A két éve – francia mintára – bevezetett üdülésicsekk-rendszer az eddigi tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A munkáltatók számára új, az eddigieknél kisebb költségekkel járó jutalmazási formát teremtett, miközben élénkíti a belföldi turizmust, így a központi büdzsé számára is többletbevételt és devizamegtakarítást eredményez.
Noha az eredetileg beterjesztett adó- és járuléktörvény-módosításokban nem szerepelt, a szakmai lobbi és a turizmus ügye iránt elkötelezett honatyák együttes fellépésének köszönhetően végül mégis bekerült a jogszabályba az üdülési csekkek adómentesen adható értékhatárának emelése. Ebben az esztendőben immár – a korábbi 10 ezerrel szemben – személyenként maximum 20 ezer forintnyi csekk adható ki szja- és járulékmentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak, munkatársaknak vagy akár üzleti partnereknek is.
Az állam ad és elvesz
Éles vitát váltott ki ugyanakkor a parlament idegenforgalmi bizottságában, hogy a személyenként adómentes határ felemelését követően a PM a költségvetési törvényben drasztikusan csökkenteni akarta az összesen kibocsátható csekkek értékhatárát: az 1999-es 2,5 milliárd forintról 1,5 milliárdra. A pénzügyi tárca ugyanis attól tartott: a cégek bér helyett adják a csekket, ami személyi jövedelemadó-kiesést okozhat. Végül győztek a turisztikai szakma érvei, miszerint azzal, hogy az üdülési csekk a mintegy 1000 belföldi elfogadóhelyen jelentős számlázott bevételi többletet eredményez, így a büdzsé számára is adóbevételeket jelent. A kibocsátható csekkek értékét erre az évre végül is 3,5 milliárd forintban maximálták. Hozzá kell tenni: többek – politikusok és szakmai képviselők – szerint semmi értelme nincs a rendszer fejlődését korlátozni, hiszen a büdzsé érdeke is a legális belföldi turizmus növekedése (így legjobb lenne, ha eltörölnék ezt a plafont).
Nem az üdülési csekkeké az első eset, amelyben azt tapasztaljuk, hogy amit az állam az egyik kezével ad, azt igyekszik a másikkal elvenni. Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságában lefolytatott késhegyre menő, hoszszadalmas viták ellenére ugyanis, lényegesen csökkentették az inaktív rétegek részére kiadható üdülési céltámogatást. Így az idén a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány már nem 734, hanem mindössze 394 millió forint támogatást oszthat szét a nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévő kismamák, diákok és más inaktív rétegek körében. Ez azt jelenti, hogy miközben a felső korlátot előnyösen megemelték, addig várhatóan felére csökken azok száma, akik állami támogatással juthatnak el valamely belföldi üdülőhelyre.
Munkáltatói előnyök
Az üdülési csekk a munkavállalók viszonylag olcsó jutalmazását teszi lehetővé, hiszen a kiadott csekk 50 százalékáig, de fejenként maximum 20 ezer forintig adó- és járulékmentes természetbeni juttatás. Ezt felismerve már a rendszer második évében – tehát tavaly – számos munkaadó, köztük multinacionális cégek is, beépítették e jutalmazási formát a béren kívüli juttatások rendszerébe. Az üdülési hozzájárulás különböző formáinak járulékos költségei összehasonlítását az alábbi táblázat mutatja be:
| Üdülési csekk és más jutalmazási módok költségeinek összehasonlítása (Ft) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Bérjellegű juttatás esetén | Természetbeni juttatás esetén | Üdülésicsekk-juttatás | ||
| munkavállaló részére | családtag részére | |||
| 1 fő alkalmazott részére nettó: | 40 000 | 40 000 | 40 000 | 40 000 |
| Dolgozót terhelő levonások: | ||||
| Jövedelemadó (30%-os átlagos kulccsal számolva) | 20 870 | |||
| Tb-járulék 11% | 7 652 | |||
| Munkáltatói járulék 1,5% | 1 043 | |||
| Munkáltatót terhelő költségek: | ||||
| Természetbeni juttatás szja 44% | - | 17 600 | 8 800 | 8 800 |
| Tb-járulék 33% | 22 956 | 13 200 | 6 600 | - |
| Tb-járulék 11% | - | - | 2 200 | |
| Munkaadói járulék 3% | 2 087 | 1 200 | 600 | - |
| Szakképzési hozzájárulás 1,5% | 1 043 | - | - | |
| Kezelési díj (csekknévérték 4,5%-a) | - | 2 000 | 2 000 | |
| Vállalatot terhelő összes ráfordítás | 96 651 | 72 000 | 58 000 | 53 000 |
A céges vásárlások rangsorát" a csekkeket forgalmazó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) adatai szerint a részvénytársaságok vezetik, amelyek 1999-ben 452,6 millió forint értékű csekket vásároltak alkalmazottaiknak. (Üdülési csekket egyébként a jogszabály értelmében nemcsak alkalmazott, de bármely magyar állampolgár számára lehet vásárolni.) A kft.-k 147,2 millió, betéti társaságok 10,7 millió, egyéni vállalkozók 2,1 millió, költségvetési intézmények 72,9 millió, önkormányzatok 12,1 millió forint értékben vettek csekket az előző évben. (A NÜSZ összesen 2,1 milliárd forint értékben forgalmazott, a fennmaradó részt alapítványok, civil és érdekvédelmi szervezetek vásárolták meg.)
Úgy tűnik, hogy idén még többen élnek majd a lehetőséggel. Nyirádi Ágnes, a NÜSZ ügyvezető igazgatója elmondta: januári forgalmuk az egy évvel korábbinak közel tízszerese volt, a cégek mindennap milliós nagyságrendben rendeltek üdülési csekket.
A beváltás lehetőségei
Az üdülési csekk ma már több mint ezer belföldi szálláshelyen és utazási irodában váltható be. Az elfogadóhelyek között a legjobb szállodáktól a panziókon át a falusi vendégfogadókig a szálláshelyek szinte minden típusa megtalálható. A listát a NÜSZ minden évben nyomtatott formában is közzéteszi, de az interneten keresztül is hozzáférhető. Az új, bővített Csekk Évkönyv várhatóan az Utazás 2000 kiállításra jelenik majd meg – mondta el Nyirádi Ágnes.
Üdülési csekket a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. központjában, vagy a minden megyeszékhelyen (általában a városközpontokban) megtalálható ügyfélszolgálati irodákban lehet vásárolni, de a cégek, intézmények akár az interneten keresztül is rendelhetnek.
A NÜSZ honlapjának címe:
http://www.udulesicsekk.hu. A honlapon megtalálható a NÜSZ ügyfélszolgálati irodáinak címlistája, valamint a beváltóhelyek fényképes ismertetője is.
