2000. január 1-jétől szigorodtak a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó szabályok. A cikk áttekinti a munkaügyi ellenőrzés lefolytatását, ki, kit, hogyan ellenőrizhet. Ismertetjük a munkaügyi bírságra és a munkaügyi szabálysértésekre vonatkozó szabályokat is.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Metv.) rendelkezései szerint a munkaügyi ellenőrzés hatálya alá azok a magánszemélyek, jogi személyek, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságok tartoznak, akik 18. életévét betöltött munkavállalót, külföldit vagy fiatalkorút foglalkoztatásra irányuló jogviszony (munkaviszony), illetve vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján foglalkoztatnak, illetve ha ezeket a személyeket közkereseti társaság, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaként személyes közreműködés keretében foglalkoztatják.
Fontos megjegyezni, hogy az ellenőrzésre kirendelt felügyelő nincs kötve a felek közötti szerződésben megállapítottakhoz, ha szükségét látja, a konkrét eset megítélése körében maga minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt. Hiába rögzíti tehát például a felek megállapodása, hogy a dolgozó megbízási szerződés alapján végez munkát, ha a tényleges jogviszony jellemzői egyértelműen munkaviszonyra utalnak (a munkavállaló a foglalkoztató felügyelete alatt, utasításai alapján dolgozik, nem helyettesítheti magát mással, rendszeres havi bérezésben részesül stb.), akkor ezt az ellenőrzés munkaviszonynak tekinti. Így például a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében helybenhagyta azt a munkaügyi ellenőrzés során hozott államigazgatási határozatot, mely szerint a társadalombiztosítás kötelezettsége az alkalmi fizikai munkát végző személyre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a felek a szerződésüket vállalkozási szerződésnek minősítették, és abban a biztosítás kötelezettségét kizárták (BH 1993/473. sz.).
Érdemes még ebben a körben említést tenni az Alkotmánybíróság álláspontjáról is, amely kiemeli, hogy a munkaügyi ellenőrzés során nem a munkáltató és a munkavállaló közötti – vagyis a törvényi szabályozás alapján közvetlen munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozó – jogvita eldöntéséről van szó, hanem a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának közigazgatási szerv által történő hatósági ellenőrzéséről. Így a munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi szerv és a foglalkoztató között jön létre jogviszony, a felek között keletkezett jogvita eldöntését pedig a foglalkoztató végső soron a közigazgatási bíráskodás szabályai szerint kérheti a bíróságtól [29/1998. (VI. 27.) AB-határozat].
| Munkaügyi bírság |
|---|
|
A munkaügyi bírság mértéke első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 millió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedhet. A bírság összegének megállapításánál a jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát veszik figyelembe.
Munkaügyi bírság kiszabására a megyei, illetve fővárosi felügyelőség vezetője jogosult. Illetékességét az ellenőrzött munkahely székhelye állapítja meg. (A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat.) A felügyeletek munkavédelmi bírságot szabhatnak ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedhet. A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján az illetékes megyei vagy fővárosi szerv vezetője, az ÁNTSZ illetékességi körében pedig a városi tiszti főorvos mint elsőfokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. Rendbírság A megyei vagy fővárosi munkaügyi központ rendbírság fizetésére kötelezi
A rendbírság összege 1000 forinttól 50 000 forintig terjedhet. A rendbírság összegét az eljárás során elbírált kötelességszegés súlyának, az elkövetés körülményeinek figyelembevételével, a fokozatosságot szem előtt tartva kell megállapítani. A rendbírságot megállapító határozat elleni fellebbezés a rendbírság alapjául szolgáló kötelezettség teljesítése, valamint a hatósági ellenőrzés tűrése alól nem mentesít. |
Ki jogosult munkaügyi ellenőrzésre?
A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei, illetve fővárosi felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői látják el. Bányavállalkozók és bányaüzemek esetében a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói végzik el ezt a feladatot. A felügyelő a megyei, illetve fővárosi felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) jogosult a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítésére, illetve ellenőrzésére. A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és a munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok megfelelően gyakorolhassák a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket.
Felettes szervek
A felügyelő az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján jár el. A felügyelő felettes szerve hatósági ügyekben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke hatósági ügyekben felettes szervnek minősül a megyei és fővárosi felügyelőség vezetője, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által hozott határozatok vonatkozásában.
A felügyelőség által hozott közigazgatási határozattal szemben a közigazgatási bíróságon lehet jogorvoslattal élni.
Mire terjed ki az ellenőrzés?
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések (például munkaszerződés érvényesen csak írásban köthető),
- a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségek (például APEH, tb),
- a munkáltató nyilvántartási kötelességének (például bérszámfejtés),
- a hátrányos megkülönböztetés tilalmának (például nem, bőrszín, vallás stb. alapján történő diszkrimináció) – ez esetben a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette az idevonatkozó rendelkezéseket,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok (például bizonyos munkakörben tilos a foglalkoztatásuk),
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések (például az éves szabadságot természetben kell kiadni),
- a munkabér összegére vonatkozó szabályok (ami lehet jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapítva), valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekre (például a kiesett időre járó munkabér),
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályok (például annak igazolása, hogy nincs tartozása a munkáltatóval szemben),
- a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
- a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó szabályok,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek (például a munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozásra),
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok (például a kötelezően biztosítandó munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg),
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok (például ha a munkáltató nem ért egyet a kifogással, annak benyújtásától számított 3 munkanapon belül egyeztető tárgyalást kell megkezdeni)
megtartására.
A felügyelő hivatalból, illetve a hátrányos megkülönböztetés, a munkabér kollektív szerződésben rögzített mértéke és a szakszervezettel kapcsolatos kérdések vonatkozásában bejelentésre folytatja le a munkaügyi ellenőrzést.
Munkavédelem
A munkavédelmi felügyeletek ellenőrzése kiterjed
- a munkáltatók és munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére,
- a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére,
- a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.
A munkaügyi felügyelő jogosítványai és kötelezettségei
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést. Ennek keretében beléphet az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrséget is igénybe veheti, megtekintheti az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokat, azokról másolatot, illetve az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvételt készíthet, a munkahelyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, személyi azonosságuk megállapítása érdekében igazoltathatja őket.
A felügyelő köteles megőrizni az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam- és szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat. Ezen túlmenően sem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzés kapcsán jutott tudomására. Az ellenőrzés során készített másolatokat, kép- és hangfelvételeket csak az ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben használhatja fel, és az eljárás jogerős befejezését követő 3 éven belül azokat meg kell semmisítenie.
Milyen intézkedéseket hozhat a felügyelő?
Abban az esetben, ha a felügyelő ellenőrzése során szabálytalanságot tapasztal, annak súlyosságának függvényében, egyéni mérlegelése alapján
- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartására,
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli megszüntetésére,
- megtiltja a foglalkoztatást, ha az a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, továbbá a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható (ebben az esetben a felügyelő elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását is),
- a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén kezdeményezi az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
- szabálysértési eljárást folytathat le.
Javaslat munkaügyi bírságra
Az ellenőrzés következtében a felügyelő javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására, melyre akkor kerülhet sor, ha az észlelt jogsértések több munkavállalót is érintenek; illetve ennek hiányában akkor, ha a jogsértés a hátrányos megkülönböztetés tilalmával vagy a munkavállalók szakszervezeti jogosultságaival kapcsolatos.
Külföldiek foglalkoztatása
A felügyelő, ha szabálytalanságot tapasztal a külföldiek foglalkoztatása során, kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott fizetési kötelezettségének teljesítésére. Az a munkáltató, aki munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat külföldit, köteles a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak – a korábbi megállapítástól számított – 3 éven belüli megismétlődésekor a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér ötszöröse.
A munkaadó által befizetendő összeg az első szabálytalanságkor az ellenőrzés időpontjában kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.
Munkaügyi vita
A felügyelő eljárásának lényeges tartalmi korlátja, hogy a foglalkoztató és a neki munkát végző személy közötti jogviszony tartamát érintő intézkedést nem hozhat abban az esetben, ha az ellenőrzést megelőzően a felek között már munkaügyi vita indult.
Az ellenőrzés lefolytatása
A munkavédelmi ellenőrzés során a felügyelő elsőfokú hatóságként jogosult
- az illetékességi területén valamennyi munkahelyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani,
- kivizsgálni a munkabaleseteket – kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat – (nem érintve a munkáltató ez irányú felelősségét),
- felhívni a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére,
- a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni a munkáltatót,
- eltiltani a kifogásolt munkavégzéstől az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót,
- a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén – annak elhárításáig – elrendelni a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését,
- elrendelni a megfelelőségnek az üzemeltető munkáltató általi soron kívüli vizsgálatát, ha a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be (a vizsgálat elvégzéséig a működést, illetve használatot meg kell tiltani),
- elrendelni a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték,
- felfüggeszteni a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát, ha a munkaeszköz nem rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal.
A felügyelő köteles továbbá kivizsgálni a bejelentett súlyos munkabaleseteket.
| Munkaügyi szabálysértések |
|
A magyar jogi szabályozás a munkaügyi szabálysértések 8 típusát nevesíti: a munkavállaló hátrányos megkülönböztetését, a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegését, a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértését, a magán-munkaközvetítés szabályainak megsértését, a külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítését, a munkavédelmi szabálysértést, a munkavédelmi képviselő akadályozását, a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegését.
A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése Az a munkáltató, aki a munkavállaló alkalmazását nemre, kora, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása vagy ezzel összefüggő tevékenységre tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja vagy az előbbi okok miatt a munkavállalók között hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezen szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése Az a munkáltató, aki megsérti a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezéseket, illetve a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeket, a munkaviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó rendelkezéseket, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezéseket és a munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az a munkáltató, aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították, 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az e szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a szabálysértési eljárást az ÁNTSZ is lefolytathatja. A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése Az a foglalkoztató, aki megszegi a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket; a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat, valamint a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése Az a magán-munkaközvetítő, aki a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában folytat magán-munkaközvetítői tevékenységet, a munkát keresők között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, olyan személyt közvetít ki, aki életkora miatt munkaviszonyt nem létesíthet, nem létező állásba, valamint a sztrájk ideje alatt olyan állásba közvetít ki valakit, ahol sztrájk van, valamint jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki, 60 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése Aki közreműködik abban, hogy a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak külföldi személyt, ehhez a foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik. Munkavédelmi szabálysértés Aki megszegi a biztonságos és egészséges munkavégzésre, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, vagy feladatkörében eltűri a szabályok végrehajtásának mellőzését, munkáltatóként kellő időben nem teljesíti a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg eltitkolja a baleset valódi okát vagy megakadályozza annak feltárását, nem teljesíti a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét, illetőleg akadályozza a kivizsgálást – ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását -, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, az ÁNTSZ, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A munkavédelmi képviselő akadályozása Az a munkáltató, aki szándékosan akadályozza a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában, illetőleg jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz a munkavédelmi képviselővel szemben, 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése Aki a termelő-, illetőleg a biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tartja, nem tartja meg a termelő-, illetőleg a biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat, 60 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. |
