×

Foglalkoztatási sikerek Európában

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 27. számában (2000. április 15.)

 

Érdekes és tanulságos publikációt adott közre a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) Peter Auer szerkesztésében. A tanulmány a magyar gazdaság- és foglalkoztatáspolitika számára is tanulságos lehet. A kutatás során négy kis OECD-ország (Ausztria, Dánia, Írország és Hollandia) foglalkoztatáspolitikai sikereit vizsgálták az elmúlt években. Mind a négy vizsgált országban jelentősen csökkent a munkanélküliség, illetve megmaradt egy korábban is alacsony szinten. Foglalkoztatási rátájuk magas és mértéke növekszik. Vajon mi a titka e sikereknek?

 

Az aktuális munkanélküliségi ráta kétségtelenül a munkaerőpiac egyik legfontosabb mutatója. Mégis a valós helyzetet több dimenzió együttese jelzi, hiszen vizsgálhatjuk a ráta hosszú távú alakulását, százalékos vagy abszolút értékben bekövetkezett változásait, vizsgálhatjuk a foglalkoztatottakat általában és részleteiben, vagy átszámíthatjuk teljes munkaidős foglalkoztatásra a mutatókat, de egy sor más részletes adatgyűjtésnek és feldolgozásnak is van létjogosultsága. (A tanulmánykötet mindezen dimenziók gazdag tárházát vonultatja fel – A ford.) A különböző mutatók a vizsgált országok más és más sorrendjét eredményezi, ugyanakkor kétségtelen, hogy mind a négy ország jelentős fejlődést mutat a foglalkoztatás terén. (Az egyes mutatókat lásd az alábbi táblázatban.) Ha a jelenlegi munkanélküliségi rátát vesszük figyelembe, akkor Hollandia abszolút első; ha a ráta hosszú távú alakulását vesszük alapul, akkor Ausztriát is az élmezőnyben találjuk. Ha a ráta százalékpontban kifejezett ingadozását nézzük, akkor Írország vezet, ha a százalékos változást tartjuk fontosnak, akkor megint Hollandiát illeti az első hely.

Munkaerő-piaci sikerek az aktuális adatok alapján
Ország Foglalkoztatási ráta (1998) Teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatási ráta (1998) Foglalkoztatás növekedése (1994-1998) Munkanélküliségi ráta1 (1999. július) Hosszú távú munkanélküliségi ráta (1998) Pályakezdők munkanélküliségi rátája1 (1999. július)
Ausztria 70,1 65,0 0,0 4,3 1,6 5,7
Dánia 79,2 69,9 1,8 4,5 1,4 6,9
Írország2 60,5 56,5 5,0 6,7 5,7 9,0
Hollandia 68,3 54,0 2,3 3,2 1,9 7,2
Franciaország 60,8 57,4 -0,7 11,0 5,1 25,1
Németország 61,5 55,2 -0,7 9,1 5,0 9,0
Olaszország 51,8 50,2 -0,2 12,0 8,4 32,0
Egyesült Királyság 71,4 60,9 1,2 6,1 2,0 13,1
EU3 61,0 55,0 nincs adat 9,3 4,9 17,8
USA4 75,9 nincs adat 1,8 4,3 nincs adat 9,9
1 Hollandia: 1999. június; Olaszország: 1999. április; Dánia: 1999. június; Egyesült Királyság: 1999. május.
2 A hosszú távú munkanélküliség 1997-es adatok alapján.
3 A hosszú távú munkanélküliség 1997-es adatok alapján.
4 A foglalkoztatás növekedése 1992 és 1997 között.
Forrás: Peter Auer: Employment Revival in Europe (2000, ILO, Genf), 88. oldal

Munkaerő-piaci problémák

Amikor a foglalkoztatási mutatókat vizsgáljuk, fontos, hogy azt is szem előtt tartsuk, milyen időtávot, piaci dimenziót választottunk. Addig, amíg a rövid távú mutatókat nézzük, Írország nyilvánvalóan vezet, ha a vizsgálat a hosszú távú fejlődésre koncentrál, Írország teljesítménye már nem olyan meggyőző, és Ausztria, Hollandia rögtön jobbnak bizonyul. Ha a rangsorolást a jelenlegi foglalkoztatási ráta alapján végezzük, akkor Dánia az első, őt követi Ausztria. Ha a foglalkoztatási ráták változását vesszük figyelembe, akkor Hollandia és Írország van az élen, Dánia az utolsó.

Ez a fejlődés természetesen relatív, számos munkaerő-piaci probléma létezik ezekben az országokban is. A legjellemzőbb például a nemek közötti különbségtétel a foglalkoztatásban, ez minden dimenzióban jelentkezik: a foglalkoztatásban, a munkanélküliségben, az inaktivitásban, valamint az ezeket befolyásoló strukturális jegyekben is. Fontos ebből a szempontból a teljes munkaidős foglalkoztatásra átszámított mutató, amelyet férfiakra és nőkre külön kiszámítottak, és ezek különbsége alapján rangsorolták az országokat. Ennek alapján a rangsor: Dánia 17, Ausztria 27, Írország 28, és Hollandia 36 pontos különbséggel. (Ez utóbbit a holland nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatása magyarázza.) Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha a holland modellt tartjuk célnak (a családból a férfi jellemzően teljes, a nő részmunkaidőben dolgozik), akkor a fenti mutatók abszolút számként nem sokat mondanak, a hangsúlyt a férfi és a női foglalkoztatás különbségeinek strukturális jegyeire kell összpontosítani.

Az említett sikerek ellenére jelentkeznek munkaerő-piaci problémák is, ilyenek a súrlódásos és a strukturális munkanélküliség, valamint a fiatalok munkanélkülisége. Ez utóbbi igen magas Írországban, és jelentősen növekedett az utóbbi időben Ausztriában is.

Nem elhanyagolható az oktatás, valamint a családi minták munkaerőpiacra gyakorolt hatása sem. Ha elfogadjuk, hogy az EU-országok társadalmi fejlődésük tekintetében is közelítenek egymáshoz, akkor úgy tűnik, a jövő családmintája – foglalkoztatási szempontból – a holland modell lehet, miközben a társadalmak különböző hagyományai és kultúrája a jövőben is rányomja bélyegét a munkaerőpiac fejlődésére, így az továbbra is megőrzi strukturális sokszínűségét.

A siker okai

A kutatók a vizsgált országok relatív munkaerő-piaci sikereit 3 fő tényezőre vezették vissza: sikeres makrogazdaság-politikára, a szociális párbeszéd intézményére, a hatékony munkaerő-piaci politikára, valamint az ezek közötti szerencsés összhangra.

Makrogazdaság-politika: A makrogazdasági környezet ma sokkal egészségesebb, mint volt az 1970-es és 1980-as években: alacsony infláció és kamatlábak, mérsékelt bérnövekedés és visszafogott kormányzati költségvetés őrködik a piaci bizalom fenntartásán. Figyelembe véve, hogy kis országokról van szó, amelyek nemzeti valutái mind ki vannak téve a spekulációs veszélyeknek, érdemes külön figyelmet szentelni annak, hogy Hollandia és Ausztria a német márkához kötötték fizetőeszközük árfolyamát, a Bundesbank monetáris fegyelmének vetve alá magukat. Dánia és Írország EMS (Európai Monetáris Rendszer)-tagsága révén adta fel nemzeti monetáris önállóságát. Az EMU (Európai Monetáris Unió) működésétől ugyanennek a hatásnak az erősödését várják. Az árstabilitásra törekvő, szigorú monetáris politika sikerének egyik fontos záloga a mérsékelt bérnövekedés, amely a szociális párbeszéd hatékony működésével megvalósítható. Ezzel is utalnánk arra, hogy a munkaerő-piaci sikerhez az egyes befolyásoló tényezők együtthatása szükséges.

Az ipari kapcsolatok modelljei a nyugat-európai országokban
  Északi korporativizmus Központosított szociális partnerség Angolszász pluralizmus Latin érdekütköztetés
Szervezett érdekek (szakszervezetek és munkaadók) Összetartó Szegmentált Széttöredezett Versengő
Fegyelmezett Fegyelmezett Illékony Illékony
Átfogó Részleges/stabil Illékony Változó
Kapcsolat Munkavállalók által vezetett / kiegyensúlyozott Munkaadók által vezetett/kiegyensúlyozott Változó/instabil Mindkét oldal gyenge/nagy állami szerepvállalás
Bérmegállapodások
- domináns szintje Szektorális Szektorális Vállalati Változó
- lefedése Nagy Közepestől a nagyig A kicsitől az elfogadhatóig Közepestől a nagyig
- mélység Figyelemre méltó Közepes Figyelemre méltó Korlátozott
- stílus Harmonikus Harmonikus Ellenséges Versengő
- minta Stabil Stabil Instabil Instabil
Koordináció Figyelemre méltó Figyelemre méltó Hiányzik Változó
Konfliktus Közepestől a kevésig Kevés Kevéstől a sokig Sok
Magasan szervezett Magasan szervezett Széttöredezett Görcsös
Az állam szerepe Segítség Segítség és szabályozás Tartózkodás Beavatkozás
Kollektív munkavállalói jogok Egyéni és kollektív munkavállalói jogok Önkéntesség Egyéni és kollektív munkavállalói jogok
Jóléti állam Átfogó Széttöredezett Elmaradott Kezdetleges
Munkához való jog Jövedelemhez való jog Az állam a munkaerőpiacon próbálja kikényszeríteni a foglalkoztatás bővülését Munkához és jóléthez való jog
Elsősorban állami foglalkoztatás Elsősorban állami bérfizetés    
Országok Svédország
Finnország
Dánia
Norvégia
Ausztria
Németország
Svájc
Belgium
Hollandia
Egyesült Királyság
Írország
Franciaország
Olaszország
Spanyolország
Portugália
Görögország

Húzóhatás

A foglalkoztatás bővülésének egyik fontos motorja a GDP növekedése. Természetesen vannak olyan szektorok (elsősorban az ipari termelés), amelyekben a növekedés a technológiai fejlődésnek köszönhető, ami egyben munkaerő-megtakarítással is jár. Ez a GDP növekedését és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás csökkenését okozza. Azonban azzal is számolnunk kell, hogy a vizsgált országokban a munkaerő-igényes szolgáltatói szektor jelentősen bővült, ez pedig összességében a gazdasági növekedés munkaerő-intenzitásának az erősödését is jelenti. Azaz, a vizsgált országok esetében megállja helyét a fenti állítás: a GDP növekedése a foglalkoztatás növekedésével járt együtt.

A külföldi és a hazai kereslet, valamint a befektetések élénkülése is ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra, bár az ázsiai krízis negatív hatásai is megmutatkoznak e téren.

Nem elhanyagolható a kormányzati kiadások hatása sem, noha ennek iránya erősen vitatott. Sokan érvelnek a kormányzati befektetések kiszorító hatásával, miközben tény, hogy a vizsgált országokban a kormányzati kiadások ösztönzőleg hatottak a gazdaságra. A kormányzati kereslet rövid távú növelését ügyesen használták fel arra, hogy rásegítsenek a gazdasági fellendülésre úgy, hogy eközben nem idéztek elő nem kívánt inflációs hatásokat.

Az adózási rendszer is komoly változásokon ment keresztül a vizsgált országokban: érdemes kiemelni az alacsony jövedelműeket sújtó szociális hozzájárulások mértékének csökkentését, valamint – néhány esetben – a legfelsőbb adósávokat sújtó elvonás mérséklését. A társasági adókat szintén csökkentették, s ez bizonyára ösztönzőleg hatott a befektetésekre. Az adóbevételek – abszolút mértékben – nőttek, bár a GDP-ben való részesedésük csökkent Írországban és Hollandiában. Dániában és Ausztriában a többletbevételt részben pótlólagos közalkalmazotti státusok megteremtésére fordították, Dánia pedig erőfeszítéseket tett, hogy a gazdaság és a munkaerő-piaci helyzet javítására forrást biztosítson. Az adórendszerek között fennálló különbségek továbbra is a versenyképesség egyik fontos akadályát képezik, de ez remélhetőleg mérséklődik majd az euró elterjedésével, ami várhatóan nemcsak a monetáris, fiskális és bérpolitikák közeledését, hanem az adórendszerek harmonizációját is kikényszeríti majd.

A szociális párbeszéd

A szociális párbeszéd intézménye a vizsgált országok közül háromban létezik, Írország most dolgozik a felállításán. Miközben a demokratikus kormányok a közérdeket képviselik, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek tagjaik speciális részérdekeinek védelmében lépnek fel. A közérdek és a szociális partnerek közvetlen érdekei csak rendszeres tárgyalások útján egyeztethetők össze. A hatékony párbeszéd feltétele a partnerek egyenlősége és kompromisszumkészsége, ami biztosítja, hogy olyan megegyezések születhessenek, amelyek minden fél számára elfogadhatóak. Mivel a tárgyalások ismétlődnek, az esetleges igazságtalanságok és aránytalanságok a következő körben korrigálhatóak, és a "jövő árnyéka" arra ösztönzi a partnereket, hogy elfogadják az egyes tárgyalások eredményeit.

Tény, hogy a szociális párbeszédnek számos formája létezik, az egyik legjellemzőbb séma, amikor az állam és a fontosabb szervezetek közötti dialógus teremti meg a kereteket az összes többi szinten folyó egyeztetéshez, kifejezésre juttatja a partnerek szándékait és képességeit, valamint támogatja a kötelezettségvállalásokba vetett kölcsönös bizalmat. Ez a forma nagyban hozzájárult az érintett országokban a gazdasági környezet napjainkban tapasztalható pozitív változásaihoz. A kontroll alatt tartott, racionális bérnövekedés elengedhetetlen a stabilitásra törekvő makrogazdaság-politikai célrendszerben. (Lásd részletesen a fenti táblázatot!)

Természetesen fejlesztésre szorulnak a párbeszéd alsóbb szintjei (például vállalati szinten) és a megvalósítás színterei. Mint minden demokratikus folyamat, ez is gyakran látszik nehézkesnek és időigényesnek, azonban úgy tűnik, a korporatív kormányzás képes olyan eredményekre, amelyek a többség érdekeinek megfelelnek. A kutatók cáfolják, hogy a láthatatlan piaci kéz a korporatív kormányzásnál megfelelőbb eszköz lenne. Tagadhatatlan, hogy a szabad piaci mechanizmusok ebből a szempontból is hatékonyabbak, de ha figyelembe vesszük, hogy a cél a többségi érdek megvalósítása, akkor a korporatív kormányzásra kell támaszkodnunk. Érdemes kiemelni, hogy a korporatív megoldások sokat segíthetnek a gazdaság ciklikus ingadozásainak kiigazításában, a politikai szélsőségek mérséklésében, valamint a kormányzati döntéshozatal tehermentesítésével hozzájárulhatnak az adminisztráció karcsúsításához is.

Persze az is igaz, hogy a merev intézmények, hitelüket vesztett érdekegyeztetési mechanizmusok sokat ronthatnak a rendszer hatékonyságán. Ausztriában, ahol 50 éve létezik a szociális partnerség, egyre több kétség fogalmazódik meg. Olyan országokban azonban, ahol valamely súlyos gazdasági megrázkódtatásból a szociális párbeszéd felélesztésével segítették ki az országot, a korporatív kormányzat előnyei kézzelfoghatóbbak. (Lásd erről az alábbi táblázatot!)

A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek általi lefedettség és a kollektív szerződések a nyugat-európai országokban
Ország A szakszervezetekhez tartozó dolgozók %-ban A munkaadói szervezetekhez tartozó cégek dolgozói %-ban Kollektív szerződéssel lefedett dolgozók %-ban A szerződés kiterjesztése törvények erejével Nemzeti minimumbér
Svédország 77 60 72 Hiányzik Szerződés
Finnország 65 58 67 Korlátozott Szerződés
Dánia 68 48 52 Hiányzik Szerződés
Norvégia 45 54 62 Elhanyagolható Szerződés
Belgium 40 80 82 Jellemző Szabályozott (69%)
Ausztria 37 96 97 Jellemző Szerződés
Németország 25 76 80 Korlátozott Szerződés
Svájc 18 37 50 Korlátozott Szerződés
Hollandia 19 80 79 Korlátozott Szabályozott (60%)
Írország 37 44 n. a. Elhanyagolható Ipari tanácsok
Nagy-Britannia 21 57 40 Hiányzik Nincs
Olaszország 32 40 n. a. Hiányzik Szerződés
Franciaország <7 71 75 Jellemző Szabályozott (73%)
Spanyolország <15 70 67 Korlátozott Szabályozott (40%)
Portugália <20 n. a. n. a. Korlátozott Szabályozott (70%)
Görögország <15 n. a. n. a. Jellemző Szabályozott (57%)
Átlag 36 62 69    

Munkaerő-piaci politika

Az aktív és a passzív munkaerő-piaci eszközök egyaránt hasznosak lehetnek a foglalkoztatással és munkanélküliséggel kapcsolatos problémák kezelésében. Fontos a munkaerő-piaci beavatkozások reformja annak érdekében, hogy elkerüljük a munkanélküli-segélyekkel kapcsolatos visszaéléseket és mérsékeljük az ellátmányoknak a munkavállalási hajlandóságra gyakorolt nem kívánt hatásait, miközben elkerülendő, hogy a juttatások túlzott visszafogásával ellehetetlenüljenek azok, akik elbocsátás után átmenetileg nem találnak állást. A munkaképes generáció öregedése sajátos problémákat generál. Erre megoldás lehet például a korai nyugdíj intézménye, ami kedvezőbb alternatíva, mint a nyugdíj előtt állók munkanélküli státusa. Azoknál a cégeknél, ahol költségtakarékossági szempontoktól vezérelve erre nincs lehetőség, meg kell teremteni az idősebbek alternatív foglalkoztatásának lehetőségeit. A csökkent munkaképességűek nyugdíjazását nem szabad munkaerő-piaci célok szolgálatába állítani, ez csakis egészségügyi alapon működhet. A tényleges nyugdíjba vonulás időpontja a legtöbb országban alatta van a jogszabályban előírt korhatárnak. Sőt, az elmúlt 20 évben jelentősen lecsökkent a nyugdíjba vonulás ideje.

Az aktív munkaerő-piaci eszközök minden fejlett országban döntő szerepet játszanak a foglalkoztatáspolitikai célok elérésében. A cél nem az, hogy másodlagos, marginális munkaerő-piaci szegmensek jöjjenek létre, amelyekben teljes foglalkoztatottság van, hanem az, hogy a munkaerőpiacról való ki- és belépéshez átmeneti segítséget kapjanak a rászorulók. Érdekes példa az osztrák cégek foglalkoztatási láncolata: a fölös munkaerő foglalkoztatásában figyelemre méltó eredményeket értek el.

Fontos az akciók időzítése is, mint ahogyan azt a dán példa mutatja. A beavatkozás itt éppen a gazdasági fellendülés kezdetére esett, ami nettó munkaerő-beáramlást eredményezett; nőtt a foglalkoztatás szintje. A ciklikus munkaerő-piaci politika előnye elsősorban az oktatás területén jelentkezhet, bár a ciklikus beavatkozás általában csak recessziós időszakban indokolt. Ekkor rövid távú hatékonysága alacsonyabb, de legalább a foglalkoztatás és a jövedelmek szinten tartásához hozzájárulhat a következő fellendülésig. A ciklikus beavatkozások kritikus pontja a ciklusok várható időtartamával kapcsolatos információk hiánya.

Az aktív munkaerő-piaci politika hagyományos eszköztárán – munkaerő-védelmen, munkanélküliségi segélyen, oktatáson, továbbképzésen – kívül más előnnyel is rendelkezik: egy munkaerő-piaci ütközőzónát hoz létre a rendes munkaerőpiac körül, ami mára az európai szocio-ökonómiai rendszer nélkülözhetetlen elemévé vált. Ez az ütközőzóna átmeneti hidat képez a munkaerő-piaci szegmensek között, megkönnyítve a közöttük való átjutást, amelynek igénybevétele egyre gyakoribb az európai munkavállalók szolgálatban eltöltött összideje alatt.

Fenntartható-e a siker?

A vizsgált európai országok jövőjét tekintve alapvető kérdés, hogy sikerül-e a hatékony makrogazdasági politikát, konstruktív szociális párbeszédet és a racionális munkaerő-piaci politikát tovább folytatni?

Ami a szociális párbeszédet illeti, félő, hogy az egyeztetés kedvezőtlen gyakorlata, ami a múltban is számos munkaerő-piaci probléma forrása volt, most visszatér. Az utóbbi években a szakszervezetek egyre nagyobb szeletet követelnek a tortából; a foglalkoztatási szintek növekedésével jelentkező munkaerőhiány mellett mind nehezebb visszafogni a béreket. A munkaképes generáció elöregedésével kapcsolatos problémák a szociális párbeszéd során ma már súlyos konfliktusokkal fenyegetnek, különösen azokban az országokban, ahol a korporativizmusnak mély gyökerei vannak, például Dániában.

A stabilizációra összpontosító makrogazdaság-politika lazulása végső soron az eddig elért eredményeket is fenyegetheti.

Az általános megállapításokon túlmenően érdemes figyelmet fordítani az egyes országok eltérő sajátosságaira, azokra a tényezőkre, amelyek itt vagy ott negatívan befolyásolhatják az intézkedések eddigi eredményeit is. Így például Írországban fenyegető tényező lehet az EU Strukturális Alapokból való részesedés várható csökkenése, illetve a számítástechnikai ipar esetleges krízise. Ausztriát – a tanulmány készítői szerint – az alacsony munkabérszínvonallal rendelkező kelet-európai országok várható EU-tagsága és az ebből fakadó piaci verseny fenyegeti. Hollandiában sok múlik azon, hogyan alakul a nők munkaerő-piaci részvétele. Elmozdulnak-e a részmunkaidős foglalkoztatástól a nők teljes állását biztosító skandináv modell irányába? Ekkor ugyanis kérdéses, lesz-e elegendő állás a munkaerőpiacra belépő sok nő számára. Dániában kérdéses, hogy egy gazdasági recesszió esetén fenn lehet-e tartani az aktív munkaerő-piaci eszközökre fordított kiadások igen magas szintjét.

Az eddigi sikerek azonban feljogosítanak arra a feltételezésre, hogy a vizsgált országok sikerrel felelnek majd meg az előttük álló kihívásoknak – írja Peter Auer.

Magyarországi következtetések

Hazánk számára különösen figyelemreméltó lehet az elemzésnek az a megállapítása, hogy a kis országok rendelkeznek bizonyos helyzeti előnnyel a nagyobbakhoz képest hasonló problémák megoldása terén. Ezt az előnyt elsősorban a kisebb országokban személyesebb módon alakuló, a szerződéses viszonyokat informálisan is átszövő munkaügyi és társadalmi kapcsolatok lehetőségében vélik felfedezni. Egy kis országban kétségtelenül homogénebb struktúrát mutat(hat) a munkaerő szerkezete, mint a nagyobb országokban. A kisebbek szükségszerűen erőteljesebb gazdasági nyitottsága, exportorientációja ugyancsak pozitív tényező, miként a szociális partnerség és a korporativizmus eszméje is általában erősebb. A szerző megállapításaihoz hozzátehetjük, Magyarország kétségtelenül a kis országok közé fog betagozódni EU-integrációját követően, s így bízhatunk benne, hogy e megállapítások ránk is vonatkoznak majdan. A tanulságok összegzésénél érdemes ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a kutatás tapasztalatai szerint a munkaerő-piaci siker nem egyik vagy másik tényező ügyes hasznosításából, hanem az egyes befolyásoló tényezők együtthatásából adódik. Gyakori költségvetési gondjaink közepette arra a megállapításra is felhívnánk a figyelmet, hogy e befolyásoló tényezők jelentős hányada nem beruházásigényes, illetve egységes rendszerbe szerveződve költséghatékonyan is működtethetők.

A tanulmány mellékletében érdekes összehasonlítást találunk az USA és Európa között néhány aspektusból, az országok rangsorolásáról munkaerő-piaci pozíciójuk szerint, a képzés és a tréningek szerepéről az aktív munkaerő-piaci politikán belül, valamint részleteket az Amszterdami Társadalmi Fejlődési Világtalálkozó egyezményéből és az ILO 1964-es 122. számú foglalkoztatáspolitikai egyezményének szövegéből.

A jogi szabályozás szerinti és a tényleges nyugdíjba vonulás korhatárai
Ország Jogszabály szerint Ténylegesen
  1970 1990
Férfi Férfi Férfi
Ausztria 65 60 62,2 60,0 58,5 56,4
Dánia 67 67 66,8 61,5 62,9 59,5
Írország 65/66 65/66 69,5 72,6 63,7 61,2
Hollandia 65 65 64,0 62,1 59,0 55,7

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem