A közösségi vívmányok hasznosítása

Magyarország helyes irányba és jó ütemben halad a közösségi vívmányok átvételében – fogalmaz az Európai Unió idei országértékelése. Az összességében pozitív kicsengésű jelentés egyik ellentmondásos területe a munkaügy, szociálpolitika és szociális párbeszéd, amelyeket nem egyetlen címszó alatt, hanem külön fejezetekben találhatunk a dokumentumban.

Az értékelők szerint Magyarország politikai szempontból kész arra, hogy az Európai Unió tagországává váljon, míg a gazdaság terén a készhez közeli helyzetben van. Különösebb lemaradásra a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a jegybank függetlensége területén hívták fel a figyelmet a jelentés készítői. Az anyagban kijelentik: Magyarország a legtöbb területen folytatta az előrehaladást a Közösségi Vívmányok átvételében és végrehajtásában, ezáltal a tagságra való felkészülésben jó szintet ért el. Ezt a folyamatot általában véve kielégítő intézményfejlesztési intézkedések kísérték.

A munkaügy területe

Arra a kérdésre, hogy milyen összefoglaló vélemény fogalmazódik meg a munkaügy területén, nem egyszerű a válasz, mert a dokumentum, az uniós fogalmaknak megfelelően, a Magyarországon e címszó alatt összegyűjtött kérdéseket gyakran más összefüggésekben tárgyalja. Ez összességében is más szemléletmódot tükröz. Számos kérdést, amit Magyarországon a munkaügy részének s így gazdasági kérdésnek tekintünk, az Unió szakértői inkább társadalmi, szociális, jogi kérdésként tárgyalnak és értékelnek.

Jó példa erre többek között a külföldiek foglalkoztatási szabályainak kérdése, amit az emberi jogok között tekintettek át a személyek szabad áramlása címszó alatt megállapítva. A munkavállalók szabad áramlása tekintetében bizonyos előrehaladás történt, például azáltal, hogy az Európai Megállapodásban meghatározott, a cégek kulcsszemélyzete részére a munkavállalási engedélyek már automatikusan kiállíthatók. Megkezdődtek az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) rendszerben való magyar részvételhez szükséges előkészítő intézkedések a számítástechnikai hálózat fejlesztésével, valamint – a képzés és a létszámbővítés révén – a személyzet megerősítésével.

Ugyanitt jegyzik meg azt is, hogy a szakképesítések kölcsönös elismerése terén további előrelépés állapítható meg a közegészségügyről szóló törvény 2000. januári hatálybalépésével, amely az egészségügyben dolgozók diplomáinak kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokkal harmonizál.

Az értékelők szerint bizonyos előkészítő munka megtörtént, és folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel biztosítható, hogy a csatlakozás időpontjára ne legyen a magyar jogrendszerben egyetlen olyan szabály sem, amely ellentétes a közösségi joggal, különösen az állampolgársági, a tartózkodási vagy a nyelvi kritériumok tekintetében. Ez érvényes a munkavállalók szabad áramlására is, amelynek a jogi szabályozása még csak részlegesen harmonizált, és ahol erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a csatlakozásig biztosítható legyen minden ilyen rendelkezés hatályon kívül helyezése – összegzik az EU-szakértők véleményüket e témában.

Magyarország megfelelő makrogazdasági egyensúllyal és intézményi infrastruktúrával működő piacgazdaság, amely képes a magánszektor kezdeményezéseiből fakadó előnyök kihasználására és a gazdaság fenntartható növekedése alapjának megteremtésére – állapítja meg a dokumentum a gazdaság helyzetét elemezve.

Az általános foglalkoztatási helyzetet értékelve a dokumentum elismeréssel szól arról, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent. A munkaerő-felmérési adatok szerint 2000 júniusában 6,5 százalék volt a munkanélküliek aránya az előző év azonos időszakának 7,4 százalékával szemben. Azonban jelentős területi eltérések mutatkoznak a nyugat-dunántúli 4 százalékot épp hogy meghaladó érték és az észak-magyarországi majd 12 százalékos érték között. Ezenfelül néhány erőteljesen növekvő szektorban egyre nő a munkaórák száma, amely újabb bizonyítékául szolgál a szűkülő munkaerőpiacnak, rámutatva arra a veszélyre is, hogy a gazdasági fellendülés folytatódásával az egész gazdaságra kiható bérfeszültségek alakulhatnak ki.

Rugalmas munkaerőpiac

Magyarország jelentős előrelépést ért el a humán tőke bázisának átcsoportosításában, mely révén a gyorsan növekvő exportszektor igényei kielégíthetőek. Mindazonáltal, a munkaerő-piaci reformok továbbra is kiemelt fontosságúak. Az utóbbi időben azonban új, a növekedéssel kapcsolatos problémák jelentkeztek a munkaerőpiacon. Markáns regionális különbségek tapasztalhatók, ugyanakkor sok cég érezhető munkaerőhiánnyal küszködik. A magyar hatóságok jó eredményeket értek el a munkaerő-piaci reformok területén, különösen a foglalkoztatást érintő jogalkotásban és a bérmegállapodások esetében. Ezek a reformok egy rugalmas munkaerőpiac alapjait teremtették meg, és ez mára már kezdi meghozni első gyümölcseit a foglalkoztatás növekedésével. De a lakásépítés és a közlekedés jelentette szűk keresztmetszet még akadályozza a munkaerő megfelelő mobilitását.

A beruházások a termelékenység számottevő növekedéséhez vezettek. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan nőtt, az 1995-ös 22,3 százalékról 1999-re 26,6 százalékra. A termelékenység különösen a vállalkozói szektorban tapasztalható gyors növekedése, mely bérvisszafogással párosult, az effektív reálárfolyamon alapuló egységnyi munkaerőköltség jelentős leértékelődésében tükröződött vissza.

A helyzetet bemutatva a dokumentumban kiemelik, hogy a foglalkoztatás 1997-től évente 1-2 százalékkal nőtt és 1999-ben a foglalkoztatási ráta 55,7 százalék volt. A nők foglalkoztatási aránya (49 százalék) még mindig számottevően alacsonyabb, mint a férfiaké (62,2 százalék). Fennmaradt a 25 év alatti fiatalok és az idősebb munkavállalók relatíve alacsony foglalkoztatási szintje is. A kormány célkitűzései a foglalkoztatási szint növelésére, a munkanélküliség csökkentésére és a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítására irányulnak. A jelentős szürkegazdaság leküzdése érdekében aktív foglalkoztatási eszközöket alkalmaz Magyarország. Az európai foglalkoztatási irányvonalaknak megfelelően a passzív munkaerő-piaci eszközöket aktívabb és megelőző jellegű intézkedésekkel helyettesítik. A Csatlakozási Partnerség alapján az elmúlt évben kezdetét vette a Közös Foglalkoztatáspolitikai Áttekintés és előrehaladt a Foglalkoztatáspolitikai Prioritások Közös Értékelése. További jogszabályalkotás történt az Európai Szociális Alapból (ESF) érkező támogatások kezelésére történő felkészülés keretében, továbbá fokozott erőfeszítések történtek a képzések és a szervezeti struktúrát illetően. A foglalkoztatáspolitika makrogazdasági dimenziója erősítésének szándékával a foglalkoztatási ügyek általános felelőssége a Gazdasági Minisztériumba került. Ezzel ez a minisztérium vált az ESZA-tevékenységek irányítójává.

Érdekegyeztetés

Miközben a jelentés elismerően szól a foglalkoztatási helyzet alakulásáról, némi kritika is megfogalmazódott az érdekegyeztetés gyakorlatáról.

A dokumentum megállapítja, hogy a szociális párbeszéd a munkaügyi kérdések, illetve az országos gazdasági és szociálpolitikai témák szétválasztásának, valamint a gazdasági párbeszéd bővítésének céljából alakult át. A kormány elindított egy hároméves programot is, amely a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztését és az európai szintű szociális párbeszédre történő felkészítését szolgálja. Mindamellett némi aggodalmat váltott ki az értékelőkben a párbeszéd eredménye, s a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a valódi párbeszéd biztosítása és megfelelő formában történő továbbvitele érdekében.

A szociális párbeszéd 1998-ban megkezdett átstrukturálása folytatódott 1999-ben is. Az átalakítás célja a munkaügyi kérdések és az országos gazdasági és szociálpolitikai témák szétválasztása, valamint a gazdasági konzultáció bővítése. A kollektív szerződések többségét vállalati szinten kötötték, ami a középső, az ágazati szint gyengeségére utal. Annak is vannak jelei, hogy egyre több esetben nem kötnek kollektív szerződést, és nem ismerik el a szakszervezeteket vállalati szinten.

A dokumentum idézi, hogy Magyarországnak számos, ágazati elven felépülő szakszervezete van, melyek többsége tagja a hat reprezentatív szakszervezeti szövetség valamelyikének. A munkavállalók megközelítően 30 százaléka szervezett dolgozó, azaz tagja valamelyik szakszervezetnek. A kollektív szerződések 1999-ben 1,2 millió főre terjedtek ki, ez az öt vagy annál több főt foglalkoztató vállalatok munkavállalóinak 45 százalékát érinti.

A Csatlakozási Partnerséggel összhangban a kormány programot indított a szociális partnereket felkészítendő az európai szociális párbeszédre. Ezzel együtt az is szükséges, hogy az országon belüli szociális párbeszéd töretlen fejlesztése érdekében aktív lépések történjenek.

Az EU-jelentés készítői szerint aggodalomra ad okot a párbeszéd eredménye, s a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie az érdemi párbeszéd és annak megfelelő formában történő továbbvitele érdekében. Különösen a Gazdasági Tanácsot a kormány pusztán arra használja fel, hogy tájékoztatást adjon a társadalom különböző rendű és rangú képviselőinek, köztük a szociális partnereknek, a párbeszéd lehetősége nélkül.

Összefoglalva leszögezik: a szociális párbeszéd nem a fontosságának megfelelő figyelemben részesül, s ezt a helyzetet orvosolni kell. Az új struktúrákat érdemi szociális párbeszédet eredményező módon kell felhasználni. Aktívan elő kell segíteni az országon belüli szociális párbeszéd fejlesztését. Az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán európai szinten káros a szociális párbeszédre, hanem a decentralizált (ágazati, regionális, vállalati) szintek szempontjából is. Magyarországnak lépéseket kell tennie, hogy ezeken a szinteken megerősítse az autonóm szociális párbeszédet.

Esélyegyenlőség

A munkajogtól kissé távolabbi téma az esélyegyenlőség, amelynek javuló tendenciáját emelik ki a dokumentumban. Az előrelépést az EU szakértői a 2000 januárjában elfogadott, új munkaügyi ellenőrzési törvénynek tulajdonítják. A törvény a bizonyítási teher megfordítását vezette be a diszkrimináció esetében. Ezáltal most a jogi és a munkaügyi ellenőrzési vitákban a munkaadó kötelezettsége a bizonyítás. Vonatkozó tanulmányok kimutatták, hogy a foglalkoztatott nők aránya az elmúlt 10 évben 50 százalékról 30 százalékra csökkent. A dolgozó nők 10-40 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az azonos pozícióban lévő férfiak, és a legtöbb vezető posztot férfiak töltik be. Az esélyegyenlőségi szakértők szerint az elbocsátások általában elsőként a nőket érintik. Munkaerő-felvétel során a nők gyermekvállalási terveivel kapcsolatos érdeklődés alkotmányellenes gyakorlata szintén a tipikus problémák egyike.

Szociálpolitika és foglalkoztatás

A szociálpolitika és foglalkoztatás fejezetben értékelték az EU-szakértők a Munka Törvénykönyve módosításának hatását a felkészülésre.

A parlament előtt van a Munka Törvénykönyve módosítása, amely a csoportos létszámleépítésre, a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szerződésre, az ideiglenes munkaszerződéses munkavállalók munkahelyi egészségére és biztonságára, a munkaidő megszervezésére, a fiatal munkavállalók védelmére, az Európai Üzemi Tanácsra és a munkavállalók kirendelésére vonatkozó Közösségi Vívmányok további átvételét célozza.

A 2000 januárjában végrehajtott átszervezést követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a 20 megyei szintű kirendeltségével ismét önálló országos hatáskörű szervezetként működik. A szervezetben 1999-ben már jelentős műszaki fejlesztést hajtottak végre, miközben a alkalmazottak képzése is előtérbe került, különös tekintettel az idegen nyelvekre.

A Munka Törvénykönyvének módosítása kihat az esélyegyenlőségre vonatkozó jogharmonizációra is, különösen a bizonyítási teher megfordítására és az egyenlő bérezésre. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség elvei beépüljenek a különböző szakpolitikákba. Jó úton halad a kérdéskörrel foglalkozó jogi szakértők képzése, az esélyegyenlőség tudatosítását célzó kezdeményezések végrehajtása, valamint az ingyenes jogi tanácsadói szolgáltatás kiépítése. Magyarország folytatta közreműködését az esélyegyenlőségi közösségi programban.

A fogyatékosok ügye

Előrehaladt a munkahelyi egészség és biztonság védelmét szolgáló Közösségi Vívmányok átvétele a biológiai hatóanyagokra vonatkozó, valamint a képernyős munkahelyekkel és az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos irányelvek tekintetében. A kémiai, a fizikai és a biológiai hatóanyagokra és az indikatív határértékekre vonatkozó Közösségi Vívmányoknak való megfelelés tekintetében (a 2000 áprilisában elfogadott kémiai biztonsági törvénynek köszönhetően) előrelépés történt, továbbá folytatódott a munkaeszközökre, a munkavédelmi jelzésekre, a munkahelyekre és az ásványi nyersanyagot kitermelő iparágakra vonatkozó irányelvek átvétele is. A munkajogi részben tett, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségre vonatkozó értékelés a munkavédelem tekintetében is érvényes. A Bányászati Hivatal munkatársai is részesültek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által szervezett képzésekben csakúgy, mint a technikai fejlesztésben.

Magyarország törekszik arra, hogy fenntartsa a szociális védelem szintje és a gazdasági lehetőségek egyensúlyát. A folyamatban lévő reformok magukban foglalják a rokkantak és a fogyatékosok ellátását, a családtámogatást, a szociális támogatást, a gondozási szolgáltatásokat. Áttekintették a nyugdíjreform kezdeti tapasztalatait is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos törvény módosításával javult az idősek ellátása és a gyermekgondozás támogatása. A fogyatékosok helyzetének javítására irányuló, 1999 decemberében elfogadott Nemzeti Program, a 2000 elején elfogadott Akciótervvel együtt, főként a munkakörülményekre, valamint a középületek megközelíthetőségére koncentrál. A program keretében a munkaügyi központokban rehabilitációs csoportokat hoztak létre; kísérleti programot indítottak és megfelelő lakáskörülményeket teremtettek. A program másik eleme azt célozza, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál az állások 5 százalékát a fogyatékosok számára tartsák fenn. A program célja az is, hogy javítsa a középületek megközelíthetőségét a mozgássérültek számára. A feladatokat a Fogyatékosügyi Tanács koordinálja. A Tanács dolga a jogi tanácsadás, a tevékenységek koordinálása és a kormány rendszeres tájékoztatása a fogyatékkal élők életkörülményeiről.

Az EU-dokumentum összefoglalva megállapítja, hogy az egészségi mutatók gyengék az EU-hoz képest. Különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkajogi irányelvek végrehajtására. Miközben 2000-ben a jogszabályok átvétele jól haladt, számottevő elvégzendő feladatok maradtak a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó Közösségi Vívmányok végrehajtása tekintetében.

Tanácsok a tovább-lépésre

A legtöbb irányelvet fokozatosan, de még a csatlakozás előtt alkalmazni kell. Például az egyéni védőeszközök irányelvét 1999 decemberében harmonizáltuk, de végrehajtása a csatlakozás előtt fokozatosan történik. A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos irányelvet 2000 szeptemberében vettük át, és ennek végrehajtása is a csatlakozáskor várható. A munkahelyi egészség és biztonság területén az átvett és a még hátralévő irányelvek többsége esetében szoros nyomon követést igényel a fokozatos végrehajtás valós mértékének megítélése.

Ami az egyenlő bánásmód irányelvét illeti, további munkálatok szükségesek a magyar jogszabályok megfeleltetéséhez.

Magyarország előrehaladást ért el a munkaerőpiac átalakításában és foglalkoztatási rendszerének az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához szükséges adaptálása terén. Ennek ellenére még nagy kihívásokkal kell szembenézni. Különösen fontos az adó- és járulékrendszer áttekintése a munkaerő-piaci részvétel fokozott ösztönzése érdekében, valamint az alacsony foglalkoztatási szint emelése, főként a nők és az idősebb munkavállalók esetében, tovább kell csökkenteni a szürkegazdaságot is. Folytatni kell az Európai Szociális Alapban való részvételre történő felkészülést.

Magyarország tudatában van az általános érvényű és fenntartható szociális védelem szükségességének, és azonosítja magát a szociális védelem tagállamok által osztott elveivel. Kinyilvánított cél a szociális védelem szintjének és hatékonyságának javítása. A régóta vita tárgyát képező egészségügyi reformnak azonban még előrehaladást kell felmutatnia.

Át kell venni és végre kell hajtani a Szerződés 13. cikkelyére épülő, a faji és etnikai alapon történő diszkriminációt tiltó irányelvet.

A szakképzést fokozatosan közelítik az EU gyakorlatához és célkitűzéseihez. 1999 folyamán a szakképzés az Oktatási Minisztérium (OM) felügyelete alá került. Kialakították a Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontok hálózatát, amely részt vesz az egységes minőségbiztosítási rendszer működtetésében, s így hozzájárul a minőségi szakképzéshez, továbbképzéshez és az egyenlő esélyek biztosításához.

A Nemzeti Szakoktatási Intézet – a gazdaság változó igényeihez igazodva – többperiódusos ("gördülő") programot dolgozott ki az Országos Képzési Jegyzék naprakész állapotba hozását és korszerűsítését célul kitűzve. Ezen túlmenően, 2000 januárjában a Gazdasági Minisztériumtól 460 nemzeti szakképzési minősítési jogkört átcsoportosítottak az Oktatási Minisztériumhoz, ennélfogva az OM-nek felelősségi körébe immár a nemzeti szakképzési minősítés 50 százaléka tartozik.

Előrehaladás történt a szociális politika és a foglalkoztatás területén a jogharmonizáció vonatkozásában, azonban sok még a tennivaló a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi szabályok végrehajtása tekintetében, ahol a végrehajtás fokozatosan történik. Szintén szükséges a szociális párbeszéd új intézményeinek jobb kihasználása.

A gazdasági és monetáris unió területén a legfontosabb kérdés a Nemzeti Bank függetlenségének megszilárdítása. A magyar acélipar szerkezetátalakításával összefüggő helyzet még mindig nem kielégítő, és a Magyarország által elfogadott acélipari szerkezetátalakítási program további felülvizsgálata szükséges. A bel- és igazságügyi együttműködés területén előrehaladás történt elsősorban a vízumpolitika, a határellenőrzés, a migráció és a menekültügy terén.