Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az idén is folytatja átfogó ellenőrzéseit. A tapasztalatok szerint változatlanul nagy számban akadnak – akaratlanul vagy szándékosan – a törvényben előírtnál kevesebbet adózó vállalkozók, vállalkozások. Az APEH ebben az évben három iparágban – a villamos energetikai, az élelmiszer- és hűtőipar, valamint a hazai és nemzetközi teherfuvarozás területén dolgozó vállalkozásoknál készül átfogó vizsgálatokra.
Az adóhatóság ellenőrzési stratégiájának lényege, hogy minél szélesebb körű legyen az önkéntes jogkövetés, s ezáltal is javuljon az adómorál – fogalmazott dr. Varga Árpád elnökhelyettes. Ezt szolgálják az átfogó ellenőrzések is. Az APEH ellenőrzéseivel is azt igyekszik elérni, hogy maradéktalanul teljesüljenek a költségvetés bevételi előirányzatai. "Másodlagos" hatásként értékelhető, hogy a vizsgálatok nyomán több lesz az előírásokat betartó vállalkozás.
A munkaadói szervezetek viszont, bár természetesen szükségesnek tartják az APEH szigorát, sok esetben úgy látják, az ellenőrzések, a szigorítások célja nem az adóeltitkolók lefülelése és megbüntetése, inkább a tisztességesen adózók munkájának nehezítése. Az egyre bonyolultabb adózási szabályok miatt az adózás pontos teljesítése nem könnyű feladat.
Az APEH segíteni is akar
Ugyanakkor az adóhivatal az elnökhelyettes szavai szerint feladatának tekinti azt is, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítséget nyújtson az adózóknak abban, hogy e kötelezettségüket maradéktalanul teljesíthessék. Ez ugyanis a leggazdaságosabb módja annak, hogy a költségvetés bevételei befolyjanak. Ráadásul ebben az esetben nem keletkezik konfliktus az adóhatóság, a vállalkozás, illetve az adóalany között. Mindennek érdekében az APEH arra törekszik, hogy minél inkább jelen legyen a gazdaságban, a vállalkozásoknál.
Ezt szolgálják az operatív ellenőrzések. Egyik ilyen lehetőség az országos akció, ami térben és időben koncentrált vizsgálatokat jelent. Emellett természetesen még több más olyan eszköz is van, amellyel a hivatal elő tudja segíteni az adókötelezettség mind pontosabb teljesítését. Ilyen a mélyreható és alapos ellenőrzés egyes, azonos adóalanyi körökben, mint például az azonos tevékenységi körbe tartozó vállalkozások, a kapcsolt vállalkozások körében.
Több szem többet lát
Egyre erőteljesebb tendencia az ellenőrzés csoportmunka jellegének erősítése is. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben nemcsak egy-egy adóellenőr végzi a munkát, hanem informatikai, műszaki, számviteli szakértőkből álló csapat dolgozik. Törekvés az adóalanyi körönkénti, illetve ennek részeként a szakmánkénti speciális vizsgálati módszerek kidolgozása, nemzetközi kapcsolatok esetében pedig az együttműködés formáinak szélesítése a társadóhatóságokkal.
Az ellenőrzés erősítésében fontos szerepe van az APEH személyi állományának is, amely az idén januártól csaknem 600 fővel bővült. Már megalakult az oktatási igazgatóság is, amely központilag, szervezett formában teremt lehetőséget a rendszeres, korábban inkább helyi és regionális szinten megoldott szakmai képzések, továbbképzések szervezéséhez.
A hatékonyságnövelésnek eszköze a számítástechnika fejlesztése, valamint ösztönző erő az APEH dolgozói számára a differenciált jutalmazás is.
Nem kevésbé fontos, hogy növekedjék az ellenőrzések úgynevezett visszajelző szerepe. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok tapasztalatainak összegzése jusson el a törvényalkotókhoz az adójogszabályok készítésének folyamatában, hogy ezek figyelembevételével javuljon a közérthetőség, ahol lehet, egyszerűsödjenek a szabályok, és persze az EU-jogharmonizáció is kiemelt szempont.
Átfogó ellenőrzések
Az APEH-ellenőrzések között több az évente visszatérő feladat. Ilyen a kiutalás előtti áfa, a támogatások, valamint a személyi jövedelemadó-visszatérítések felülvizsgálata. Ám ezen állandó feladatok mellett az idén is terveznek átfogó revíziókat. Azok a vállalkozások számíthatnak vizsgálatra, amelyek a villamos energetikai iparban, az élelmiszer- és hűtőiparban, illetve a hazai és nemzetközi teherfuvarozásban dolgoznak. Változatlanul kiemelt feladat a vállalkozás átalakulása, jogutód nélküli megszűnése vagy az adókötelezettség megszűnése esetén tervezett ellenőrzés, és a hivatal indokoltnak tartja ezt abban az esetben is, ha a vállalkozás működése során több alkalommal változtat székhelyet, telephelyet. Az ellenőrzések sokrétűségét mutatja, hogy a feladatok között van a küszöbérték alatt valló vállalkozások vizsgálata, valamint az adóköteles tevékenységet folytató, de az adóhatóság elől rejtett személyek, vállalkozások feltárása.
Az idén a jogszabályi változások miatt bővültek az ellenőrzési feladatok. Így ezúttal már sor kerül – a lakáscélú támogatási rendszer ez évi változásával összefüggésben – a pénzintézeti vizsgálatok során az állami támogatás folyósításának, az igénybevevőnél pedig a támogatás jogszerű felhasználásának az ellenőrzésére is. A januártól megvalósított teljes körű járulékintegráció az ellenőrzés metodikájában is változásokat hozott. Ennek lényege, hogy az adó- és járulék-ellenőrzést egy szervezeti egység folytatja le, és ugyanabban a jegyzőkönyvben, illetve határozatban állapítja meg az eltéréseket.
A 2000. évtől az APEH a magánnyugdíjpénztáraknál is évente végez vizsgálatokat, amelyek során megnézik, hogy a kassza a bevalláson és befizetésen túl a tagdíjtartozások kimutatását is elvégezte-e. Az itt végzett ellenőrzések kiterjednek az érintett magánszemélyek biztosítási jogviszonyára, illetve az e jogviszony keretében kapott jövedelem után a járulékkötelezettség megállapítására, bevallására és megfizetésére.
Vegyes tapasztalatok
Az adóellenőrzés átfogó tapasztalataként elmondható, hogy gyakori a nem valós gazdasági eseményeknek megfelelő számlakibocsátás. Azaz, a vállalkozó olyan számlát ad ki, illetve számol el, ami mögött nincs valós teljesítés. Ezekben az esetekben adóalap-csökkentésről, áfaeltitkolásról is szó van. Az APEH egyik fontos feladata – csakúgy, mint korábban is – a számlaadás ellenőrzése.
Általános tapasztalat eddig, hogy minden második adózó úgymond elfelejti az áru ellenértékét bizonylatolni. Ez azonban veszélyes dolog a vállalkozó számára, hiszen az APEH, ha a vállalkozót többször ilyen szabálytalanságon kapja, él az üzletbezárás eszközével. Ez egyébként egyre gyakoribb.
Az adóhivatal a számlaadási kötelezettséget jellemzően a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzéséhez kapcsolódóan vizsgálja, sőt az elmúlt időszakban kialakult problémák miatt ezt a területet fokozottan vette górcső alá. Február 15-18. között a számla tartalmi és formai követelményeinek ellenőrzésére országos vizsgálatot tartottak. Ez közel 200 adózót érintett. A munka során kiderült, hogy a megvizsgált számlák 28 százaléka valamilyen szempontból hibás volt.
A szakértők szerint a szabálytalanságok alapvetően nem a szigorúbb számlázási követelmények miatt voltak, hiszen olyan hibákat is találtak a revizorok, amelyek alapján több esetben is felmerült az adóeltitkolás gyanúja. Az idén a fővárosi átfogó ellenőrzés során, a nyugtaadási kötelezettséget vizsgáló akcióban 673 vizsgálatból 328 esetben – 48,7 százalék – nem teljesítették az adózók a törvényben előírt nyugtaadási kötelezettségüket. A bizonylatoláshoz kapcsolódó egyéb szabálytalanságokat 59 esetben tártak fel. Összességében 39 millió forint bírságot szabtak ki az ellenőrök.
Ebben az esztendőben egyébként még három alkalommal tervez az APEH hasonló akciót az ország különböző pontjain.
Munkaadói kritika
A munkaadói szervezetek kritikusan figyelik az adóhivatal tevékenységét, bár elismerik, hogy a visszásságokért nem minden esetben a hatóság a felelős. Sokszor ugyanis már a jogszabályok megalkotásával, módosításával kezdődnek a problémák. A főként nagyvállalatokat képviselő MGYOSZ-nál többféle gondot is látnak, ezek közül az APEH és a Pénzügyminisztérium (PM) nem felhőtlen kapcsolatát említette a szervezet illetékese.
A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy bármiféle ellentmondásos kérdésben a két hatóság együtt alakította ki az álláspontját, és az így készült iránymutatásokat közösen hozták nyilvánosságra. Manapság pedig egyre inkább az lesz jellemző, hogy mind az APEH, mind a PM önállóan alakítja ki álláspontját, és ezek az iránymutatások nem mindig csengnek egybe.
Számtalanszor előfordul az is, hogy bizonyos fogalmakat másként használnak. Ez történt például a haszonhúzó fogalmának meghatározásánál is, amikor az értelmezés a hatóságoknál hónapokat vett igénybe. Nehezen lehetett megoldást találni arra is, hogy a külföldiek is jogszerűen teljesíthessék tb-fizetési kötelezettségüket.
Jogszabály ugyanis volt, ám nem gondolt senki arra, hogy a bevalláshoz megfelelő nyomtatvány is álljon rendelkezésre. Az érintett cégek jó ideig ennek hiányában nem tudták maradéktalanul teljesíteni kötelességüket. De hasonló volt a helyzet a tételes áfabevallásnál is, amikor a jogszabály ugyan hatályba lépett, de nem készült megfelelő nyomtatvány.
Mindezek megnehezítik a vállalkozások munkáját, pénzbe, időbe kerül, s a meglévő infrastruktúrát nem arra fordítják, ami hasznot hoz. Az MGYOSZ-nál úgy vélik, kevés információt kapnak az APEH-től.
Egyre nehezebb a visszaigénylés
Jó lenne például a szakértők szerint, ha az adóhatóság bővítené az interneten rendelkezésre álló adathalmazát. Az MGYOSZ-hoz tartozó cégek egyébként próbálják elkerülni az adóbírságot s a pereket is. Számukra ugyanis fontos, hogy e kötelezettségeiket pontosan teljesítsék. Tartozás vagy per esetén ugyanis kizárják saját magukat a különféle pályázatokból, mint például a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat lehetőségeiből, de nem vehetnek részt a közbeszerzési pályázatokon sem. Nem is beszélve a tőzsdei cégekről, amelyeknek egy-egy adóhivatali büntetés, esetleg per mindenképpen hátrányos.
A szervezethez tartozó vállalkozásoknál úgy látják, szaporodnak azok az indokok, amelyekkel az állam mind hosszabb ideig tartja vissza az áfát. Ezt a cégeknél nem nézik jó szemmel, hiszen a nagyvállalkozásoknál egy-egy ilyen tétel már igen jelentős összeg. – Az Áfeoszhoz tartozó kisebb egységek, az áfészek igyekszenek pontosan teljesíteni adókötelezettségüket – mondta Zs. Szőke Zoltán alelnök –, ami évente mintegy 40 milliárd forint bevételt jelent a központi kasszának.
Az Áfeosz egyébként folyamatosan tartja a kapcsolatot az APEH-hel, és ha bármilyen értelmezési probléma felmerül, szakértőik konzultációkon keresik a megoldást. Több esetben előfordult, hogy a szervezet kérte különböző, nem egyértelmű megfogalmazáshoz az APEH állásfoglalását. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyes esetekben – akár adóbírság, akár más probléma miatt – ne lenne vita a hatóság és egyes áfészek, vállalkozók között.
Speciális agrárgondok
Sajátos helyzetben van a mezőgazdaság, hiszen e szektornak az adó- és tb-kötelezettség mellett az állami támogatások okán is van kapcsolata az APEH-hel. Ez utóbbi számos gond forrása – fogalmazott Mahr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gazdasági szakértője. A termelőknek ugyanis nagyon fontos a támogatás megszerzése, ám az adóhivatal – értelmezésbeli eltérés miatt – egy rosszul kitöltött nyomtatványért is kizárhatja a termelőt a támogatás megszerzésének lehetőségéből. A mezőgazdasági vállalkozók életét nehezíti az is, hogy a támogatási rendszer szabályozása évenként legalább 5-6 alkalommal változik.
Mahr András szerint az elmút évek tendenciája, hogy bonyolódik az adó- és a támogatási rendszer, holott a termelők szerint egyszerűsítésre lenne szükség. A szigorításokat elvileg lehet támogatni, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel az APEH nem a tisztességtelenül adózókat sújtja, hanem a tisztességes adózókra ró újabb és újabb terheket. Igaz, azt Mahr András is elismeri, hogy a jelenlegi problémákért nem csak az APEH a felelős, hiszen az egész adó- és támogatási rendszert át kellene gondolni, mert jelenleg az egyes törvényekben is gyakori az eltérő fogalomhasználat, nincs összhang az adótörvények és a számviteli törvény között.
