×

Kollektív szerződések

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 31. számában (2000. augusztus 15.)

 

A társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározói – többek között – a rendezett munkaügyi kapcsolatok, üzemi, ágazati és országos szinten egyaránt. Ezt a munka világának szereplői folyamatos párbeszéddel érhetik el. A munkaadók és munkavállalók közötti megállapodásokat leginkább a kollektív szerződésekben szentesítik.

 

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára biztonságot ad egy olyan kölcsönösen előnyös szerződés, amely elengedhetetlen a gazdálkodó szervezet kiegyensúlyozott – békés – működéséhez, a munkaügyi kapcsolatok és a megfelelő emberi környezet kialakításához. Munkaadói szemszögből nézve a kollektív tárgyalásokat és megállapodásokat – mint az többször bebizonyosodott – nem lehet "külső beavatkozással" erőltetni, mert az így kötött egyezségek nem a közös érdekfelismerésen alapulnak, ennek megfelelően nem is hozzák a várt eredményt.

A szerződések regisztrációja

Hosszabb (többéves) vita után, a kormány és a szakszervezetek kezdeményezésére, a munkaadók 1997 végén hozzájárultak ahhoz, hogy sor kerüljön a kollektív szerződések regisztrációjának, egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésére.

Az Európai Unió mindegyik tagállamában ismert a kollektív szerződések regisztrációja, amit természetesen saját belső viszonyaiknak megfelelően alakítottak ki. Két fő irányzat különböztethető meg: az egyikben a kollektív szerződést kötő felek – meghatározott határidő szerint – bejelentést tesznek az illetékes szervezetnek, és alapadatokat, alapinformációkat közölnek. A kollektív megállapodás teljes tartalma így nem kerül a nyilvánosságra.

A másik esetben a kollektív szerződéseket letétbe helyezik mellékleteikkel, függelékeikkel együtt. Így a tágabb nyilvánosság is megismerheti – például a munkaügyi vitában illetékes szerv -, illetve kutatható, elemezhető stb. A magyar rendszert a két fő irány kombinálásával alakították ki.

A végső döntésben azok a vélemények játszottak szerepet, amelyek szerint csak a bejelentett kollektív szerződések adatainak a feldolgozásával érhető el, hogy a szociális partnerek és a jogalkotásért felelős szervek figyelemmel kísérhessék a munka világának folyamatait. Az ismeretek birtokában tudják segíteni a munkaügyi kapcsolatok megfelelő alakulását.

Az azonban már a regisztrációt elrendelő miniszteri rendelet idején is világos volt, hogy csak olyan intézkedést szabad kezdeményezni, amelyik a két fél szerződéses kapcsolatát nem sérti, s egyiküket sem riasztja el a kollektív megállapodások aláírásától.

Ismert az a tény is, hogy a kollektív szerződés normatív részét a Munka Törvénykönyve rendezi, de a kollektív szerződés különböző szintjeit, a szerződést kötők kapcsolati rendszerét e jogszabály már nem szabályozza egyértelműen. Keveredtek a fogalmak a "több munkáltatóra" vonatkozó, az "ágazati/szakmai" megállapodások körül, és az is előfordul, hogy egy-egy munkáltatói csoport nem homogén, hanem több szakmában, ágazatban is érdekelt.

Vitatott volt a letétbe helyezés célja is. A szakszervezetek azért tartották fontosnak, hogy elemzések készülhessenek, a kormányzatnak azért fontos, hogy a kutatásokat segítse elő, míg a munkáltatók a letétbe helyezést abban az esetben tartották indokoltnak, ha a kollektív szerződés olyan középszintű (szakmai) megállapodást tartalmaz, amely a későbbiekben az adott szakmára kiterjeszthetővé válik.

A regisztrációt előíró rendelkezés azt is tartalmazza, hogy a nyilvántartásba vett kollektív szerződések elemzéseit, az abból levonható következtetéseket a szociális partnerek rendelkezésére bocsátják.

Jelenleg az 1998-ban bejelentett és feldolgozott kollektív szerződésekről vannak átfogó információk.

Általános tapasztalatok

Előrebocsátható, hogy sem a szakszervezetek, sem a munkaadók tájékozódását nem segíti elő, ha közel kétéves időszak telik el a bejelentés és a feldolgozás között.

A regisztrálás bevezetésének alapvető célja vész így el, nevezetesen az, hogy a megfelelő információkkal a partnereket szerződéskötésre ösztönözze. Ezt a kérdést a felügyeletet ellátó kormányzati szerveknek kell megfelelően rendezniük.

A feldolgozást valóban nehezítette, hogy a beküldött regisztráló adatlapok 45 százaléka hibásan érkezett be. A problémák elsősorban a kis létszámú gazdálkodó szervezeteknél és a költségvetési intézményeknél jelentkeztek. A nagy létszámú, feltehetően tradicionálisan kollektív szerződést kötő cégeknél nem okozott gondot az adatlapok kitöltése.

A tanulságként levonható legjellemzőbb hibák:

  • gyakran munkaadói utasítást minősítenek kollektív szerződésnek, hiányzik a szakszervezeti partner,
  • jogosulatlan fél írta alá, illetve töltötte ki az adatlapot, például üzemi tanács, munkaközösség,
  • a kollektív szerződés egyes tartalmi pontjai jogszabállyal ellentétesek, vagy hatályon kívüli jogszabályra hivatkoznak stb.

Véleményünk szerint az talán a legdöntőbb általános probléma a feldolgozás vonatkozásában, hogy lényegesen több kollektív szerződés van hatályban a gazdaságban, mint amennyit regisztrálásra bejelentettek.

Ennek legvalószínűbb oka, hogy a rendeletet nem jól értelmezték, s a bérmegállapodást, a munka díjazására, az átlagkeresetekre, a minimálbérre vonatkozó egyezséget nem tekintették kollektív megállapodásnak.

Munkaadói tapasztalatok

A működő gazdasági szervezetek száma 1998-ban meghaladta a 747 ezret. Ebből a 300 főt meghaladó szervezetek száma 1175 volt, s összesen 3300 kollektív szerződést regisztráltak.

Érdekesek a tapasztalatok: az 50 fősnél kisebb munkahelyeken több mint 1100 kollektív szerződést kötöttek, az 50 és 300 fő közötti területeken közel 1700 megállapodás jött létre, míg a kollektívszerződés-kötés szempontjából igazán tradicionálisnak számító 1175 nagyvállalatnál 683 kollektív szerződést jelentettek be.

Ha a munkavállalók létszámát vesszük alapul, akkor a versenyszférában a foglalkoztatottak mintegy 45 százaléka tartozott hatályos kollektív szerződés alá.

Józan megfontolásból a 300 fő feletti cégeknél lenne elvárható és célszerű, hogy teljeskörűen rendezettek legyenek a munkaügyi kapcsolatok, azonban a felmérés nem ezt mutatja. Hogy ez a következtetés helytálló-e, azt az 1999. évről készülő felmérés fogja majd igazolni.

Uniós összehasonlítás

Az OECD, illetve az EU országaiban a munkaügyi kapcsolatok helyzetét lefedettségi mutatóval szokták jellemezni. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók száma, azaz a lefedettség nem mindig egyezik meg a szakszervezeti szervezettség arányaival. Ennek alapvető oka, hogy a szakszervezetek által kötött megállapodások munkahelyi szinten azokra a munkavállalókra is kiterjednek, akik nem tagjai a szakszervezeteknek. Valamint egyes országokban a kollektív megállapodások jellemzően szakmai (azaz közép-) szinten születnek, s ilyenkor a lefedettség és a szervezettség élesen elkülönül egymástól.

Három ország kivételével, az alacsony szakszervezeti tagság mellett, a kollektív szerződésekkel való lefedettség is alacsony, vagy a magyarországinak megfelelő, míg általánosan a foglalkoztatottak 70 százaléka valamilyen kollektív megállapodás védelme alatt áll.

A magyarországi 1998-as felmérések alapján a lefedettség nemzetgazdasági szinten megközelíti az 50 százalékot, míg a szakszervezeti szervezettség mintegy 38 százalékos.

A bejelentett szerződések jellemzői

Ha az érintettek arányaiban vizsgáljuk a versenyszférában megkötött kollektív szerződéseket, akkor jellemző a munkahelyi szintű megállapodás. Ez azt jelenti, hogy a bejelentett kollektív szerződések hatáskörébe tartozó foglalkoztatottak 68 százaléka egy munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alatt állt.

Szakmánként változó, hogy a kollektív szerződés tartalmaz-e bérmegállapodást, vagy sem. Míg a feldolgozóiparban érintettek aránya e téren 36-37 százalék, addig például a postánál vagy az energiaiparban meghaladja a 70 százalékot.

A bérmegállapodások alapvetően az alapbéremelésre irányulnak.

A munkaadói érdekképviseletek által kötött kollektív szerződések a foglalkoztatottak 25 százalékát érintik. Ez 14 szakmát jelent a gyógyszeripartól a villamosenergia-iparig.

A foglalkoztatottak 7 százalékára olyan kollektív szerződések vonatkoznak, amelyeket több munkáltató egymással szövetkezve kötött. Ez leginkább a feldolgozóiparban jellemző.

Elfogadhatatlan ajánlat

A regisztrált kollektív szerződések feldolgozását, az azokból leszűrhető tapasztalatokat az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni, például internetes honlapon.

A munkaügyi kapcsolatok további rendezettségét elősegíti a kormányzati és szakszervezeti szakértők véleménye szerint, ha a kollektív szerződések nyilvántartási rendszerét továbbfejlesztik. Többek között megfontolásra ajánlják:

  • a kollektív szerződések általános letétbe helyezési kötelezettségét,
  • a nyilvántartás során a jogszerűségi ellenőrzés bevezetését, amit a hatálybaléptetési nyilvántartáshoz kötnének,
  • a munkaügyi ellenőrzés tárgya legyen az is, hogy a munkáltató eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

Munkaadói szempontból e javaslatokkal nem lehet egyetérteni. Hangsúlyozzuk, hogy csak a kölcsönös érdekeltség felismerése visz előre. Mindennemű kötelező adminisztratív előírás e téren, a jogszerűségi vizsgálatnak való kitétel sérti a megállapodások szabadságát, és nem segíti elő a kollektív megállapodások számának, tartalmának, minőségének a fejlődését.

MGYOSZ

Szervezettség és kollektív

szerződések a fejlett ipari államokban (a foglalkoztatottak százalékában)

Ország

Szakszervezeti szervezettség

Kollektív szerződéssel való lefedettség

Anglia

34

47

Ausztria

42

98

Belgium

54

90

Dánia

76

69

Finnország

81

95

Franciaország

9

95

Hollandia

26

81

Japán

24

21

Németország

29

92

Norvégia

58

74

Olaszország

39

82

Portugália

32

71

Spanyolország

19

78

Svájc

27

50

Svédország

91

89

USA

16

18

Forrás: OECD, 1997

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem