Az Európai Unióban a gazdasági és szociális bizottság (ECOSOC) a közösségi politikákról folytatott társadalmi párbeszéd egyik igen fontos színtere. E konzultációs fórumon a magyar érdekképviseletek is jelen vannak.
A magyar érdekképviseletek és az ECOSOC közötti kapcsolatfelvétel – a hivatalos csatornák kialakítása és intézményesítése – már 1993-ban, az ECOSOC akkori elnökének, Susanne Tiemann asszonynak budapesti látogatásakor felmerült. Ekkor született meg a közös konzultatív testület létrehozásának gondolata. Bár a megvalósulás egyszerűnek és közelinek látszott – hiszen a kezdeményezés az Európai Bizottságban és az Európa Parlamentben is támogatókra talált -, a mindkét oldalon tapasztalható adminisztrációs nehézkesség miatt a kibontakozás még néhány évet igénybe vett.
1994 januárjában, Brüsszelben került sor az Érdekegyeztető Tanács és az ECOSOC tárgyalására, ahol az utóbbi szervezet javaslatot tett egy akkor még paritásos tanácskozó testületnek nevezett grémium felállítására, a társulási szerződés 109. cikkelye alapján. Ekkor még 4-4 állandó képviselő, illetve állandó megfigyelő kijelöléséről volt szó mindkét fél részéről, és kérdéses volt, hogy ki milyen arányban vállalja a költségeket, de már napirenden szerepelt a létrejövő testület regionális fórummá való átalakításának lehetősége is. Ez utóbbit a magyar fél ugyan nem ellenezte, ám végül a dokumentumokba az került, hogy mindaddig bilaterális fórumként működik a bizottság, amíg a hatok európai megállapodásai életbe nem lépnek. Ez a kérdés azóta nem került napirendre.
Első ülés Budapesten
1994 és 1995 folyamán csupán a tervezett bizottsággal foglalkozó társulási tanácsi határozat szövegezése folyt, a határozat véglegesítésére csak 1995 végén került sor, amit 1996 júliusában fogadott el a tanács.
A Társulási Tanács határozata értelmében egy konzultatív vegyes bizottság jött létre, amely egyrészt az ECOSOC, másrészt a magyarországi ÉT-ben részt vevő munkaadói és munkavállalói oldalak képviselőiből áll. E bizottság feladatául szabták, hogy az Európai Unió és Magyarország gazdasági és társadalmi érdekcsoportjai közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával segítse a Társulási Tanácsot.
A konzultatív vegyes bizottság alakuló ülésére 1997. február 18-án, Budapesten került sor.
A bizottság 12 tagból áll, amelybe mindkét fél 6-6 főt delegál, és a bizottság élére egy-egy társelnököt jelöl ki. A bizottság tagjainak megbízatása 2 évre szól.
Hatáskörök
A bizottság hatásköre az európai megállapodásra vonatkozó minden gazdasági és szociális kérdésre kiterjed. Az e körbe tartozó kérdésekről a Társulási Tanács felkérésére vagy saját kezdeményezésre véleményt nyilváníthat jelentések vagy határozati javaslatok formájában.
A vegyes bizottság rendszerint évente kétszer ülésezik, amelyek helyszíne felváltva Brüsszel és Budapest.
A bizottság által választott témák kidolgozására mindkét fél egy-egy szakreferenst (rapporteurt) jelöl ki, akiknek a munkáját az adott témában elismert szakértő is segítheti. A bizottság a témában a kidolgozott munkaanyag alapján jelentést készít, illetve határozatokat hoz.
A bizottság második ülését 1997 decemberében, Brüsszelben tartotta. Az ülésen áttekintették az Európai Unió és Magyarország kapcsolatait, továbbá határozatot hoztak a Szociális ellátórendszerek reformjának problematikája" témakörében elkészített háttértanulmányok alapján.
A 3. ülésre Budapesten került sor, 1998 októberében. Ekkor a szociálpolitika és a szociális párbeszéd kérdése volt a tanácskozás fő témája. Készült ugyan a témában közös nyilatkozat, de a bizottság tagjainak javaslatára pontosításra, további vitára kell sor kerüljön.
Folyamatos párbeszéd
Az ez évi első ülés májusban, Brüsszelben volt, ahol a felek áttekintették és megvitatták a társadalmi párbeszéd magyarországi fejleményeit. A fő téma azonban a közös agrárpolitika és Magyarország csatlakozása volt.
1999. október 29-én Budapesten rendezték meg a konzultatív vegyes bizottság 5. plenáris ülését, melyen a fő téma a Közlekedéspolitika és Magyarország belépése az EU-ba" munkaanyaga volt. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az e területen hazánkban zajló folyamatok pozitívak, de nem elégségesek. Magyar részről felvetődött, hogy a munkaanyag alapján készülő jelentés tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a csatlakozással összefüggésben a magyar fél is kapjon anynyi segítséget az Uniótól, amenynyit más országok is megkaptak, de ez az igény nem került bele a közösen elfogadandó jelentésbe. Végül is a jelentés tervezete mindkét fél szakértői anyagából, illetve a magyar fél részéről előkészített állásfoglalás tervezetéből és a bizottság spanyol társelnökének kiegészítéseiből épül fel.
Az ülés áttekintette az EU-csatlakozási tárgyalások, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések állapotát, s kitért a szociális párbeszéd hazai helyzetének elemzésére is.
A következő ülés fő témája a területfejlesztés kérdésköre lesz.
V. J.
