Többrészes összeállításunk zárásaként a sérelmet szenvedett szerzőt megillető jogvédelmi eszközöket, az igényérvényesítés lehetőségeit ismertetjük.
A szerzői alkotáshoz fűződő jogok törvényi védelme azt jelenti, hogy mindenki köteles tartózkodni attól, hogy akár tevőleges magatartással, akár mulasztással megsértse a szerzőnek a saját művéhez fűződő jogait.
A jogsértés irányulhat a szerző személyhez fűződő jogai ellen, például a név használatának mellőzésére, a mű egységének, torzításmentességének megsértésére, vagy a szerzői minőség megvonására, megváltoztatására. A szerzői jog megsértésének leggyakrabban megvalósuló esetei azonban a vagyoni jogokhoz fűződnek. Idetartozik a szerzői alkotás engedély nélküli felhasználása vagy az engedélyezett felhasználás kereteinek túllépése. A szerző vagyoni jogait sérti a felhasználó akkor is, ha nem vagy csak részben fizeti meg a szerzőt megillető díjat. A szerző jogainak megsértéséhez fűződő, a szerzői jogi törvényben szabályozott jogkövetkezmények összhangban vannak a Polgári Törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén igénybe vehető jogvédelmi eszközeivel. A szerző a szerzői jogi védelem mellett követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.
A szerzői jogi eszközeit a szomszédos jogok megsértése miatt, illetve a szomszédos jogokkal kapcsolatos műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelme érdekében is igénybe lehet venni.
A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alkalmazhatók minden olyan cselekményre, amely jogosulatlanul lehetőséget nyújt vagy megkönnyíti a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja. Ilyen cselekmények közé tartoznak különösen a műszaki eszközök gyártása és forgalmazása, és a szolgáltatások nyújtása során végzett tevékenységek. Az ilyen jogsértő magatartásokkal szemben csak akkor vehetők igénybe a szerzőijog-védelem eszközei, ha a cselekményt végző személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével jogosulatlanul lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését. A jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza. A műszaki intézkedés akkor tekinthető hatásosnak, ha annak eredményeként a mű a felhasználó számára csak a szerző engedélyével végzett olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy a hozzáférési kód megadását igénylik.
Polgári jogi igények
A szerző polgári jogi igényeket támaszthat a jogsértővel szemben. Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását és a jogsértő kötelezését a jogsértő magatartás abbahagyására, illetve eltiltását a további jogsértések elkövetésétől. Igényelheti továbbá, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén ennek – a jogsértő költségén – megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak.
Mivel a jogsértés terjedelmének bizonyítása nehézségekbe ütközik, a szerző kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a jogsértőt olyan adatok szolgáltatására, amelyekből kiderül, hogy a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében kik működtek közre és milyen üzleti kapcsolatok alakultak ki a jogsértő felhasználás során.
A szerző követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, továbbá a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző eredeti állapot helyreállítását, melynek költségeit a jogsértőnek kell viselnie. A szerző igénye kiterjedhet a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítésére, illetve jogsértő mivoltától való megfosztására is.
Kártérítés
A sérelmet szenvedett szerző a polgári jog felelősségi szabályai szerint kártérítést követelhet. Kártérítési igénye kiterjedhet a szerzőt ért, ténylegesen kimutatható vagyoni kárra, azonban ezen a területen az általánosnál jóval nagyobb lehetőség nyílik az összegszerűségében pontosan meg nem határozható vagyoni kár megtérítésére szolgáló úgynevezett általános kártérítésre, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése miatti nem vagyoni károk megfizettetésére.
Felhasználói igények
Az, aki a mű felhasználására kizárólagos engedélyt kapott, a műhöz kapcsolódó szerzői jog megsértése esetén felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben e felhívástól számított 30 napon belül a szerző nem intézkedik, a kizárólagos felhasználó jogosult saját nevében is fellépni a jogsértéssel szemben. Az, aki nem kizárólagos felhasználási engedéllyel rendelkezik, csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel a jogsértővel szemben.
