Jövőre új szabályok rendezik a közterület-felügyelettel kapcsolatos kérdéseket. Megváltoznak az eddigi szervezeti keretek is, ami sok teendőt ad az önkormányzatoknak.
2000. január 1-jétől hatályos a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, amely felváltja az e területre vonatkozó korábbi szabályozást.
A közterület-felügyelet létrehozása
A közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat. Közterület-felügyeletet – ezzel az elnevezéssel – a képviselő-testület hozhat létre a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként. Több önkormányzat társulásos formában is működtethet közterület-felügyeletet. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő is elláthatja.
2000. január 1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kell szervezni, a közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket a törvény hatálybalépéséig – a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény – Ktv. -szerint be kell sorolni. (A köztisztviselővé váló dolgozó közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az átszervezés során. Ennek megfelelően a közterület-felügyelet létrehozásával érintett közalkalmazottat az átadást megelőzően legalább hatvan nappal értesíteni kell az átadásról. Ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja-e. Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közalkalmazott a tájékoztatást követően harminc napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Ha a közalkalmazott a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához. Amennyiben a közalkalmazott elfogadja a továbbfoglalkoztatását az átszervezett közterület-felügyeletnél, a korábbi közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.)
A 2000. január 1-jétől hatálytalanná váló 3/1983. (I. 29.) és 16/1984. (III. 18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala.
Közterület
A közterület-felügyelet szempontjából közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
Közterületi rend
A közterületi rend a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartását jelenti.
A közterület-felügyelet feladatai
A felügyelet feladata:
- a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
- a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
- közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
- közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében;
- közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
- közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
- közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.
A fenti keretek között az önkormányzat rendeletben állapíthat meg feladatot a felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek. Az önkormányzat rendelete csak olyan feladatot állapíthat meg, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg – a szabályzattal együtt elfogadott – hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait.
Együttműködés más hatóságokkal
A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), határterületen a határőrséggel, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
A rendvédelmi szervvel, a határőrséggel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, illetőleg a határőrség segítője.
A felügyelő jogállása
A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára főszabályként a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Alkalmazási feltételek
Felügyelőként csak egészségileg és fizikailag erre alkalmas magyar állampolgár alkalmazható. A felügyelőnek – a Ktv.-ben meghatározottakon túl – vizsgát kell tennie a közterület-felügyeletről szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből is. A 2000. január 1-jén felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt azonban nem szüntethető meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb mint öt év van hátra, vagy középfokú oktatási intézményben – a 2000-ben kezdődő tanévben – megkezdi tanulmányait, és az előírt időben megszerzi a képesítést (végzettséget).
A felügyelő intézkedési jogköre
A közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása során eljáró felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy – kivételes esetben – intézkedni. A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen látja el, ahol feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez.
Egyenruha
A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy, feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti. A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő – a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén – a település jelképét karjelzésként viseli.
Szolgálati igazolvány
A felügyelő – intézkedés előtt – köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.
A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát. A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, ezeket az adatokat a felügyelő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
Intézkedési kötelezettség
A felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel, vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.
A felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
Felvilágosításadás
A felügyelő köteles a hozzá fordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
Az egyes felügyelői intézkedések
Felvilágosításkérés
A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható.
A feltartóztatás azt jelenti, hogy a felügyelő azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá akitől felvilágosítást kér a felvilágosítás megadásának idejére, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza.
Igazoltatás
A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából – személyazonosságának megállapítása érdekében – igazoltathatja az érintettet. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelen lévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.
Előállítás
Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.
A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a felügyelő az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz. Az elkövető ellenszegülése esetén a rendőrség segítségét kell kérnie.
Helyszíni bírság
A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét – a cselekmény súlyától függően – jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.
Dolog elvétele
A felügyelő – átvételi elismervény ellenében – visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak átadja azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi.
Felhívás a jogsértés abbahagyására
A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
Kerékbilincs alkalmazása
Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű nem jelent balesetveszélyt és nem akadályozza a forgalmat, rögzítésére – a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig – a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.
A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.
Jármű elszállítása, feltartóztatása
Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. A felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.
A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.
Objektumvédelem
A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet, építményt stb.) – a képviselő-testület rendelkezésére – lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen, és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.
Kép- és hangfelvétel készítése
A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.
Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.
Kényszerítő eszközök
A felügyelő
- a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot,
- az önmaga vagy más személy elleni támadás megakadályozására, illetőleg vagyonvédelemre szájkosárral ellátott – pórázon lévő vagy póráz nélküli – szolgálati kutyát alkalmazhat.
A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
Amennyiben a testi erő, a könnygázszóró palack vagy a szolgálati kutya alkalmazása következtében a jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő – a tőle elvárható módon – köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról.
Szolgálati kutya – a törvényben meghatározott esetben is – csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület annak igénybevételét rendeletben szabályozta.
A testi erő, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon – jelenteni kell a jegyző útján a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, amely kivizsgálja a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét.
Eljárási szabályok
A felügyelő eljárására – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
Panasz
Ha a felügyelői intézkedést követően nem indul eljárás, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.
A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.
Adatkezelés
A felügyelet az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefüggő adatokat kezeli.
Az igazoltatott személy azonosító adatait és lakcímét – a felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kivételével, amelyekre a megfelelő eljárási szabályok vonatkoznak – a felügyelet két évig kezelheti.
A felügyelet jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) személyazonosító adatait és lakcímét – térítés nélkül – átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.
A felügyelet két évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármű adatait és a tulajdonos (üzemeltető) személyazonosító adatait, lakcímét.
A feladatkörébe tartozó iratokból a felügyelet az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.
Nagy Zsombor
