviselő alapilletménye jelenleg 35 187 forint – jövőre ez várhatóan 38 250 forint lesz. Egy középfokú végzettségű fiatal kezdő fizetése pedig számolást sem igényel, hiszen az illetményalappal egyezik meg.)

Változás lesz, hogy az ügykezelőket és a fizikai állományt magukban foglaló III. és IV. besorolási osztályok megszűnnek.

Az illetményalap megállapítása

A tervezet az illetményalap megállapításánál szűkítené az önkormányzatok mozgásterét azzal, hogy a költségvetési törvényben meghatározottól csak kis százalékkal lehessen felfelé eltérni. Ez mindenképpen az önkormányzatok önállóságának megnyirbálását jelenti, hiszen nagyon sok önkormányzat igyekezett e lehetőség révén hivatalnokainak versenyképesebb fizetést biztosítani. Ennek az a következménye, hogy így nem lesz olyan kirívó a különbség az állami és az önkormányzati alkalmazottak illetményalapja között.

Minimálbér

A minimálbér mértéke várhatóan jelentősen meghaladja az illetményalap tervezett mértékét, amit a tervezet kompenzációval akar kiegészíteni. Erre még nem volt példa, és sok konfliktus forrásául szolgálhat, hogy lesznek köztisztviselők, akiknek a fizetése nem éri el a minimálbért, viszont lesznek olyanok, akik azért nem kapnak kompenzációt, mert a fizetésük kismértékben meghaladja a minimálbért. A köztisztviselői pálya életpálya jellege mindaddig erőtlen lesz, amíg a mindennapi megélhetést biztosító illetményt nem rendezik.

Egyéb juttatások

Az egyéb juttatások rendszere (például a köztisztviselőket alanyi jogon megillető étkezési hozzájárulás) lényegét tekintve ugyanaz marad. A ruhapénz, ami korábban csak adható juttatás volt, most alanyi jogon jár majd. A mértéke az illetményalap eddigi 100-150 százaléka helyett annak 150 százaléka lenne. Ezek a juttatások évek óta változatlanok, és az infláció miatt gyakorlatilag elértéktelenedtek.

Támogatások

A köztisztviselő részére biztosítható – visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő – támogatások köre az állam készfizetőkezesség-vállalásával bővülne: arra az esetre, ha a köztisztviselő – a méltányolható igényét kielégítő – lakásépítéséhez, -vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja a lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, erre a különbözetre az állam kezességet vállalna.

Szociális támogatás

Bekerült a tervezetbe a szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeli támogatások köre: e szerint a köztisztviselőnek eseti segély, jövedelemkiegészítés, temetési segély, kedvezményes étkeztetés, kedvezményes üdültetés nyújtható, továbbá egyes szolgáltatásokat kedvezményesen vehet igénybe.

A nyugállományba helyezett köztisztviselőkről való gondoskodás új formái találhatók a tervezetben: a közigazgatási szervek kötelesek lennének kapcsolatot tartani volt alkalmazottaikkal, figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselők szociális helyzetét, egészségi állapotát, és kötelesek lesznek a rászorulókat szociális és kegyeleti támogatásban részesíteni. Erre a célra a közigazgatási szerven belül nyugdíjasbizottság is létrehozható.

Végkielégítés

A törvény szerint – az eddigi 3 havi helyett – további 4 havi végkielégítés jár annak a köztisztviselőnek, akinek a jogviszonyát öt évvel a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt felmentéssel szünteti meg a munkáltatója.

Jutalom

A tervezet szerint a köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért pénz- vagy tárgyjutalomban részesíthető, így jutalmazható hazai vagy külföldi jutalomüdüléssel, miniszter által adományozott névre szóló emléktárggyal, vagy a miniszter által alapított kitüntető címmel, kitüntetéssel is. A jubileumi jutalom – egyébként változatlan – szabályai átkerültek a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendeletből a törvénytervezetbe.

14. havi illetmény

Szó van arról is, hogy a köztisztviselőket az eddigi "13. havi" illetmény mellett még 1 havi illetményüknek megfelelő többletjuttatás illesse meg. Ennek a 2001-es bevezetése azonban a 2001-es költségvetéstől függ.

Illetménypótlékok

Szinte változatlan marad a tervezet szerint az illetménypótlékok rendszere, illetve mértéke. A képzettségi pótléknak egy további formáját tervezik bevezetni: a PhD-fokozat megszerzése esetén az illetményalap 75 százaléka képzettségi pótlékként jár. A nyelvvizsgapótlékok köre kibővül annyiban, hogy angol, francia és német nyelvek – állami nyelvvizsgával igazolt – ismerete esetén a pótlék nem mérlegelés alapján adható, hanem jár, és mértéke is magasabb az egyéb nyelvekénél (középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 százaléka, felsőfokú C típusú nyelvvizsgánál pedig az illetményalap 100 százaléka). Erre a pótlékra jelenleg sajnos nagyon kevesen jogosultak, és még nem megoldott a szervezett nyelvtanulás lehetősége sem, azt meg kevesen engedhetik meg, hogy a nyelvtanulást saját forrásból finanszírozzák. A tervezet abból indul ki, hogy a munkáltató tanulmányi szerződés alapján támogassa a nyelvvizsga megszerzését, ebben az esetben viszont mindaddig nem jogosult a köztisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

Fiatalítás

A tervezetben megjelenik a fiatalításra való törekvés is. Ezt a következő rendelkezések segítenék elő:

  • A tervezet 47. §-ának (3) bekezdése szerint azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó II. besorolási fokozat 3-as fizetési fokozatába kell sorolni akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el. Ez annyit jelent, hogy az említett végzettségekkel három évet lehet nyerni, azaz egy pályakezdő az 1,25-ös szorzó helyett 1,65-ös szorzóval, azaz 2000-ben bruttó 46 447, 2001-ben bruttó 50 490, kerekítve 50 500 forinttal számolhat.
  • A tervezet 47. §-ának (4) bekezdése a jó tanulmányi eredményt is honorálja: e szerint azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki a képesítését, oklevelét kiváló minősítéssel szerezte meg, a reá irányadó besorolási fokozathoz képest eggyel magasabb besorolási fokozat legfelső fizetési fokozatába kell sorolni. Ha képzeletbeli pályakezdőnk kiváló tanuló, máris a fogalmazó I. kategóriába kerül, ami 2,1-es szorzót, és bruttó 59 115 forintot, illetve 2001-ben várhatóan – kerekítve – bruttó 64 300 forintot jelent számára. De hideg zuhanyként fogja érni a pályakezdő köztisztviselőt, hogy mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, amíg a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, vagy munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez [azaz a tervezet 47. §-ának (3) bekezdése esetén 5, a 47. §-ának (4) bekezdése esetén pedig 9 évig]. Ez alatt az idő alatt a pályakezdő köztisztviselő mindössze az illetményalap kismértékű emelkedésére, illetve a munkáltatója jóindulatára számíthat.

Érdekegyeztetés

A törvény új szerkezete miatt az érdekegyeztetést két fejezetben szabályoznák, és ezzel megbontanák a köztisztviselők eddigi egységes érdekegyeztetési rendszerét. E szerint létrejön külön az állami szféra köztisztviselői számára a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, az önkormányzati szférában pedig az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács az eddigi egységes Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum helyett. Ez gyengíteni fogja az amúgy sem erős érdekképviseleteket. A két terület köztisztviselői között nincsenek olyan érdekkülönbségek, melyek megosztásukat indokolnák.

Mikortól várhatók a változások?

A törvény hatálybalépésének tervezett időpontja 2001. július 1. Ha azonban 2000-ben nem sikerül a parlamentnek a tervezetet elfogadnia, a hatálybalépés időpontjának kitolódásához vezethet, hiszen a törvény végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet ebben az esetben nem biztos, hogy sikerül beépíteni a 2001-es költségvetésbe. A törvény hatálybalépését követő 60 napon belül valamennyi már jogviszonyban álló köztisztviselőnek le kell tennie az új törvény szerinti esküt, ellenkező esetben a köztisztviselő jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

Életpálya?

A tervezetet áttekintve meg kell állapítani, hogy nem képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. A köztisztviselői pálya életpálya jellege csak nagyon halványan kezd körvonalazódni, és gyakorlatilag a pályakezdők, a jegyzők és a nyugdíjasok irányában tett gesztusban merül ki. Elmondható, hogy egy nagyon szűk kör kiemelten kezelése mellett nem javul érdemben a köztisztviselők helyzete. Rövid távon pedig annyira nem hoz változást, hogy a köztisztviselők nagy többsége meg sem fogja érezni, ha 2001-ben mégsem marad hatályban a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.

Főtisztviselői kar
A köztisztviselői "elit" kiépítését szolgálja a kiemelt főtisztviselői kar létrehozása, amely évente meghatározott, de legfeljebb 300 fős csoport, és amelynek tagjai a többi köztisztviselőtől eltérő, évente a költségvetési törvényben meghatározott főtisztviselői alapilletményre (ennek mértéke egyelőre nem általánosan ismert) és – a főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkárok – főtisztviselői illetménypótlékra jogosultak. A külön elbánás fejében a kormányzati munka önkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő eredményes tevékenységet, a vezetés, az irányítás hatékonyságának emelését, valamint a közigazgatási döntések előkészítését várják tőlük.

Pályázat

Csak olyan személy pályázhat főtisztviselői kinevezésre, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, vagy a kormány irányítása alá tartozó központi közigazgatási szervnél teljesít szolgálatot, illetve kinevezése esetén ilyen szervvel létesít köztisztviselői jogviszonyt. Kérdéses, hogy a rendvédelmi szervek, határőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kötelékében állókra hogyan terjednek ki a főtisztviselőkre vonatkozó szabályok, ha ők nem tartoznak a köztisztviselői törvény hatálya alá. A főtisztviselői kinevezésre pályázni kell. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter állapítja meg. Így most még nem lehet tudni, milyen különleges szakértelmet fognak megkívánni a leendő főtisztviselőktől. A főtisztviselői kinevezés nem érinti a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, munkakörét, beosztását, munkavégzésének helyét (bár lehetőség lenne a főtisztviselőt kormányzati érdekből más kormányzati szervhez is áthelyezni). Ilyen körülmények között kérdéses, hogy a kiemelt illetményért a főtisztviselő milyen többletmunkára lesz fogható.

Továbbképzés

A főtisztviselőkkel szembeni elvárás, a folyamatos magas színvonalú munka megköveteli a rendszeres továbbképzést. Ez olyan szigorú követelmény, hogy ha a főtisztviselő az előírt képzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt, a kinevezése megszűnik.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem