×

Munkaerő-piaci átszervezések

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 31. számában (2000. augusztus 15.)

 

A munkaerő-piaci szervezetek, valamint a foglalkoztatáspolitika és a szakoktatás két évvel ezelőtti széttelepítése után ez év közepétől az egységesítés, a feladatok és az eszközök központosítása kezdődött meg. A foglalkoztatás legfőbb felelőse a gazdasági tárca lesz, de maradnak feladatok a szociális, illetve az oktatási tárcánál is.

 

Az 1990 és 1998 nyara közötti időszakban a munka világával kapcsolatos kérdések a Munkaügyi Minisztériumhoz tartoztak. Itt folyt a foglalkoztatáspolitika kialakítása, a munkaügyi jogalkotás, a bér- és érdekegyeztetési ügyek, valamint a munkaerőpiac számos egyéb feladatának intézése. A Fidesz azonban már választási programjában meghirdette: amennyiben kormányt alakíthat, felszámolja a Munkaügyi Minisztériumot, feladatait egyrészt a létrejövő gazdasági csúcsminisztériumba integrálja, s leválasztja a szociális és oktatási feladatokat is. A párt vezetésével 1998-ban megalakult kormány – ígéretéhez híven – szinte első intézkedésével megszüntette a munkaügyi tárcát. Ez a lépés itthon és külföldön is visszhangot váltott ki, hiszen az Európai Unió legtöbb tagállamában működik hasonló elnevezésű tárca, legfeljebb egyéb funkcionális feladatokat is ellát.

Gazdátlan területek

Az új kormány a MüM feladatait három újonnan létrehozott minisztérium között osztotta szét, ráadásul úgy, hogy a foglalkoztatáspolitikát, amit addig egységes egészként kezeltek, feldarabolta: egy kis szeletet kapott a csúcsminisztériummá azóta sem vált Gazdasági Minisztérium: ellátta a foglalkoztatásfejlesztési, bérpolitikai feladatokat, valamint koordinálta az átalakított, megkurtított érdekegyeztetést. A két év alatt ez a tárca dolgozta ki az éves foglalkoztatáspolitikai irányelveket, s európai mintára elkészítette a középtávú foglalkoztatási akciótervet.

A feladatok szétosztásakor a munkaügyek nagyobb része – munkaügyi szervezet, aktív és passzív eszközök, stratégia kialakítása, jogalkotás és a Munkaerő-piaci Alap – a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz került. A szakképzést pedig az Oktatási Minisztérium kapta meg. A feladatok szétosztásának az lett a legsúlyosabb következménye, hogy a foglalkoztatáspolitikának s az ezzel összefüggő kérdéseknek nem volt igazi gazdája. Készültek ugyan irányelvek és koncepciók, programok és célkitűzések, de a sok bába között vagy elveszett a gyerek, vagy egyoldalúan meghozott politikai döntések születtek, jórészt figyelmen kívül hagyva a szakmai érveket.

A gazda hiányát jól példázzák az elmúlt évek bér- és minimálbér-emelési tárgyalásai. A gazdasági miniszter, aki a feladatleosztás szerint ezekért a kérdésekért felelt, nem tudott kellő figyelmet fordítani rájuk, s így alapvetően a pénzügyminiszter, vagy inkább államtitkára képviselte a kormány merev s módosítást nem tűrő javaslatát. Ennek is következménye, hogy a vállalkozói szférára vonatkozó országos béremelési ajánlást a kormány nem fogadta el, s ugyancsak ennek a politikának a fiaskója, hogy a 2000-es évre kötelező minimálbérről első körben a kormány vétója miatt nem lehetett megállapodni.

Az egyoldalú politikai döntésekre jó példa a munkanélküliek ellátórendszerének drasztikus átalakítása, ami sokak szerint nélkülözi a szakmai hozzáértést.

Egyelőre még nem dőlt el, hogy a minimálbér 40 ezer forintra emelésének terve megvalósul-e, de tény, hogy a kormány ebben a kérdésben sem veszi igazán figyelembe a piac szereplőinek érveit, sem a bérstruktúra végzetes eltorzulásának veszélyéről, sem a kisvállalkozók terheinek méltatlan növekedéséről, sem a munkahelyeken keletkező bérfeszültségekről.

Újra együtt a feladatok

A kormány vélhetően megérzett valamit a foglalkoztatási és a hozzá kapcsolódó kérdések háttérbe szorulásából, mert két év után megkezdte a szétaprózott munkaügyi feladatok újbóli összeillesztését, immáron azzal a felkiáltással: a munkahelyteremtés s a foglalkoztatás bővítése nem szociális feladat. A gazdasági növekedés gyorsulása ellenére a foglalkoztatási ráta nem éri el az ehhez mérhető szintet. Éppen ezért a foglalkoztatáspolitikát olyan közel kell hozni a gazdaságpolitikai programokhoz, amennyire csak lehetséges, sőt a gazdaságpolitikai, területfejlesztési, vállalkozási programoknak lehetőség szerint eleve úgy kell felépülniük, hogy azok egyben az aktív foglalkoztatotti létszámot növeljék, s lehetőséget nyújtsanak a hátrányos helyzetű régióknak a felzárkózásra.

Mindezek alapján a kormány 2000. május 16-ai ülésén úgy döntött, hogy a foglalkoztatáspolitikai feladatokat – a regionális átképző központok irányításának kivételével – a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe utalja. Ezzel együtt a szükséges törvényjavaslatokat benyújtotta a parlamentnek. A foglalkoztatási törvény módosítását alig több, mint egy hónappal később már el is fogadta az Országgyűlés. A kormány néhány nappal később határozatban döntött a kormányzati munkamegosztásról. E szerint 2000. július elsejétől a gazdasági miniszter feladatai közé tartozik:

  • a foglalkoztatáspolitika stratégiájának kialakítása,
  • a munkaerő-piaci szervezet irányítása,
  • a Munkaerő-piaci Alap felhasználása, az alap feletti rendelkezési jog,
  • a munka világát érintő jogi-szabályozási feladatok.

Ez a számos új feladat új szervezeti felépítést és új embereket is igényelt. A GM-ben ezért a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó új szervezeti egység jött létre: a Foglalkoztatáspolitikai Főcsoportfőnökség. Nagy Róza, a GM közigazgatási államtitkára az átalakításról tartott tájékoztatóján úgy fogalmazott: azért nem jöhetett létre helyettes államtitkárság, mert a tárcánál ezek számát ötben korlátozták, s újakat már nem lehet kialakítani. Ez indokolta a főcsoportfőnökség mint új forma létrehozását. A szociális tárcától azonban nem minden munkatárs került a főcsoportfőnökséghez, egy részük a munkaerő-piaci szervezetben folytatja munkáját, s néhányan maradtak a szociális minisztériumban.

Nemzetközi munka és az MPA

A GM-ben a főcsoportfőnökség végzi majd a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának kidolgozását, illetve a stratégiai tervezést, valamint a foglalkoztatási előrejelzések rendszerének működtetését. Ezzel együtt az új szervezet dolga, hogy a munkaerőpiac alakulásáról statisztikai adatokat gyűjtsön, azokat feldolgozza. Feladata továbbá egy tájékoztatási rendszer kialakítása és működtetése, valamint a foglalkoztatási folyamatokat leíró adatbázisok módszertani és tartalmi meghatározása.

A Munkaerő-piaci Alap felhasználása során nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni arra, hogy emelkedjen az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordítandó összeg. Így a vállalkozókhoz több forrás kerülhet, növelhetik alkalmazottaik számát, így bővülhet a foglalkoztatás, és folytatódhat a "segély helyett munka" elvének érvényesülése. Az MPA kiadásait a jövőben a GM igyekszik úgy tervezni, hogy a gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési programok nagyobb hatékonysággal működjenek. Az MPA-n belül a rehabilitációs alaprész felett a szociális miniszter határozhat, hasonlóan ahhoz a gyakorlathoz, ahogy a szakképzési alaprész felügyelete már korábban is az oktatási miniszter hatáskörébe tartozott. A főcsoportfőnökségnek mindezek mellett meghatározott nemzetközi feladatokat is intéznie kell, többek között az új szervezet képviseli a minisztériumot a két-, illetve többoldalú nemzetközi kapcsolatokban, az EU, az OECD, az EUROSTAT bizottságaiban és a WAPES-ben.

Erősebb kapcsolat a gazdálkodókkal

A főcsoportfőnökség vezetőjévé Székely Juditot nevezték ki, aki korábban az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ, valamint jogelődjeinek igazgatója volt. Székely Judit szerint a jövőben a főcsoportfőnökség nagyobb hangsúlyt fektet majd a munkáltatói szervezetekkel való kapcsolattartásra. Szerinte korábban a GM és a munkáltatók kapcsolatából némileg hiányzott a foglalkoztatáspolitikai vetület, de a jövőben ezen is változtatni kíván. A foglalkoztatás bővítése nem érhető el ugyanis a gazdálkodók, vállalkozók nélkül, így szükséges felmérni, hogy a munkaadók milyen munkaerőre tartanak igényt, s ennek megfelelően szükséges kialakítani a különböző programokat. Székely Judit úgy véli: fel kell készülni a munkaerőpiac gyors változásainak követésére, meg kell teremteni a többes szakképzettség lehetőségét, s az élethosszig tartó tanulás feltételeit is. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha a foglalkoztatáspolitika irányítói és alakítói tisztában vannak a piac szereplőinek igényeivel. Nagy Róza közigazgatási államtitkár szerint a munkaadói szervezetek és a GM között jó a kapcsolat, s korábban is hatékony volt az együttműködés. Példa erre a Széchenyi-terv, amelyet a kormány a vállalkozókkal való folyamatos együttműködésben alakított ki, s a továbbiakban is igyekszik figyelembe venni a gazdálkodók – olykor jelentősen eltérő – érdekeit és gazdasági szempontjait. Az államtitkár számít arra, hogy a jövőben a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése kapcsán is hasonlóan jó együttműködés alakul majd ki.

A szociális minisztériumból a már említetteken túl további feladatok is átkerültek a Gazdasági Minisztériumhoz. Ezek közé tartozik az ILO-val, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel kapcsolatos feladatok, a Nemzeti ILO Tanács működtetése, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat felügyelete, a kollektív szerződések nyilvántartásával és lehetőség szerinti elterjesztésével kapcsolatos teendők, illetve a foglalkoztatásjogi és munkajogi szabályozás. Ezek a feladatok már nem integrálódnak az újonnan létrehozott főcsoportfőnökség feladatai közé. Az ILO és az MKDSZ a foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkárság feladata lett, amely korábban a foglalkoztatáspolitika mellett a bér- és érdekegyeztetési kérdéseket is vitte. A gazdasági tárca a jövőben nagy hangsúlyt kíván fektetni majd az érdekegyeztetésre, a szociális partnerekkel való kapcsolattartásra, s mivel a foglalkoztatáspolitikára új szervezet jött létre, elképzelhető, hogy a foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkárság a jövőben érdekegyeztetési és bérpolitikai helyettes államtitkárság néven működik majd tovább. Az ILO-ban a magyar kormányt azonban továbbra is Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára képviseli majd, s az ILO Tanács elnöki feladatait is ellátja. A munkajogi szabályozás szintén nem válik a főcsoportfőnökség feladatává a GM-ben, hanem egy önálló munkajogi és kodifikációs részleg jön létre közvetlenül a közigazgatási államtitkár irányítása alatt.

Új operatív irányítás: regionális hivatalok

A minisztériumok közötti átcsoportosítással még nem ért véget a munka. A GM a jövőben alapvetően a stratégiai feladatokra kíván koncentrálni, s az operatív irányítási munkákat a munkaerő-piaci szervezetre ruházza. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha az intézményrendszer átalakul, s képessé válik a középirányítói feladatok ellátására. A tervek szerint az új intézményrendszer 2001 januárjától állna fel, ezért az átalakítás előkészületei már idén ősszel elkezdődnek. A munkaügyi intézményrendszer átalakítása, korszerűsítése már az európai uniós elvárásoknak megfelelően alakul majd, s a megyei irányítás helyett a regionális szervezeti felépítés valósul meg. Ezt számos tényező indokolja. Egyrészt – ami nagyon fontos – az EU az esetek többségében elsősorban regionális beruházásokat, fejlesztési programokat támogat. Ennek hagyományait igen nehéz megtörni, s sok esetben az EU döntéshozói, egy-egy pályázat elbírálói nehezen tudnak mit kezdeni a tagállamokban nem túl ismert megye elnevezéssel. A regionális irányírás tehát lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbinál több forrás érkezzen az egyes régiókba, s így azok hatékonyan növelhessék a terület gazdaságát. A regionális átalakítás indoka még, hogy így a programokat egyszerűbb lesz összhangba hozni az általános regionális fejlesztési programokkal.

A munkaerő-piaci szervezet átalakítása az elképzelések szerint úgy valósul majd meg, hogy az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ ezen a néven megszűnik, alapjain országos hatáskörű szervként létrejön a foglalkoztatási hivatal, a területi hálózat pedig a tervezésstatisztikai régiók szerint épül majd fel, azaz hét regionális foglalkoztatási hivatal alakul. Ezek:

  • Nyugat-dunántúli Foglalkoztatási Hivatal,
  • Közép-dunántúli Foglalkoztatási Hivatal,
  • Dél-dunántúli Foglalkoztatási Hivatal,
  • Közép-magyarországi Foglalkoztatási Hivatal,
  • Észak-magyarországi Foglalkoztatási Hivatal,
  • Észak-alföldi Foglalkoztatási Hivatal,
  • Dél-alföldi Foglalkoztatási Hivatal.

Arról egyelőre nincs döntés, hogy a hivatalok mely városokban kapnak majd helyet. Nagy Róza szerint a városok kiválasztása meglehetősen nehéz lesz majd, hiszen nyilvánvaló, hogy nagy lesz a verseny a régióközpontcím elnyeréséért. Az államtitkár úgy vélte: nem lehet hatalmi szóval kijelölni a "győzteseket", hanem közösen, együttműködve kell meghozni a döntést.

A következő hónapok feladata meghatározni azt is, hogy a megyei munkaügyi központok megmaradjanak-e, s ha igen, milyen feladatokat lássanak el. Annyi bizonyos, hogy a munkanélküliekkel s más ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkaügyi kirendeltségek hálózata fennmarad, hiszen fontos feladatokat látnak el. A jövőben azonban erősíteni kell a kirendeltségek szolgáltató jellegét, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ügyfelekkel való személyes foglalkozásra, az egyénre szabott álláskeresésre, tanácsadásra, pályaorientációra.

Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központról várhatóan leválik majd a nemrégiben hozzácsatolt Munkaügyi Kutatóintézet, s az előzetes tervek szerint a Gazdasági Minisztérium égisze alatt működő két másik kutatóintézettel – a kisvállalkozás-fejlesztési és a közgazdasági intézménnyel – összeolvadva alkotnak majd új, egységes háttérintézményt.

A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatok megosztása 2000. július 1-jétől
Feladat Felelős

Munkaerő-piaci politika irányítása

Gazdasági Minisztérium

Munkaerő-piaci Alap működtetése

Gazdasági Minisztérium*

Munkaügyi Központok irányítása

Gazdasági Minisztérium

Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ irányítása

Gazdasági Minisztérium

Regionális Munkaerő-fejlesztő és Átképző Központok irányítása

Oktatási Minisztérium

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség irányítása

Szociális és Családügyi Minisztérium

Foglalkoztatásjogi és munkajogi szabályozás

Gazdasági Minisztérium

Nemzetközi foglalkoztatáspolitikai tevékenység

Gazdasági Minisztérium

Nemzetközi szociálpolitikai tevékenység

Szociális és Családügyi Minisztérium

* kivétel: rehabilitációs alaprész – Szociális és Családügyi Minisztérium szakképzési alaprész – Oktatási Minisztérium

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem