Az idén a Munkaerőpiaci Alap költségvetésében a legjelentősebb változást a munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása okozza. Ezért az elmúlt évhez viszonyítva csökken a munkanélküli-ellátásokra fordítható összeg, ám 6,7 milliárdot kapnak az alapból az önkormányzatok segélyezésre és a közcélú munkák finanszírozására. Az idén a Munkaerőpiaci Alap összesen 156 milliárd forinttal gazdálkodik.
A megyei munkaügyi tanácsok január 15-éig elfogadták a munkaügyi központok ez évi terveit. Több megyei munkaügyi vezető úgy nyilatkozott: az idén egyrészt a képzésre helyezik a fő hangsúlyt, másrészt pedig előtérbe kerül a különféle felzárkóztató, elhelyezkedést elősegítő többéves, komplex programok szervezése. Ez utóbbiak esetében van lehetőség pályázni központi pénzekre.
A pénz útja
Az idén némiképp megváltozik a Munkaerőpiaci Alap felhasználása: egyrészt mert módosult a munkanélküli-ellátás rendszere, másrészt pedig a munkahely-teremtő támogatás mint feladat átkerült a Gazdasági Minisztériumhoz.
Az alap legnagyobb befizetői ebben az évben is a munkaadók, hiszen a 3 százalékos járulékból várhatóan mintegy 96 milliárd forint folyik be a kasszába, a munkavállalói járulékból pedig 43 milliárd származik majd. Az idén az elmúlt évihez viszonyítva némileg módosul az alap kiadási oldala. Ennek legfőbb oka, hogy a korábbi 12 hónap helyett 9 hónapig – 270 napig – lehet folyósítani a munkanélküli-járadékot. Változás az is, hogy az idei évtől csak az jogosult szociális segélyre, aki 30 nap közmunkát végzett.
E törvénymódosítások miatt a tavalyi 61 milliárdról 57 milliárdra csökken a munkanélküli-ellátásokra fordítható összeg, és szükségessé vált, hogy a Munkaerőpiaci Alapból 6,7 milliárd forintot átadjanak az önkormányzatok számára. Ezt a településeken szociális segélyezésre és a közcélú munkák finanszírozására kell fordítani.
Foglalkoztatási alaprész
Az idén némiképp csökken az alap foglalkoztatási fejezetének decentralizált kerete, hiszen a tavalyi 28,3 milliárd forint helyett 26,7 milliárdot osztanak szét a megyék között. Ám a megyék pénze ezzel nem lesz kevesebb, hiszen munkahelyteremtésre más forrásból, más közvetítőn keresztül is kapnak támogatást. A Munkaerőpiaci Alap központi keretéből a megyék különféle központi programokra pályázva további forrásokhoz juthatnak. A Munkaerőpiaci Alapból munkahelyteremtésre egyébként 2,58 milliárdot csoportosítanak át a gazdasági tárcához.
Kevesebb pénz és feladat a megyéknél
A foglalkoztatási alaprész decentralizált keretét már évek óta meghatározott szempontrendszer szerint osztják fel. Figyelembe veszik – egyebek mellett – az adott megyében lévő munkanélküliek számát, a munkanélküliségi rátát, a pályakezdők, illetve a tartósan munkanélküliek számát, valamint azt, hogy hányan éltek az egyes aktív eszközök nyújtotta lehetőségekkel. Mint az illetékes Szociális és Családügyi Minisztériumban megtudtuk, az idén a megyék mindegyike a tavalyinál valamivel kevesebb pénzt kap. Ők azonban nem berzenkednek emiatt, hiszen a feladatok egy része is elkerült tőlük. A megyei munkaügyi tanácsoknak január 15-ig kellett elfogadniuk az idei éves terveiket.
Veszprém – programfinanszírozás
A Veszprém megyei munkaügyi központ munkájában a változások nyomán kiemelt szerepet kap az oktatás és a képzés. A megyében csaknem száz különféle tartalmú és szintű tanfolyamot indítanak, igaz, a legnagyobb igény ezek közül a számítástechnikai és a közgazdasági ismereteket nyújtó kurzusok iránt van. Emellett természetesen különféle ipari jellegű képzések, továbbképzések, átképzések is lesznek. A megyében – ahol jelenleg mintegy 13 ezer regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván, és a munkanélküliségi ráta 8,1 százalék – már az elmúlt években megkezdték, ám az idén a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett programfinanszírozásra. Ennek lényege, hogy többéves programokat dolgoznak ki, amelyek egy-egy hátrányos helyzetű csoport felzárkóztatását, munkához jutását segítik elő. E programcsomagban például van a nyolc osztályt végzettek vagy az ennél is kevéssé iskolázottak számára egy előképző program, van egy valamilyen szakma elsajátítását biztosító képzőkurzus, ezt követi egy meghatározott időre szóló támogatott foglalkoztatás, s jó esetben mindezek után az érintettek képesek lesznek helytállni a munkaerőpiacon, s huzamosabb időre elhelyezkedni. Veszprémben ilyen komplex programot dolgoznak ki – egyebek mellett – a tartósan, régóta munkanélkülieknek, vagy az olyan családok számára, ahol több családtagnak nincs munkahelye.
A veszprémiek ebben az esztendőben mintegy 809 millió forintot kapnak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből, amit némi – 50-60 millió forint – saját bevétellel is kiegészítenek. Ez főként a korábbi visszatérítendő támogatások törlesztéséből származik. Terveik szerint ezt tetézik majd meg a központi pályázati lehetőségek.
Szabolcs – közhasznú foglalkoztatás
A munkanélküliség szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben van Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a három legrosszabb helyzetű megye egyike. Ennek megfelelően támogatottsága is jelentős. Az idei évre összesen 2,546 milliárd forintot kap, s ezt egészíti ki az a támogatás, ami a kormányzati felzárkóztató programból származik. Ennek összegét azonban még nem tudta megmondani Dezsőfi István igazgató. Szabolcsban szintén a képzés és az átképzés az idei sláger, ám itt kiemelten kezelik a közhasznú foglalkoztatást is.
A kamarák véleményét kikérve döntöttek úgy, hogy ezúttal 80-féle szakirányban indítanak kurzusokat. Elsőbbséget élveznek a munkahelymegtartást célzó képzések, illetve az úgynevezett munkahelyi hátteres képzések. Ez utóbbi forma lényege, hogy egy-egy cég az oktatás befejezésével azonnal állást biztosít az érintetteknek. A megyében egyébként a munkaadók körében jelentős a varrómunkás iránti kereslet, ezért ilyen kurzusokat jelentős számban szervez a munkaügyi központ. Ám a munkavállalók körében csekély az érdeklődés rosszul fizetett, nehéz munka iránt.
A munkaügyi központ hét olyan célprogramot fogalmazott meg, melyekre az önkormányzatok pályázhatnak. Ezek között van – egyebek mellett – az ár- és belvízvédelmi rendszerek újjáépítése, a meglévők korszerűsítése; a millennium kapcsán a középületek felújítása; a szociális ellátással, gondoskodással kapcsolatos feladatok; illetve a cigányság helyzetének javítása. A munkaügyi központ pályázat keretében térségfejlesztési menedzsereket keres. A tender célja, hogy a megye kistérségeiben egy-egy olyan menedzsert találjanak, akik információkat közvetítenek a munkaügyi központ és a kistérségek között, illetve akik tisztában vannak az EU-s pályázati lehetőségekkel, ismerik a tenderezés szabályait, egyszóval segítséget tudnak nyújtani térségüknek az uniós pénzek elnyerésében.
A megyei munkaügyi központ a közhasznú munkák megszervezésében együtt kíván működni az önkormányzatokkal, amelyeknek ezentúl jogszabályban meghatározott feladataik lesznek e téren. Éppen ezért már decemberben szerveztek megbeszélést a megye minden önkormányzatának vezetőjével, s az együttműködésről írásos megállapodás is készül.
Baranya – pszichológus is segít
Baranya megyében némiképp csökkent a decentralizált támogatás összege, így 1,17 milliárd forinttal gazdálkodhatnak idén. A legtöbb pénzt – 350 millió forintot – itt is képzési feladatokra fordítják. Összesen mintegy 100-féle tanfolyamot szerveznek, amelyek képző és betanító képző jellegűek. A megyében egyébként leginkább az alap- és középfokú elektronikai képzések iránt van igény. Baranyában jelentős az úgynevezett területi mobilitásra fordított támogatás, hiszen sokan csak otthonuktól távol találnak maguknak munkát, ehhez pedig szükségük van a lakhatási és a közlekedési támogatásra. Az éves keretet – a tavalyihoz viszonyítva – 40 százalékkal megemelték, s az összeg eléri a 80 millió forintot.
A megyei munkaügyi központ szakemberei szerint a megváltozott törvényi rendelkezések miatt gondot jelenthet, hogy olyanok is jelentkeznek majd a képzésekre, akik valójában nem kívánnak tanulni. E körben a részvétel oka várhatóan csupán az, hogy amíg járnak az egyes kurzusokra, addig kapják a munkanélküli-járadékot a kilenc hónap lejárta után is. A megfelelő motiváció nélküli munkanélkülieket azonban megpróbálják majd pszichológus segítségével kiszűrni, s a számukra külön speciális programokat szerveznek. A megye több pályázatot is készít, amelyhez központi forrást próbál szerezni. Az egyik ilyen a tartósan beteg, kórházban ápolt gyerekek oktatásának megszervezése. E munkában elsősorban az állástalan pedagógusokra számítanak. Így megoldódna a beteg gyerekek tanítása, és az állástalan pedagógusok egy részének foglalkoztatása is. Programot dolgoztak ki az idősebb, diplomás munkanélküliek elhelyezkedésének támogatására is. Ennek során az érintett 45 év felettiek számára különféle tréningeket, nyelvi, számítástechnikai kurzusokat szerveznek.
K. I.
