×

Területfejlesztés I.

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 31. számában (2000. augusztus 15.)

 

Minden önkormányzat alapvető érdeke, hogy magához vonzza a befektetőket, fejlessze a térség gazdaságát. Ehhez azonban meg kell találni az optimális kereteket. Többrészes összeállításunk áttekinti a területfejlesztéshez kapcsolódó lehetőségeket, forrásokat, szervezeti megoldásokat. Elemzésünket a makrokörnyezet bemutatásával kezdjük.

 

Magyarországon napjainkban a privatizáció gyakorlatilag befejeződött, de a hazai tőkehiány miatt a jövőbeni fejlődés továbbra is függ a külföldi tőke magatartásától. A tőkebefektetések fokozására vonzó körülményeket kell teremteni a tőke és a tőkés számára. Ilyenek elsősorban a politikai stabilitás, a gazdasági folyamatok kiszámíthatósága, a világos jogi szabályozások, a szabad verseny és az ezekből adódó tervezhetőség, valamint az esélyegyenlőség a támogatások eléréséhez.

Uniós csatlakozás

Magyarország 1994. március 31-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Tagsági kérelmének vizsgálata kilenc másik társult ország kérelmével egyidejűleg kezdődött. Magyarország csatlakozása olyan történelmi folyamat részének tekintendő, amelyben a közép-kelet-európai országok túljutottak a kontinens több mint negyvenéves megosztottságán, és a béke, a stabilitás és a jólét övezetéhez kívánnak csatlakozni, amelyet az Unió teremtett.

Az Európai Tanács 1993 júniusában a koppenhágai ülésen kijelentette, hogy a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országok az Európai Unió tagjai lehetnek, amint képessé válnak a tagsági kötelezettségekből adódó politikai és gazdasági feltételek teljesítésére.

Ezek a feltételek két nagy csoportban határozhatók meg: a politikai és a gazdasági kritériumok csoportjában.

Politikai kritériumok

A tagjelölt országnak stabilan kell működtetnie a demokráciát, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelmét biztosító intézményrendszert. A nemzeti jogrendszerben és a gyakorlatban meg kell valósítania az "acquis communataire"-t (közösségi jog/joganyag), mely által a közösségen belüli gazdasági versenyben létrejön egy működő, versenyképes gazdasági struktúra.

Gazdasági kritériumok

A gazdasági feltételek közé tartozik a működőképes piacgazdaság megléte és képesség az Unión belüli versenykihívásnak való megfelelésre. A Koppenhágai Európai Tanács az alábbiakban határozta meg a működő piacgazdaság feltételeit:

  • liberalizált árak és kereskedelem mellett a kereslet és kínálat egyensúlya a piaci erők szabad kölcsönhatása nyomán jöjjön létre;
  • a piacra való belépésnek (új vállalatok alapítása) és kilépésnek (csőd, felszámolás) ne legyenek korlátai;
  • legyen működő jogrendszer, amely magában foglalja a tulajdonjogok szabályozását is;
  • a törvények és szerződések bíróságilag érvényesíthetők legyenek;
  • valósuljon meg a makrogazdasági stabilitás, árstabilitás, fenntartható államháztartás és külkereskedelmi mérleg;
  • jöjjön létre széles körű konszenzus a gazdaságpolitika alapvető elveiről;
  • fejlett legyen a pénzügyi szektor, amely a megtakarításokat a termelőberuházások felé irányítja.

A másik nagyon lényeges gazdasági kritérium a belépéshez a tagsággal járó kötelezettségek, az acquis vállalásának képessége, hogy a csatlakozni szándékozó ország képes legyen elviselni az EU versenynyomását. Ez a kritérium a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseivel való azonosulást jelenti, és szoros összefüggést mutat az ország életszínvonalával.

Megfelelési kritériumok

A központi kérdés az, hogy a belépni szándékozó ország vállalkozásai rendelkeznek-e a szükséges alkalmazkodóképességgel, illetve az állam hogyan segíti a vállalkozásokat ebben a folyamatban. A megfelelési kritériumok az alábbiak:

  • legyen megfelelő fokú makrogazdasági stabilitás és működő piacgazdaság, melyben a gazdasági szereplők stabil, előre látható körülmények között hoznak döntéseket;
  • legyen megfelelő mennyiségű és minőségű humán és fizikai tőke, beleértve az infrastruktúrát (energiaellátás, szállítási logisztika, közlekedés), innovációt (kutatás-fejlesztés, oktatás, távközlés, információáramlás);
  • milyen mértékben képes az állami politika befolyásolni, segíteni a vállalkozások versenyképességét állami támogatásokkal, kereskedelmi és versenypolitikai intézkedésekkel, a kis- és középvállalkozások támogatásával;
  • milyen volt a csatlakozást megelőzően az adott ország EU-ba való gazdasági integrációjának mértéke, üteme;
  • a kis- és középvállalkozások aránya annak tükrében, hogy ők profitálnak legjobban a számukra előnyös piaci lehetőségekből, ha a megfelelő támogatások rendelkezésre állnak.

A szükséges integrációs feladatok elvégzése mellett (mint például a bankbiztosítási szektor, az általános forgalmi adó harmonizációja, a nyilvános és jogszerű szerződések megkötése az állami feladatoknál stb.) az ország gazdaságának olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy termékei megfeleljenek az EU műszaki követelményeinek, amit elősegít az acquis átvétele, a szükséges intézményesített struktúrák működtetése, melyet megfelelő normarendszer támogat.

A tagsággal járó kötelezettség, hogy az Unió eddig elért eredményeit (acquis) a közösséghez csatlakozó minden országnak kötelessége elfogadni.

Fokozatosság

Az acquis bevezetése fokozatosan, még a csatlakozás előtt meg történik. A legtöbb ország számára jelentős változásra van szükség a környezetvédelem, energiagazdálkodás, ipar, mezőgazdaság, távközlés, szállítás, társadalompolitika, vámeljárások, igazságszolgáltatás és a belügyek területén. A belépésre váró országok politikai erőfeszítéseit támogatják a PHARE-források, a nemzetközi pénzintézetek. A csatlakozás után a vezető szerepet a strukturális alapok veszik át.

Magyarország számára a megfelelő ütemű gazdasági fejlődés egyetlen útja, ha a szigorú feltételek teljesítésével az első körben csatlakozhat az EU tagországaihoz. A világpiac és a gazdaság iszonyatos tempót diktál, és lemaradni egyenértékű a tartós és fokozódó esélyegyenlőtlenséggel. A Magyarország belépését előkészítő időszakban központi kérdés lesz az EU által biztosított pénzeszközök elérése a saját források gazdaságot élénkítő és építő felhasználása mellett.

Uniós ajánlások

Az ország gazdaságának fejlődését meghatározhatja egy, a gazdasági élet összetevőire és szereplőire kiható és átfogó területfejlesztési koncepció, amely feladatait az EU-hoz csatlakozás elvárásainak megfelelően jelöli ki.

Az Európai Tanács koppenhágai ülése számos politikai feltételt határozott meg, amelyeknek a tagságra jelentkező közép-kelet-európai országoknak meg kell felelniük. Az Európai Bizottság 1997. évi értékelésében megállapította, hogy a magyar intézményi rendszer zökkenőmentesen működik, Magyarország magán hordozza a biztos intézményi háttérrel rendelkező demokrácia jegyeit, amelyek biztosítják a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletét és védelmét. Az Európai Bizottság Magyarország gazdasági helyzetének és kilátásainak vizsgálatakor megállapította, hogy Magyarország működő piacgazdaságnak tekinthető, a liberalizáció és a privatizáció jelentősen előrehaladt, a magánvállalkozások száma erőteljesen nőtt.

A hosszabb távú stabilitás és a tőkepiacok fejlődése érdekében azonban a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer gyors fejlesztésére van szükség. Az ipar és a bankok szerkezetváltása jól halad. A magyar vállalatok már meglehetősen versenyképesek az EU piacokon. Magyarország folyamatos elkötelezettsége az alapos piaci reformok mellett, valamint azon képessége, hogy meghozza a nehéz döntéseket, amikor azok szükségesek, fontos pozitív tényező. Magyarország folyamatosan nagyarányú külföldi közvetlen befektetésekkel rendelkezik, és középtávon képes megküzdeni az Unión belüli versenyhelyzettel és piaci hatásokkal, feltéve hogy a gyors beruházási növekedés makrogazdasági feltételei megmaradnak.

A gazdaság átmeneti időszakában az egyik legfontosabb probléma az egyensúly és a növekedés ellentmondása. A gazdaságpolitika számára a legnagyobb kihívást a fenntartható, vagyis az egyensúlyt őrző növekedés jelenti. A kilencvenes évek második felében a kormányzat stabilizációs intézkedéseket hozott, aminek eredményeképpen a gazdaság egyensúlyi mutatói javultak. A gazdaságpolitika célja a növekedés biztosítása az egyensúly megőrzése és az infláció további mérséklése mellett. A makrogazdasági stabilitást, azaz az alacsonyabb inflációt és munkanélküliséget, valamint a nagyobb ütemű növekedést strukturális reformok bevezetésével lehet elérni.

Ilyen strukturális reform az államháztartás reformja, melynek célja, hogy az állam tevékenységének újraszabályozása feleljen meg a piacgazdaság támasztotta követelményeknek, az új jogi és szabályozási mechanizmusok pedig segítsék a vállalatok hatékony működését. Az államháztartási reform az adóztatás igazságosabb elosztásával és az adóalap kiszélesítésével a vállalkozások versenyképességét javítja.

A közlekedési és a kommunikációs infrastruktúra javítása segíti a vállalatok hatékonyabb tevékenységét és az ország EU-integrációját is.

A hatékony piacgazdaság intézményi és szabályozási rendszerének megerősítése fontos része egy olyan környezet kialakulásának, ahol az utóbbi években megalakult nagyszámú kisvállalkozás és magáncég működik. Szükség van olyan hatékony versenypolitikára, mely tartalmazza a monopóliumokra vonatkozó szabályokat is. A nagyszámú új kis- és középvállalkozás támogatási és finanszírozási kérdése és a bankok fejlesztése a hitelezési ügyletek területén elképzelhetetlen az intézményi és jogi infrastruktúra és a jelzálog-hitelezés előmozdítása nélkül.

Ha a vállalkozások hatékonyan akarnak versenybe szállni, szükségük van jól képzett munkaerőre. A magyar gazdaságnak olyan strukturális átalakulásra van szüksége, amelynek hatása van a foglalkoztatás természetére. Az oktatásnak alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez. Az aktív munkaerő-piaci politikának szintén fontos szerepe van ezekben a változásokban. A munkások földrajzi mobilitásának javítása a lakáspiac működésének javítását is jelenti. Regionális fejlesztések szükségesek a lokalizált munkanélküliséggel sújtott területek problémájának kezelésében.

Látható, hogy olyan átfogó, több integráló rendszer működtetése szükséges az egységes piacon való versenyképesség megtartásához, ahol az értékek és a szabályozási elvek az EU ajánlásával összhangban vannak. Az EU területfejlesztési politikáját az alábbi célkitűzések határozzák meg:

  • gazdasági és szociális együttműködés,
  • tartós fejlődés = globális gondolkodás, globális érvelés,
  • az európai térség kiegyenlített gazdasági versenyképességének támogatása,
  • folyamatos gazdasági integráció, intenzívebb politikai együttműködés a tagországok között,
  • a területfejlesztésben egyre nagyobb szerepet betöltő lokális és regionális hatóságok,
  • az Európai Uniónak a kiterjesztése és a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztése.

A gazdasági, szociális és térségi fejlődést pozitíven befolyásolják ezek a keretfeltételek, melyek nagy nyitottsághoz, a régiók közötti kapcsolatok szorosabbá tételéhez vezetnek, megnövelik a jelentőségét, és fokozzák a térségi dimenziók hatását a fejlődésben és a fejlesztésben.

Magyarországi területfejlesztési koncepció

Az EU-irányelveket teljes mértékig szem előtt tartva készült el Magyarország területfejlesztési koncepciója, amelynek célja:

  • átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és ösztönözni az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását, elősegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitűzésekkel,
  • információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak, terveinek kidolgozásához és megvalósításához a társadalom, a gazdaság, valamint a természet és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében,
  • az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása.
  • Az Európai Unió ajánlásával összhangban levő értékek és szabályozási elvek a következők:
  • a környezettel való gazdálkodás elve,
  • a területi esélyegyenlőség elve,
  • az önfenntartó fejlődés elve.

Területfejlesztési stratégiai alapelvek

Szubszidiaritás

EU-méretekben a szubszidiaritás a hatáskörök elosztását szabályozó elv, mely szerint a döntéseket azon a hatalmi szinten kell meghozni, amely az Unió polgáraihoz közelebb esik. Azokon a területeken, ahol nem határoztak meg közös politikát, vagyis ahol az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre, a döntési jogkör csak akkor érvényesíthető, ha a kívánt cél tagállami szinten nem érhető el.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) értelmezése szerint a szubszidiaritás elve alapján folyamatosan törekedni kell a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. Az EU-konformitás érdekében – a lokális, megyei programok mellett – egyre nagyobb teret kell biztosítani a több megyét magában foglaló regionális, valamint a nemzetközi határokon átnyúló interregionális együttműködésnek.

Ezen elv értelmében a központi szervek feladata a regionális politika országos céljainak, eszközeinek, működési kereteinek meghatározása, vagyis a központi döntéshozók az országosan kiemelt prioritások tekintetében hoznak döntéseket, együttműködve a helyi döntéshozókkal.

Decentralizáció

A decentralizáció elve a hatáskörök decentralizációját, annak ésszerű mértékét, az együttműködés fő szabályait határozza meg. A döntések lehetőleg azon a szinten szülessenek, ahol a problémák, és ennek érdekében a polgárokat és szervezeteiket be kell vonni az őket érintő döntések meghozatalába. Ez a döntési szintek önrendelkezését teszi szükségessé.

Partnerség

A partnerség elve a területfejlesztésben érdekelt és részt vevő szervezetek kapcsolatát szabályozza, melynek érvényesülnie kell a szervezetek összetételében, működésében, a szereplők kapcsolatrendszerében.

Nyilvánosság és részvétel

A nyilvánosság és részvétel elve értelmében, a regionális politikában biztosítani kell a széles körű társadalmi nyilvánosságot és részvételt a demokratizmus szabályai szerint. A legmagasabb szakmai színvonalú terv sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal.

Területfejlesztés, területrendezés

Az országos területfejlesztési koncepció kidolgozásának munkálatai 1995-ben elkezdődtek, és már információs háttéranyagként szolgáltak a területfejlesztési törvény megalkotásához. Az Országgyűlés 1996. március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, mely – először az ország történetében – meghatározza a Magyar Köztársaságban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit, intézményrendszerét, a különböző kormányzati szervek, az önkormányzatok, nonprofit és társadalmi szervezetek feladatait, és ezáltal megteremti az átfogó, a piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó területfejlesztési tevékenység feltételeit. A törvény szövege rögzíti, hogy a fejlesztés alapját országos és térségi szintű területi tervezési dokumentumok, területfejlesztési koncepciók és rendezési tervek képezik.

A területfejlesztési célok megvalósításának érdekében elvégzendő feladatok:

  • a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása,
  • a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer bővítése,
  • az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése,
  • az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozása. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény jelentős változásokat indukál a területfejlesztési politika döntési mechanizmusában. Ezek az intézményrendszer decentralizációját, demokratizálását és koordinációs erejének növelését jelentik.

A törvény alapján kialakul a területfejlesztés új, középszintű intézményrendszere:

  • a kistérségi önkormányzati területfejlesztési társulások egymással összefüggő hálózata,
  • a megyei területfejlesztési tanácsok,
  • a regionális fejlesztési tanácsok.

A megyei területfejlesztési tanács a helyi önkormányzatok, a gazdasági élet szereplői és a kormányzat partnerségére épül.

Regionális területfejlesztési politika

A területfejlesztési koncepció a gazdasági szerkezetváltásban a régiók szerepének növelésére helyezi a hangsúlyt. A kis és nagy régiók közötti együttműködés az európai integráció egyik fontos alkotóeleme. Az európai piacgazdaságok integrálódása többnyire nem felülről lefelé irányítottan, hanem a helyi szinteken, önszerveződő alapokon megy végbe, melyben a kormányzatok feladata a folyamatok segítése.

Annak érdekében, hogy Magyarország is közeledjen ehhez az európai gyakorlathoz, tudatos területi politikával kell segíteni a mind több kooperációs kapcsolat kialakulását különösen a tudomány, a technológia és az innováció területén. Kormányzati kezdeményezés nélkül alakulnak ki azok a helyi innovációs központok, spontán szerveződések, melyek egyre szerteágazóbb kommunikációjuk, együttműködésük során mind kevésbé törődnek az ország, a megye, az Unió földrajzi és intézményi határaival. A gazdasági szereplők, intézmények szerteágazó információs-kooperációs kapcsolataiból épülnek ki azok a különböző nagyságú regionális gócok, melyek egy része már most képes a nemzetközi innováció adaptálására a helyi termelésben és szolgáltatásban, az ipari és technológiai övezetek létrehozásában.

A regionális politika fő célja, mint minden modern működő piacgazdaságban, hogy a régiókban minél kedvezőbb feltételeket teremtsen az innovatív gazdasági tevékenységek kiteljesedéséhez, illetve mérsékelje a természeti adottságokból, földrajzi elhelyezkedésből, gazdasági folyamatokból adódó negatív jelenségeket. A regionális stratégia része a válságrégiók további leszakadásának mérséklése a modernizációt ösztönző új intézmények és eszközök kiépítése. Erre azért van szükség, mert a rendszerváltás után a területi differenciálódás még az ágazatinál is nagyobb volt, a külföldi tőke is elsősorban a fővárosba és az ország fejlettebb infrastruktúrájú nyugati vidékeire koncentrálódott. A kialakult területi egyenlőtlenségek a gazdaság szerkezetváltását követték.

Régiók kialakulása

Az új vállalkozások földrajzi elhelyezkedését a település előnyei, mint például az infrastrukturális fejlettség, a lakosság kora, képzettsége, vállalkozói hajlama, a piacgazdasághoz való alkalmazkodóképessége, kulturális értékei befolyásolták. Így fejlődtek ki az ország dinamikus régiói, például a Budapest-Bécs, a Balaton-Székesfehérvár-Budapest tengely mentén.

A régiók fejlődését segítik az úgynevezett tudás- és munkaigényes ágazatok, mint például a feldolgozóipar betelepülése. A híradás-technikai, a gyógyszeripari cégek magas szakmakultúrája és a műszaki megújulási képessége lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt a transznacionális nagyvállalatokhoz kapcsolódjanak, környezetükben korszerű beszállítói hálózat jöjjön létre.

A szolgáltatás, a kereskedelem, a szállítás, a közlekedés és az informatika elsősorban Budapestre és a városi közlekedési csomópontokba koncentrálódott, így a modernizációs, innovációs folyamatok kialakulásában a kulcsszerepet a városok, városhálózatok játsszák.

Láthatóan a súlypont egyre jobban eltolódik Budapestről a jelentős kulturális értékekkel rendelkező nagyvárosaink felé, mint Győr, Pécs, Debrecen, Szeged, Székesfehérvár és egyre élesedő verseny látható a makrotérségek nagyvárosai között az innovációs szerepkörökért. Budapest jelentősége természetesen nem csökkent, hanem a tágabb európai nyílt piacgazdasági hadszíntéren mérettetik meg.

Világosan felismerhetők azok a tendenciák, amelyek Magyarország településszerkezetének változásában körvonalazódnak a gazdaság szerkezetének átalakulása hatására. Ahogy az EU tagországai között kialakultak és egyre intenzívebb fejlődést mutatnak a regionális együttműködések, Magyarországon is elsősorban ott jönnek létre helyi modernizációs és innovációs központok, ahol valamilyen országhatáron kívülre irányuló tevékenységhez kapcsolódhatnak.

Háttér a helyi területfejlesztéshez

Amint a fentiekből kitűnik, az Európai Unió ajánlásaira, területfejlesztési alapelveire és stratégiájára épülő országos területfejlesztési koncepció, valamint ennek jogi, szabályozási és működési keretet adó területfejlesztési törvény megfelelő hátteret biztosít az ország gazdasági növekedéséhez, valamint a működő tőke fogadásához. Az eredményes és hatékony területfejlesztéshez azonban szükséges a befektetők természetének alapos ismerete, valamint a befektetők és az őket fogadó környezet szoros és konstruktív együttműködése.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem