×

Munkaerő-közvetítés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 30. számában (2000. július 15.)

 

Az utóbbi öt év alatt nagymértékben átalakult a cégek munkaerő-gazdálkodása. Igaz ez a kis- és nagyvállalkozásokra egyaránt. Előtérbe kerültek a költségkímélő formák, és azok is, amelyek lehetővé teszik a piaci követelményekhez való gyors alkalmazkodást. Ezekhez az igényekhez a nagy számban megjelent munkaközvetítők hálózata is igazodik.

 

hazai foglalkoztatási helyzet az utóbbi időszakban folyamatosan javul, az előrejelzések szerint a foglalkoztatotti létszám az év első felében 50 ezerrel nő, és a munkaerő-piaci folyamatok alapján arra lehet következtetni, hogy az év végére kialakul a kereslet és kínálat egyensúlya, az alkalmazotti létszám stagnálni fog. A regisztrált munkanélküliek száma várhatóan az év végére 370 ezer körül alakul, ami az egy évvel korábbinál 30 ezerrel lenne kevesebb. Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ felmérést készített a helyzet alakulásáról, amely rámutat, hogy a javulás mögött nemzetgazdasági és vállalati szinten is markáns gazdálkodásjavulási tendenciák húzódnak meg.

Erősödő forgalom

A felmérés szerint továbbra is magas lesz a munkaerő-forgalomban részt vevő cégek aránya, a megkérdezett mintegy 5000 gazdálkodó szervezet 65 százaléka nyilatkozott így. A társaságok 40 százaléka az idei első félévében növelni tervezte a dolgozói létszámot, és az év egészére vetítve sem gondolt csökkentésre, ami azt jelenti, hogy tovább nőtt azok aránya, akik növelik munkaerő-állományukat, számuk pedig meghaladja azokét, akik létszámcsökkentési tervekről nyilatkoztak. Az idei évre vonatkozóan a megkérdezettek kevesebb mint egynegyede tervezett csökkentést.

A munkaerő-kereslet a feldolgozóiparban a legélénkebb, ebben a szektorban a szervezetek fele növelte létszámát az első félévben. Hasonló a helyzet az építőiparban, ugyanakkor stagnál a mezőgazdasági üzemek munkaerőigénye. Nemzetgazdasági szinten egyébként – amint azt a nemzetközi tapasztalatok is igazolják – a kisebb cégek az erősebb munkaerő-megtartók. A 300 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek ugyanis 35 százaléka nettó munkaerő-leadó, míg az 50 főnél kevesebb emberrel működő cégeknek mindössze a 16 százaléka csökkenti létszámát. Ugyanakkor a nettó létszámnövelő cégek aránya a különféle cégcsoportoknál gyakorlatilag megegyezik, mindegyik típusnál 40 százalék körül alakul. Említésre érdemes, hogy a pótlólagos munkaerő-kereslet elsősorban a 300 fő feletti cégeknél jelentkezik. A régiókból érkező adatok szintén alátámasztják az általános konjunktúrát az idei évre vonatkozóan, mind a hét régió a foglalkoztatotti létszám növekedéséről számolt be az első félévben. A második félévben egyes területeken – például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban várhatóan némileg csökken majd a foglalkoztatottak száma, mert a szezonálisan érzékeny ágazatok súlya ezekben a térségekben nagyobb.

A piac az utóbbi években arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy a munkaerő-gazdálkodásukat is korszerűsítsék. A cégek, amennyiben tevékenységük, profiljuk ezt lehetővé tette, érdeklődni kezdtek a korábbinál rugalmasabb alkalmazási formák iránt. Ilyen például, amikor a dolgozót határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák, egyeseket pedig vállalkozói-alvállalkozói megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. Újfajta munkaerő-toborzási lehetőségként jelent meg a piacon a munkaerő-kölcsönzés is, amelyhez mind több, erre szakosodott cég nyújt segítséget.

Szezonális foglalkoztatás

A megkérdezett cégvezetők válaszaiból kiderül, hogy a társaságok a statisztikai állományi létszámnak 17-20 százalékát határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák. A jogi személyiségű vállalkozók körében ez 450-500 ezer munkavállalót érinthet. A felmérések szerint a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak több mint 60 százaléka szakképzetlen, akiket nyilvánvalóan idényjellegű munkára vesznek fel. A korábbi években egyébként a határozott idejű szerződéses munkaviszony elsősorban a kisebb cégeknél volt jellemző, ám mára már egyformán élnek vele a különböző méretű cégek. Sőt, van olyan terület – a feldolgozóipar –, ahol a 300-nál több dolgozót foglalkoztató cégek az átlagosnál nagyobb mértékben választják ezt a költségcsökkentő lehetőséget.

Az alvállalkozói szerződéses jogviszony formáját a cégek 37 százalékánál lehetett megtalálni, megbízási szerződéssel pedig 27 százalékuk rendelkezett. Az adatok azt mutatták, hogy ezek a formák a foglalkoztatást mindenképpen javították, hiszen alkalmazásukkal további 20 százaléknyi teljes idejű munkaerőt tudtak lekötni a cégek.

A munkaerő-kölcsönzés mint a foglalkoztatás speciális formája még kevéssé elterjedt a magyar piacon. A felmérésben részt vevő cégeknek mindössze 4,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élt ezzel a lehetőséggel. A beérkezett adatok szerint elsősorban a nagyvállalatok használták ki a piac kínálta új szolgáltatást, az ágazatok közül pedig az élelmiszer-feldolgozó iparban, a fémfeldolgozó, fémalapanyag-iparban és a gépiparban működő cégek kényszerültek arra, hogy munkaerő-hiányos helyzetükben így segítsenek magukon. A kölcsönzés jellemző módon a munkaerő-hiányos térségekben fordult elő, sőt többnyire a multinacionális cégek alkalmazták. Részint azért, mert ezek ismerik a speciális munkaerőszerzés előnyeit, illetve nemigen jutnak más módon munkaerőhöz. Ezekben a térségekben ugyanis az ipari parkokba tömörülő, sikeres cégek felszívják a megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozókat.

A leépítés eszközei

A munkaerő-kínálat meghatározó tényezője, hogy egy-egy térségben a munkaadók milyen módszerekkel oldják meg a felesleges munkaerő problémáját, mennyire mutatnak felelős magatartást ebben a kérdésben. A nyilatkozó munkáltatók 43 százaléka egyszerűen az elbocsátás eszközével él, ám ez már 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Elsősorban az építőipari és a kereskedelmi profilú cégekre jellemző ez a módszer, ebben a két ágazatban egyébként a munkaerő mozgása jellemzőbb, mint máshol, és nem véletlen, hogy a feketefoglalkoztatás is itt érhető tetten leginkább. A nyugdíjazás lehetőségével egyre több cég él, legalábbis erre utal, hogy a megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozott így, holott egy évvel korábban még 14 százalék volt az arány. Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjazás jelentőségének növekedése mindegyik főbb nemzetgazdasági ágban előretört. Az elbocsátás és a nyugdíjazás, mint a legfőbb létszám-leépítési eszköz, 57 százalékos súlyt képvisel a vállalatok terveiben az idei második félévre is.

A felesleges munkaerő problémájánál csak a munkaerőhiány kellemetlenebb. A felmérések szerint a cégek 16 százalékánál jelent ez komoly gondokat. Egy évvel korábban az ilyen cégek aránya még 14 százalék volt. Egyes ágazatokban a helyzet még rosszabb: a feldolgozóipari cégek egyötöde arról számolt be, hogy tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkezik. Számítások szerint országos szinten a tartósan betöltetlen álláshelyek száma eléri a 30 ezret, ami akkor válik érthetővé, ha hozzátesszük, hogy ennek mintegy 65 százaléka szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

A munkaerő közvetítése

A munkaerő kiközvetítése értelemszerűen a munkaügyi központok feladatkörébe került kezdetben, ám a piac szükségleteit felismerve a jogszabály már 1991-től lehetővé tette a magán-munkaközvetítők megjelenését. Az idő azonban próbára tette a törvényt, és a gyakori visszaélések miatt újra kellett szabályozni ezt a tevékenységet. A közvetítők működését szigorú feltételekhez kötötték, és kötelezővé tették számukra, hogy a munkaügyi központoknál nyilvántartásba vetessék magukat, továbbá kötelesek adatokat szolgáltatni. A hatósági ellenőrzésükre is a munkaügyi központok hivatottak.

Tavaly összesen 212 magán-munkaközvetítő működött az országban, számuk az 1998. évihez képest másfélszeresére növekedett. A tőkeerősebb, jogi személyiséggel rendelkezők gyorsabban növekszenek, mint a kisebbek. Túlnyomó többségük, csaknem 70 százalékuk jogi személyiségű cégként működött, 24 százalékuk jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és mindössze 7 százalékuk volt egyéni vállalkozó.

Értelemszerűen a magán-munkaközvetítők többsége, több mint a fele Budapesten működött, a többi a megyék között oszlott meg. A fővároson kívül a legnagyobb arányban az iparilag fejlett régiókban jelentek meg, így Fejér megyében, és viszonylag sokan Csongrád és Pest megyében is. Érdemes megemlíteni, hogy Tolna és Veszprém megyében jelenleg sincs magán-munkaközvetítői iroda. Általában ingyenesen nyújtják szolgáltatásaikat a munkát keresők számára, így tesz a közvetítők 81 százaléka.

Tavaly több mint 21 ezer dolgozó jutott munkához a magánirodák segítségével, érdekes módon az általuk birtokolt piac nem tett különbséget a nemek között: csaknem egyenlő arányban sikerült férfiakat és nőket elhelyezni. Az így kiközvetítettek fele egyébként már munkában állt korábban, 49 százalékuk azonban ezt megelőzően nem rendelkezett munkaviszonnyal. A magánirodákra is jellemző, hogy a fiatalabb munkaerőt könnyebben ki tudják ajánlani: az elhelyezettek 51 százaléka 30 évesnél fiatalabb volt, 40 százalékuk pedig 30-49 éves. A kiközvetítettek 65 százaléka fizikai munkakörbe került, 34 százaléka pedig szellemi munkakörbe.

A magánirodák egyik vonzóereje, hogy némelyikük külföldi kapcsolattal is rendelkezik, aminek alapján idegen országba is vállal kiközvetítést. Természetesen a munkához juttatott emberek nagyobbik része belföldön kezdhetett dolgozni, ám csaknem 1200-an külföldön jutottak munkához. A külföldi állásoknál elsősorban fizikai munkára volt igény, ezért a férfiak kerültek többségbe. Az EU-tagországokban vállalhatott munkát a külföldre kiközvetítettek 36 százaléka, egyéb európai országban 46,9 százaléka, Európán kívüli országba pedig 17 százalék került. Magánirodák segítségével helyezkedett el tavaly Magyarországon 54 külföldi állampolgár.

Sikeres közvetítések
 

Magán-munkaerőközvetítők tevékenysége 1999. évben

Belföldre Külföldre Összesen
fő % fő % fő %

Mezőgazd., erdőgazd., halászat

917

4,6

   

917

4,3

Bányászat

18

0,1

   

18

0,1

Feldolgozóipar

2581

13,0

   

2581

12,2

Vill. energia, gáz-, hő- és vízellátás

844

4,2

33

2,8

877

4,2

Építőipar

1925

9,7

221

18,5

2146

10,2

Kereskedelem

4196

21,1

3

0,3

4199

19,9

Vendéglátás

1188

6,0

194

16,3

1382

6,5

Szállítás, posta, távk.

1330

6,7

467

39,2

1797

8,5

Pénzügyek

1704

8,6

   

1704

8,1

Oktatás

532

2,7

   

532

2,5

Eü. és szoc. ellátás

667

3,3

   

667

3,2

Sport, kult. és egyéb szolgáltatás

4018

20,2

274

23,0

4292

20,3

Összesen

19 920

100,0

1192

100,0

21 112

100,0

Forrás: OMKMK

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem