×

A helyi adókkal kapcsolatos szabályozás változásai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)

 

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény (Törv.) XI. fejezete módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseit. A változások a törvényt nem átfogóan érintették, azonban pontosították a nehezen vagy sokszor félreértelmezhető rendelkezéseket, s pótolták a szabályozás eddigi hiányosságait.

 

Évközi adóbevezetés

A Htv. korábbi szabályai nem rendelkeztek arról, milyen eljárást kell követni a helyi adó(k) év közbeni bevezetésekor. Ezt a hiányt pótolta a Törv. 140. §-a [a Htv. 3. §-ának új, (5) bekezdése]. Ennek megfelelően, ha a Htv. az év első napján fennálló állapothoz köti az adóalanyiságot és az önkormányzat év közben vezeti be az adót, a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményének.

Építményadó

A Htv. 14. §-a korábban nem szabályozta, hogy mi a követendő eljárás az építmény jellemzőinek az adókötelezettséget érintő változásakor, kizárólag az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére tartalmazott rendelkezéseket.

A Törv. 141. §-a a Htv. 14. §-ának címét az adókötelezettség változásával kiegészítette, és ennek megfelelően egy új, második bekezdést iktatott a jogszabályba. Az új szabály azt az esetet rendezi, amikor a változás – például a hasznos alapterület módosulása, az építmény átminősítése – év közben következik be. Ilyenkor az adókötelezettséget érintő változást az adóhatóság a változást követő év első napjától veszi figyelembe. (Érdemi változást nem jelentett, de megemlítjük, hogy a fenti, második bekezdés beiktatása miatt a korábbi azonos számú bekezdés számozása értelemszerűen harmadik bekezdésre módosult.)

Tételes átalányadózás

A Htv. 2000. január 1-jéig nem tartalmazta a tételes átalányadózásra vonatkozó szabályokat. A Törv. ezt a hiányt is pótolta, amikor beépítette a Htv.-be a 40/A §-t, amely a tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód cím alatt – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (Szja-tv.) való hivatkozással – kiterjeszti ezt a fajta adózási módot a helyi adókra is.

Egyéni vállalkozó

A – szintén 2000. január 1-jétől módosított – Szja-tv. alapján az átalányadózás szabályainak alkalmazására addig van lehetőség, amíg az adóévben az egyéni vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió forintot, a vállalkozói igazolványa szerint az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a 15 millió forintot, és az egyéni vállalkozó nem létesít munkaviszonyt [Szja-tv. 52. § (1) bekezdésének a) pontja, 50. §-ának (4) bekezdése].

Mezőgazdasági kistermelő

A mezőgazdasági kistermelő abban az esetben választhatja az átalányadózást, ha a mezőgazdasági termelésből származó bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot [Szja-tv. 52. § (1) bekezdésének b) pontja].

Adókötelezettség

A fentiekben meghatározott tételes átalányadózást választó vállalkozó adókötelezettsége a telephelye, illetve amennyiben telephellyel nem rendelkezik, a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén áll fenn [Törv. 143. §-a, Htv. 40/A §-ának (1) bekezdése]. A Htv. 40/A §-ának (2) bekezdése az adóévben fennálló, állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséggel kapcsolatban ad lehetőséget a tételes átalányadózás választására.

Az adó összege

A Htv. 40/A §-ának (3) bekezdése a tételes adó éves összegét az iparűzési adó adóévben hatályos legmagasabb mértékéhez viszonyítja. Ennek megfelelően, amennyiben ez a mérték az adott önkormányzat illetékességi területén nem éri el az 1 százalékot, úgy az iparűzési adó éves tételes összege 5000 forint, egyébként pedig 10000 forint.

Év közbeni változások

A korábbiakban említettük, hogy a Htv. 140. §-a 2000. január 1-jétől szabályozza az év közbeni változás esetén követendő eljárást. A tételes átalányadózás vonatkozásában az évközi változások – a vállalkozás év közben történő megkezdése, az adó önkormányzat általi év közbeni bevezetése, végül a vállalkozás év közbeni megszüntetése – az adó számítási módját érintik. Mindhárom esetben a fizetendő adó összege a Htv. 40/A § (3) bekezdésében meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással meghatározott része [Htv. 40/A §-ának (4) bekezdése].

Bejelentés

A Htv. szerint a tételes átalányadózást az adóévre lehet választani, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló adóbevallással egyidejűleg kell megtenni az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. A Htv. itt is külön szabályozza a tevékenységet év közben megkezdő vállalkozó bejelentési kötelezettségét, illetve azt az esetet, ha az önkormányzat év közben vezeti be az adót. A bejelentést ezekben az esetekben az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni [Htv. 40/A §-ának (5) bekezdése].

Adatszolgáltatás és nyilvántartás

Adatszolgáltatás

A Htv. korábban hatályos 51. §-a szerint, ha az önkormányzat bevezette a helyi adót, az adóalany köteles volt a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi – az önkormányzat felhívásában szereplő – adatot megadni, az adott év január 1-jei állapota alapján. Ezt a rendelkezést a Törv. 144. §-a sem változtatta meg – tehát az adatszolgáltatási kötelezettség változatlanul fennáll –, azonban kiegészítette azzal, hogy amennyiben az önkormányzat év közben vezeti be az adót, úgy az adatszolgáltatáskor a rendelet hatálybalépése napjának megfelelően kell megadni az adatokat [Htv. 51. §-ának új (1) bekezdése].

Nyilvántartás

Az adatszolgáltatási kötelezettség körében bevezetett változás mellett a Törv. hivatkozott szakasza a Htv. 51. §-át egy (2) bekezdéssel egészítette ki, amely az önkormányzatok nyilvántartásának tartalmát határozza meg. Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adók, valamint adók módjára behajtandó köztartozások vonatkozásában az adó megállapításához szükséges adatokat, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott adóazonosító jelet és természetes azonosító adatokat tartja nyilván.

Értelmező rendelkezések

A Törv. 145. §-a módosította a Htv. 52. §-ának 3., 36., 37. pontjait, illetve további értelmező rendelkezéseket iktatott be a jogszabályba (Htv. 52. §-ának 42-44. pontjai). A módosítás a rendelkezéseknek azt a körét érintette, ahol az ellenőrzések során a legtöbb probléma adódott. Ennek megfelelően változott az eladott áruk beszerzési értékének, valamint az anyagköltségnek a meghatározása is (36. és 37. pont).

Vagyoni értékű jog

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a vagyoni értékű jogok közé tartozik – a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga (értve ezalatt a külföldiek ingatlanhasználati jogát is), a földhasználat, valamint a lakásbérlet mellett – a vagyonkezelői jog is. Korábban ez a jogosultság nem minősült vagyoni értékű jognak.

Az eladott áruk beszerzési értéke

Kettős könyvvitel

Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Szvt.) szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – beszerzési értéke.

Egyszeres könyvvitel, pénzforgalmi nyilvántartás

Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az Szja-tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók az eladott áruk beszerzési költségeként vehetik figyelembe a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadást, csökkentve azt a leltár szerinti záró árukészlet értékével és növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Korábban a beszerzési költség meghatározásának kiindulópontja a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás volt.

Az áru és az árukészlet között az a különbség, hogy az árukészlet minden esetben az Szvt. szerinti, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet (a Htv. 52. §-ának a módosítással nem érintett 38. pontja), míg az áru nem feltétlenül éri el, azonban meg is haladhatja a kereskedelmi mennyiséget. A jövőben tehát az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyok a hivatkozott korlát nélkül számolhatják el az áruk beszerzési értékét.

Kivétel

A Törv. szerinti változás eredményeként a jövőben nem minősül az eladott áruk beszerzési értékének a saját előállítású (áruvá, göngyöleggé minősített) félkész és késztermékeknek az Szvt. szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt értéke, valamint az az érték sem, amelyet anyagköltségként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként kell figyelembe venni. Bár a korábbi szabályozás a fenti kivételeket kifejezetten nem tartalmazta, a beemelésükre éppen azért volt szükség, hogy a vállalkozások elkerüljék az úgynevezett kettős elszámolást és az ahhoz kapcsolódó adószankciókat.

Anyagköltség

A változás lényege, hogy az anyagköltség tekintetében a Törv. a kettős könyvvitelt vezetőknél az eladott áruk beszerzési értékének meghatározásakor használt – az Szvt. szabályozását meghaladó – pontosítást iktatta be a Htv. 52. §-ának 37. pontjába is, az egyszeres könyvvitelt vezetőknél pedig az anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás helyett az anyagbeszerzésre fordított kiadás megfogalmazás szerepel.

Kettős könyvvitel

A fentiek alapján a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál anyagköltség a vásárolt anyagoknak – az Szvt. szerint – anyagköltségként elszámolt beszerzési értéke.

Egyszeres könyvvitel, pénzforgalmi nyilvántartás

Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az Szja-tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében anyagköltség a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, amelyet csökkenteni kell a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, és növelni a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. Korábban az anyagköltség számítási alapjaként az anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás szerepelt, jelenleg pedig az anyagbeszerés. A különbség azonos az eladott áruk beszerzési értékénél az árukészlet-beszerzés és az árubeszerzés vonatkozásában utalt eltéréssel. Eszerint anyagkészlet az Szvt. szerint annak minősülő készlet.

Kivétel

Az anyagköltség fogalma alól a Törv. kiemeli a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok beszerzési értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az alvállalkozói teljesítések értékét, ezeket tehát értelemszerűen nem lehet anyagköltségként figyelembe venni.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

A Htv. eddigi értelmezése nem tartalmazta a saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmát. A meghatározást a Htv. 52. §-a 36. és 37. pontjának fentiekben részletezett kiegészítése tette szükségessé. A Htv. 52. §-ának új, 42. pontja szerint saját vállalkozásban végzett beruházás a számviteli törvény értelmében tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat – akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja.

Számviteli fogalmak

Készlet

Készlet a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszköz, amely rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesz részt, és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakját elveszti, illetve a tevékenység során változatlan állapotban marad [Szvt. 23. §-ának (2) bekezdése].

Beszerzési költség

Beszerzési költség (beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba való beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, az alapozási, a szerelési, az üzembe helyezési, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót), a vámköltségeket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában [Szvt. 35. §-ának (1) bekezdése].

Tárgyi eszköz

Tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök (földterület, telek, ültetvény, műszaki berendezés, gép, jármű stb.), amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetetten – szolgálják a vállalkozási tevékenységet attól függetlenül, hogy azokat üzembe helyezték-e vagy sem – tárgyi eszköz alatt értve a koncessziós szerződés alapján beszerzett, illetve megvalósított eszközöket is [Szvt. 22. §-ának (5) bekezdése].

Építési tilalom

A Htv. értelmező rendelkezései között 2000. január 1-jéig nem szerepelt az építési tilalom fogalma, annak ellenére, hogy a telekadó alól éppen az építési tilalom alatt álló telek mentesült – és mentesül jelenleg is – a tilalom ideje alatt [Htv. 19. §-ának a) pontja].

A Htv. 52. §-ának új, 43. pontja szerint az építési tilalom az építésügyi hatóság által elrendelt építési tilalom, továbbá a helyi építési szabályzatban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási tilalom.

Tömegközlekedés

A Htv. 52. §-ának új, 44. pontja értelmében a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedés, a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető menetrend szerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés. Az értelmező rendelkezéseknek ezzel a fogalommal való kiegészítését a közszolgáltató szervezet értelmezése tette szükségessé, amelynek a 44. pont szerinti meghatározás az egyik tartalmi eleme.

Kovács Károlyné

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem