×

A támogatási rendszer reformja

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)

 

A gyakorló kisebb vállalkozások számára feltérképezhetetlen, hogy működésükhöz milyen jogcímeken, milyen forrásokból, hogyan juthatnak visszatérítendő, netán vissza nem térítendő támogatáshoz. Az áttekinthetetlen rendszerben kiigazodni gyakran a támogatásokkal hivatalból foglalkozó szakembereknek is nehéz.

 

PHARE és SAPARD, ISPA és OFA, és a számtalan minisztériumi alap, alapítványi pénzek, források... Összegyűjteni és megjegyezni sem kis dolog, hát még kiigazodni e labirintusban. Az átláthatóságot a forrásokat kezelők is sürgetik a racionális, hatékony felhasználás követelménye okán.

Uniós előírások

Önmagában az ésszerűség valószínűleg nem lett volna elegendő hajtóerő ahhoz, hogy a támogatási források jelenlegi gazdáit arra késztesse: egységesítsék, azonos elvek és szabályozott gyakorlat alapján tegyék áttekinthetővé a rendszert. A "rásegítést" – mint annyi minden más esetben is – az európai uniós csatlakozásunkhoz fűződő érdek adta. Az Unió támogatásaihoz ugyanis csak rendezett hazai elosztási viszonyok között lehet hozzájutni. Az EU bürokratái nem viccelnek, amikor azt mondják: ha ők sem látják át, hogy mihez adják a pénzüket, akkor egyszerűen nem adják oda. Így aztán elodázhatatlanná vált a cselekvés.

A munkát az 1999 júniusában megszületett kormányhatározat indította el. Ebben a kormány nem csupán a támogatási rendszer középtávú tervezésével és koordinációjával foglalkozó tárcaközi bizottság felállításáról határozott, de elfogadta az átalakítást célzó cselekvési programot is. Első feladatként a jelenlegi támogatási formákat kell alkalmassá tenni az uniós források fogadására.

Ennek során olyan EU-alapelveket kell érvényre juttatni, mint:

  • a hatáskörök és döntések azon a szinten legyenek, ahol a szükséges informáltság megteremthető (ez éppenséggel decentralizálást, nem pedig központosítást jelent!),
  • a források elosztása ne a kormányhivatalok tisztviselőinek vagy vezetőinek a közvetítésével, hanem a társadalom, illetve a gazdaság szereplőinek a közképviseletben szabályozott együttműködése révén valósuljon meg,
  • egyedi beruházások finanszírozása helyett az adott térségben kidolgozott, a térség fejlődésére jótékonyan ható invesztíciók élvezzenek előnyt,
  • állami támogatást lehetőleg saját vagy helyi forrásokkal is rendelkező beruházások kapjanak,
  • a korlátozott állami források szétforgácsolását azok összehangolt, hatékony felhasználásával kell felváltani.

A kormányhatározatban foglalt cselekvési programban már fellelhető az integrált támogatáskezelési rendszer kialakításának igénye, de elsősorban a sürgető gyakorlati teendőkre koncentrál. Egyes alrendszerek átalakítására hasonlóképpen a komplex szemlélet jegyében kezdődnek kísérletek.

A munkahelyteremtést célzó állami támogatási formák összehangolt kialakítására a Gazdasági Minisztériumban született munkaanyag szerint e részterületre is igazak a támogatási rendszerek általános problémái, azaz a kiírt pályázatok inputja és outputja összehangolatlan, a különböző tárcák egymástól teljesen függetlenül működtetnek egymástól független cél-, program- és eszközrendszerű konstrukciókat. Nyoma sincs annak, hogy komplex, több évre szóló, egymásra szervesen épülő fejlesztési programokat és a köréjük csoportosuló projekteket támogatnának. Jellemzően egy-egy konkrét munkahelyteremtő projekt költségeit és kiadásait térítik meg. Hiányzik az a monitoringrendszer, amely a pályázatok adminisztratív jellegű adatainak egyeztetése helyett, illetve mellett inkább a célok és a felhasználási jogcímek megvalósulását figyelné.

Munkahelyteremtés

A mai rendszerben a direkt jellegű munkahely-teremtési formák két fő típusa működik. Egyfelől ahol a fő cél maga a munkahelyteremtés, másfelől ahol ugyanez részcélként szerepel a fő irány, például a kis- és középvállalkozás-fejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés vagy külfölditőke-bevonás mellett.

A munkahelyteremtést fő célként jelölő támogatási rendszereket működtet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium célelőirányzat, alapítvány vagy alap formájában.

  • A Vidékfejlesztési (területfejlesztési) Célelőirányzatból (VFC) elsősorban agrár- és élelmiszer-feldolgozó ipari fejlesztéseket támogattak munkahely-teremtési, illetve munkahely-megőrzési pályázatok révén (1999-ben 2,5 milliárd forint értékben), valamint – központi keretből (1 milliárd forint értékben) – a legalább 100 munkahelyet teremtő agrárfejlesztéseket.
  • Az Aktív Foglalkoztatáspolitikai Célelőirányzatból (AFC) – amelynek alapját tulajdonképpen a Munkaerőpiaci Alap által átadott pénzből (1999-ben 1,5 milliárd forint értékben) – elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban teremtettek, illetve őriztek meg munkahelyeket. E támogatási formánál jelentkezett először az integráció igénye, amely így az AFC-t is kezelő Gazdasági Minisztérium által működtetett Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) sikeres pályázatait egészíthette ki munkahelyteremtő eszközökkel.
  • A legtöbb munkahelyteremtő támogatás az egyébként a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből táplált Munkaerőpiaci Alap által nyújtott támogatásból jöhet létre. Az alapból, eredeti céljának megfelelően, túlnyomórészt decentralizált módon, a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzését, az önfoglalkoztatás elősegítését, a csoportos létszámleépítések elkerülését segítik.
  • Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kezelt mintegy évi 1 milliárd forintot elsősorban távmunka, illetve a szociális jellegű munkahelyek megteremtésére, valamint a nonprofit szféra bővülését szolgáló programok működtetésére használják fel.

Az ismertetett rendszerek között meglehetősen sok a párhuzamosság, az átfedés. Ezek felszámolására is léteznek elképzelések. Ilyen például a programfinanszírozási módszerek bevezetésére tett javaslat. Tulajdonképpen ez volt a szándék akkor is, amikor a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosításával megszűnt a Munkaerőpiaci Alapból a versenyszférát érintően működtetett munkahely-teremtési és munkahelymegőrző támogatási rendszer, s ezzel lehetővé vált, hogy az Aktív Foglalkoztatáspolitikai Célelőirányzat keretösszegét igen komoly mértékben (2,58 milliárd forinttal) megemeljék, s ez fedezetet nyújtson a hátrányos helyzetű térségekben, elsősorban a kis- és középvállalkozások által megvalósított, a kistérségi programokba illeszkedő fejlesztésekhez.

Párhuzamosságok

Ezt a fajta hatásköri és pénzátcsoportosítást, ha nem is zökkenőmentesen, de nagyobb megrázkódtatások nélkül, a központi akarat érvényesülése révén meg lehetett tenni, de valószínűsíthető, hogy a továbbiakban a javasolt változtatások ennél lényegesen nagyobb vihart kavarhatnak. Ezek ugyanis óhatatlanul csorbítják egy-egy minisztérium eszköztárát, ebből következően az érintettek erősen tarthatnak az esetleges befolyáscsökkenéstől is. Ezt az aggodalmat látszik alátámasztani az a tény, hogy a tárcák nem szándékoznak támogatási rendszerüket lényegesen megváltoztatni, noha azok összehangolására a jövőben nyitottnak mutatkoznak.

Ahhoz valamennyi érintett minisztérium egyetértésére szükség lenne, hogy a tárcák a jövőben egymással egyeztetve, előzetesen határozzák meg részcéljaikat, különítsék el az erre fedezetet nyújtó forrásokat, valamint a pályázati rendszer működtetését és ellenőrzését a helyi szervezetekre bízzák. El kell kerülni, hogy több tárca azonos fő célt tűzzön ki, viszont amelyeket kitűznek, azt karakterisztikus formában tegyék meg. Szükséges továbbá az is, hogy részcélként olyan, más tárcáknál fő célként kitűzött elképzeléseket fogadjanak be, amelyek értelemszerűen kapcsolhatók egymáshoz.

Társfinanszírozás

A jövő támogatási formáit illetően az elképzelések szerint az úgynevezett társfinanszírozási rendszer bevezetése lenne ideális. Ennek fő vonásaként megnőhetne a térségi típusú támogatási formák aránya és súlya. Gyakorlati megvalósítása a kialakítandó hét tervezési-statisztikai régió pénzügyi hátterének megteremtése után lehetséges. E régiók rendelkezhetnek majd koncepcionális fejlesztési tervekkel, valamint – az éves költségvetési törvényben – régiónként külön fejezeti kezelésű előirányzattal.

Ezzel egyidejűleg a minisztériumi kezelésű ágazati típusú állami források részben országos jelentőségű projektek támogatására, valamint – részben a tárcák speciális részcéljainak megfelelően – a kistérségek által hozzáférhető, s a helyi forrásokkal kombinálható támogatásokra lennének felhasználhatóak. Ez utóbbiak akkor működnének jól, ha az éven belüli finanszírozásról át lehetne térni a 2-7 éves, a helyi fejlesztési koncepciókba jobban beilleszkedő programok támogatására.

Mindezek tennék lehetővé az egyébként rendelkezésre álló EU-s támogatások fogadási feltételeinek kialakítását.

Az elvek gyakorlatba ültetésével egy olyan rendszer jöhetne létre, amelyben az operatív, egy-egy vállalkozói szervezetet finanszírozó funkciókat a központi államigazgatási szervezetek átadnák az arra hivatott helyi szervezeteknek. A minisztériumok ezután az átfogó szabályozásra, a központi célrendszerek összehangolására, a stratégiai tervezésre és a folyamatok hatásvizsgálatára koncentrálhatnának.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem