A táppénzes napok száma 1995 és 1998 között csaknem egyharmaddal csökkent. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár táppénzkiadása csekély mértékben ugyan, de mégis emelkedett ebben az időszakban. A táppénzszabályok jövőre ugyan nem változnak, de a háromnapos betegszabadság hirtelen megszüntetése zavart okozhat.
A munkaadóktól kapott információk szerint az elmúlt években jellemző volt, hogy a dolgozók az elbocsátás ellenszereként gyakorta alkalmazták a betegszabadság igénybevételét, míg a háromnapos igazolás nélkül igénybe vehető betegszabadság gyakran az évi rendes szabadság meghosszabbításaként funkcionált.
Mérsékelt kontroll
A munkaadók tapasztalatainak némiképp ellentmondanak az Országos Egészségbiztosító Pénztár adatai, hiszen amíg 1995-ben a táppénzesek napi átlagos létszáma 173 ezer fő volt, addig 1998-ra ez a szám 114 ezerre csökkent. A betegszabadságon levők napi átlagos száma pedig 39 ezerről 43 ezerre emelkedett.
A betegállomány indokoltságát 1990 óta csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, legalábbis a nem tartósan táppénzen levők esetében. 1990 előtt a beteglátogatás a munkáltatók feladata volt, azt követően pedig e kötelezettség az egészségbiztosítóhoz került. Ellenőrzésre a munkáltató kérésére kerül sor, de munkaadók csak ritkán kérik ezt, így a tb főorvosai csak azoknál ellenőrzik a betegállomány indokoltságát, akik 30 napon túl vannak táppénzen. Ezekben az esetekben azonban 1996-óta – amióta az egészségbiztosító felülvizsgáló orvosokat foglalkoztat – csak elvétve volt arra példa, hogy felülbírálták volna a háziorvos vagy a kezelőorvos döntését.
| Táppénzadatok | ||
|---|---|---|
| 1999. I-IX. hó | 1998. I-IX. hó | |
| Napi átl. szám | 112 000 | 111 000 |
| Táppénzes napok száma | 30,6 millió | 30,3 millió |
| Esetszám | 1,2 millió | 1 millió |
| Kifizetett táppénzösszeg | 31,4 milliárd Ft | 29,6 milliárd Ft |
Betegen is dolgoznak
Ugyan a munkaadói szervezetek többségének pontos áttekintése nincs a betegszabadság és a táppénz igénybevételéről, általános tapasztalataik azért vannak. Ennek alapján megállapítható: a dolgozók nem feltétlenül mennek el táppénzre, de a dolgozók mintegy fele rendre él a betegszabadság lehetőségével. Igaz, számos olyan példa is van, ami ellentmond a fenti tapasztalatoknak, s a dolgozó még akkor sem megy el betegszabadságra és táppénzre, ha az indokolt lenne.
Előfordul olyan eset is, amikor az éves rendes szabadság ideje szolgál gyógyulásra. Orvosok tapasztalatai szerint manapság nem ritka azt sem, félve a munkanélküliségtől, hogy a munkavállaló már csak akkor fordul orvoshoz, ha állapota hosszabb ideje nem javul.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) adatai szerint az agrárágazatban az egy főre jutó táppénzes napok száma tavaly 41 volt. Az ágazatban foglalkoztatott mintegy 150 ezer ember 3,9 százaléka vette igénybe a táppénzt. Ez az arány a MOSZ szerint megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal. A betegszabadság miatti munkaadói terheket ebben az ágazatban 37 milliárd forintra lehet becsülni. A táppénzt igénybe vevő dolgozók főképp a szövetkezeti szektorból kerülnek ki, hiszen itt jelentős a belső taglétszám.
| Megszűnt a háromnapos betegszabadság |
|---|
| A parlament az adó- és járuléktörvények módosítása során megszüntette a háromnapos, orvosi igazolás nélkül igénybe vehető betegszabadság intézményét. Azaz e törvények rendelkezései között szerepel a Munka Törvénykönyve vonatkozó paragrafusának hatályon kívül helyezése. A kormány e döntésére – kormányzati vélemények szerint – azért került sor, mert a munkaadók és a munkavállalók több hónap elteltével sem kezdték meg e témában a tárgyalásokat. Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Tanács szeptemberi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a szociális partnereket, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat erről az Országos Munkaügyi Tanácsban. A szakszervezetek felháborodottan értesültek e változásról, és visszautasították azt a vélekedést, hogy a dolgozók visszaéltek e lehetőséggel. A tapasztalatok szerint ugyanis az alkalmazottak csak indokolt esetben maradnak otthon betegszabadságon, hiszen félnek munkahelyük elvesztésétől. Az MSZOSZ álláspontja szerint ez egy újabb olyan intézkedés, ami sújtja a munkavállalókat. A munkaadók is meglepődtek – bár korábban már szorgalmazták a megegyezést e passzus megszüntetéséről –, amiért az újságból kellett megtudniuk a hírt. |
