×

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 34. számában (2000. november 15.)

 

Cikkünkben a munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményeit munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból vizsgáljuk.

 

A munkaviszony megszüntetése akkor jogellenes, ha arra nem a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek szerint került sor. A jogellenes megszüntetés miatt sérelmet szenvedett fél a törvényben előírt határidőn belül (Mt. 199-202. §) a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Munkajogi következmények

Visszahelyezés

A szabályozás a jogkövetkezmények szempontjából alapvetően nem tesz különbséget sem a rendes, sem a rendkívüli felmondás jogellenessége, sem a határozatlan, sem pedig a meghatározott időre szóló munkaviszony megszüntetésének jogszerűtlensége között. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, a dolgozót – kérelmére – az eredeti munkakörében kell továbbra is foglalkoztatni.

A visszahelyezés mellőzése

A Munka Törvénykönyvének 1999. augusztus 17-étől alkalmazandó módosított szabályai szerint a bíróság akkor mentesítheti a munkáltatót a tovább foglalkoztatási kötelezettség alól, ha a dolgozó eredeti munkakörbe visszahelyezése nem várható el tőle. Gyakori, hogy megromlik a munkavállaló és a munkáltató közötti bizalmi viszony, ezért a munkavállaló nem is kéri visszahelyezését az eredeti munkakörébe, de ilyen okból a munkáltató is kérheti a visszahelyezés mellőzését. Ilyenkor a bíróság – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi a munkáltatót. (A korábban konkrétan meghatározott mérték helyett – a végkielégítés kétszerese – a törvény a bíróság mérlegelési jogkörébe utalja a dolgozónak fizetendő juttatás nagyságát).

Amennyiben a felmondás azért jogellenes, mert a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, avagy felmondási tilalomba ütközik, és a munkavállaló kéri a visszahelyezését, a munkaviszony helyreállítását a bíróságnak akkor is el kell rendelnie, ha a munkáltató a visszahelyezés mellőzését kéri.

A munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, ha

  • munkavállaló nem kéri, vagy
  • a munkáltató kérésére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe visszahelyezést.

Megtérítési kötelezettség

A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt meg kell téríteni a munkavállaló

  • elmaradt munkabérét – egyéb járandóságait (minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyről megállapítható, hogy rendeltetése a végzett munka anyagi elismerése és nem pedig költségtérítés [BH 1993/772. számú jogeset],
  • felmerült kárát.

Nem kell megtéríteni a munkabérnek, illetve kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

A munkavállalót, ha a munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg – a fentieken túlmenően -, megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

Az előbbiekben részletezett járandóságok után a jogerős ítélet meghozatalának napjától illeti meg késedelmi kamat a munkavállalót, mivel ezek a juttatások akkor válnak esedékessé, amikor a bíróság jogerősen megállapítja a munkaviszony jogellenességét.

A munkavállaló kártérítésre is igényt tarthat, amely nemcsak vagyoni, hanem nem vagyoni kárigény is lehet. Ehhez azonban bizonyítania kell a kár bekövetkeztét, nagyságát, s a kár, illetve a munkaviszony jogellenes megszüntetése közötti oksági kapcsolatot.

Társadalombiztosítási következmények

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül

  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részre, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni – ideértve az Szja. tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is -, továbbá
  • az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke,
  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont, befizetett tagdíj,
  • a tanulószerződésben meghatározott díj,
  • a hivatásos nevelőszülői díj.

A társadalombiztosítási nyugdíj- és egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a foglalkoztató (munkáltató) a járulékalapot képező jövedelem után 33 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, melyből 22 százalék a nyugdíjalapot, 11 százalék az egészségbiztosítási alapot illeti.

A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot (egyéni járulék) fizet. Ennek alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, azzal, hogy az Szja. tv. 69. §-a szerinti juttatás értéke után a munkavállaló nem fizet járulékot. A foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után – legfeljebb a járulékfizetési kötelezettség felső határáig – fizeti meg az egyéni járulékot.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) a járulékalap meghatározásánál az Szja. tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül az egyéb jövedelmet nem sorolja a járulékalapot képező jövedelmek közé. (Az Szja. tv. szerint összevont adóalapba tartozó jövedelem: az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jövedelem.)

Témánkból adódóan a nem önálló tevékenységből származó bevétel utáni kötelezettséget vesszük számba.

Nem önálló tevékenységből származó bevétel

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély (munkavállaló) az ilyen tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap. A társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok alapján végzett nem önálló tevékenységek közül a munkaviszonyban folytatott tevékenység a legjelentősebb.

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott végkielégítés és az elmaradt munkabér összege biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A 2000. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott jövedelmek után a foglalkoztató köteles

  • megállapítani a járulékok összegét a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelme után,
  • levonni a biztosítottat terhelő járulékot,
  • és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (Art.) meghatározottak szerint bevallani és megfizetni a tárgyhavi járulékot.

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 207. §-ának (3) bekezdése értelmében a 2000. január 1-jét követően kifizetett, elszámolt, de azt megelőző időszakra vonatkozó jövedelmek után

  • a fizetendő járulékra,
  • a járulékalapra,
  • a járulék mértékére,
  • a járulékfizetési felső határ megállapítására

az eredeti esedékességkor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Végkielégítés

A 2000. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint az 1999. december 31-ét követően kifizetett végkielégítéssel nem lehet biztosítási időt szerezni.

Mindez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a biztosított a munkaviszonya alapján a törvényben meghatározott végkielégítésben részesült, és annak kifizetésére 1999. december 31-ét megelőzően került sor, de a végkielégítés időtartama 2000-ben kezdődik, vagy arra áthúzódik.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 1999. január 1-jét követően megállapított és kifizetett végkielégítés annyiszor 30 nappal hosszabbítja meg a biztosítási időt, ahány havi átlagkeresetnek (illetménynek) a végkielégítés megfelel, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló személy részére 1998. január 1-jét követően állapítottak meg végkielégítést, az 1998. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezéseket kellett alkalmazni. E szerint a végkielégítés annyiszor 30 nappal hosszabbította meg a biztosítási időt, ahány havi átlagkeresetnek a végkielégítés megfelelt (ez azt is jelentheti, hogy a természetes személy részére 1998. január 1-jét követően – végkielégítés jogcímen – akár 36 havi átlagkeresetet is kifizethettek, mely értelemszerűen 2001-re is meghosszabbítja a biztosítási időt.

A szabályok alkalmazása szempontjából kizárólag a kifizetés időpontja bír jelentőséggel, ebből következően a munkaügyi bíróságok 2000. január 1-jét követően hozott ítéletei – melyek végkielégítésről is rendelkezhetnek – alapján biztosítási idő meghosszabbításáról már nem tehetünk említést (Jf-244/199 APEH Járulék Főosztály).

A kamat utáni kötelezettség

A bíróság által megítélt – vagy peren kívüli egyezség alapján járó – kamat összegét nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A kamat nem a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben szerzett, kifizetett, elszámolt jövedelem.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a azonban a kamat – mint a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalapot nem képező jövedelem – után 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget ír elő (122.276.199.1/1999 APEH Járulék Főosztály). [Az Szja. tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették, és mint ilyen, az összevont adóalap részét képezi.]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem