Január 1-jétől új szabályok vonatkoznak a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére. A korábban kiadott engedélyek változatlanul érvényesek, a megváltozott rendelkezéseket csak a január 1-je után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A korábbi jogszabályokban meghatározott mentesség alapján engedély nélkül foglalkoztatott külföldi – az engedélymentes munkakörben és ugyanannál a foglalkoztatónál – 2002. december 31-ig továbbra is engedély nélkül foglalkoztatható.
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző külföldi természetes személyre, valamint az őt foglalkoztatóra. Külföldi személy Magyarországon főszabályként csak engedély (egyéni engedély, csoportos keretengedély, továbbá csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély) alapján foglalkoztatható. A rendelet alapján kiadott munkavállalási engedély természetesen nem érinti a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb feltételeket megállapító, valamint a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló, továbbá a külföldiekkel kötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos külkereskedelmi engedélyezésre vonatkozó, külön jogszabályban foglalt rendelkezések hatályát.
Egyéni engedély
Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghoszszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.
Az engedély feltételei
Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha
- a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
- a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, s
- a külföldi megfelel az alkalmazási feltételeknek.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.
Több megyére kiterjedő foglalkoztatás
Ha a foglalkoztató több – különböző megye területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni a külföldit, az engedélyezés feltételeinek a foglalkoztató székhelye szerinti megye tekintetében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának ilyenkor az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén se álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.
Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
Az engedély kötelező megtagadása
Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha
- nem állnak fenn az engedélyezéshez szükséges jogszabályi feltételek,
- a foglalkoztatás a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának túllépését eredményezné, illetve olyan foglalkoztatásnak minősül, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható,
- a foglalkoztató a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni a külföldi foglalkoztatását,
- a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető magyar munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
- a külföldi foglalkoztatására utasítás vagy megállapodás alapján nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,
- a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése,
- a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság). A viszonosság fennállásáról a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatja a munkaügyi központokat.
A foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak minősül például, ha a foglalkoztató a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg a munkaerőigényében, vagy elzárkózott a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától.
Elutasítás foglalkoztatási szempontok miatt
Az egyéni engedély iránti kérelem – a kötelező eseteken túlmenően – akkor is elutasítható, ha a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.
Ilyen foglalkoztatási szempont például, ha
- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg,
- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki,
- a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt a a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott összeg befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget [Az a munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak – a korábbi megállapítástól számított – három éven belüli újabb esetében a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.],
- a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
- a foglalkoztatónál nyilvánvalóan hiányoznak a foglalkoztatási feltételek,
- a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,
- a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
- a gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése a kamara (szakmai érdekképviselet) által megjelölt területen nem indokolt.
Kötelező engedélyezés
Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – az egyébként figyelembe veendő szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni
- a nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
- a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
- naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám két százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez,
- a sporttevékenységet végző sportolók munkavégzéséhez,
- a külföldinek alap- és középfokú oktatási intézményekben idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre – az Oktatási Minisztérium igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,
- a felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
- a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez,
- a magyar állampolgárral, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekülttel, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékessel és bevándorolttal Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastárs munkavégzéséhez,
- a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – tizenöt napot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez.
A kötelező engedélyezésre is természetesen csak akkor van mód, ha a külföldi rendelkezik a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, s egészségileg alkalmas a tevékenység ellátására.
Csoportos keretengedély
Csoportos keretengedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható. A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.
A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására az egyéni engedélyre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A csoportos keretengedély feltétele, hogy azonos legyen az említett magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és a foglalkoztatni kívánt külföldi személyes joga.
Keretengedélyen alapuló egyéni engedély
Kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható. A külföldinek a keretengedély alapján történő foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges. A keretengedély alapján benyújtott kérelemnél a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát, illetve a külföldi alkalmazásának feltételeit vizsgálják. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni.
Eljárási szabályok
A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Ha azonban a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség jár el. Amennyiben a külföldit a foglalkoztató több – különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség folytatja le az eljárást.
A kérelem
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be az erre a célra szolgáló formanyomtatványon. Ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha a kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtja be.
A kérelemhez – a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – csatolni kell:
- a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítását,
- a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást – ha azt idegen nyelven állították ki -, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá
- az engedély kötelező kiadásához való jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat.
Ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ megkeresi a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e. A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást kérhet (ennek során kérheti a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését), továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot is megkereshet.
Az engedély kiadása
A munkaügyi központ a foglalkoztatónak küldi meg az engedélyt, aki azt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról – a határozat másolati példányának megküldésével – értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát.
Az engedély visszavonása
A foglalkoztatás megszűnése, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja. Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés
A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint az engedély számát.
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelősége a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok megtartása tekintetében hatósági ellenőrzést végez. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult az Flt. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására.
Mentességek
Nem kell engedély az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez.
Nincs szükség engedélyre továbbá
- nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
- a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók- és képviselet-vezetőjeként történő munkavégzéshez,
- a külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez,
- a nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez,
- a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
- a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,
- a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez,
- a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
- a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,
- az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően szervezett építőtábor keretei között történő munkavégzéshez,
- a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez,
- a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,
- a felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez.
A mentesség nem vonatkozik a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania.
| Fogalmak |
|---|
|
Külföldi
A 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet alkalmazása során külföldinek kell tekinteni azt a személyt, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony A külföldiek foglalkoztatása szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföldi természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya (kirendelés) alapján kerül sor. Foglalkoztató Foglalkoztató az, akinek részére a külföldi foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez. Foglalkoztatónak tekintendő az is, aki külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződést, és e magánjogi szerződés teljesítése érdekében, a külföldi munkáltató kirendelése alapján foglalkoztatja a külföldit, továbbá aki a foglalkozatási jogviszonynak minősülő betanító képzést végzi. Kiközvetíthető munkaerő Kiközvetíthető munkaerőnek kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt szempontokat figyelembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató foglalkoztatni kívánja a külföldit. (Az említett szempontok a következők: a munkanélküli egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére, a várható kereset a munkanélküli-járadék összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát.) Kulcsszemélyzet Kulcsszemélyzetnek minősül a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki ugyan nem tekintendő vezető tisztségviselőnek, de irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel. Kulcsszemélyzethez tartozik az is, aki egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltatótevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges. További feltétel, hogy a dolgozó az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban álljon, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül. Külföldi érdekeltségű vállalkozás Külföldi érdekeltségű vállalkozás a Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi vagy külföldi vállalkozás többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Külföldi érdekeltségű vállalkozásnak minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, illetve a külföldi által Magyarországon alapított – külön jogszabályban meghatározott – önálló vállalkozás, egyéni cég (ideértve az egészségügyi és szociális vállalkozást is). Külföldi vállalkozás Külföldi vállalkozásnak tekintendő az olyan külföldi munkáltató, aki vállalkozási tevékenységet folytat, és külföldön céggel rendelkezik, illetve szerepel a gazdasági nyilvántartásban. Közeli hozzátartozó A közeli hozzátartozók köre a következő: a külföldi házastársa, gyermeke, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke. Külföldi munkáltató Külföldi munkáltató a Magyarország államterületén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a külföldit munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a külföldi személy alkalmazásban állónak minősül. Országos átlagos személyi alapbér Az országos átlagos személyi alapbér a külföldi által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbérnek az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által meghatározott országos átlaga. |
