Önkormányzatok közszolgáltatásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Cikkünk útmutatót ad az önkormányzatoknak a közfeladataik ellátásához szükséges szervezetek alapításához, ismerteti e szervek működési, adózási és egyéb szabályait.

 

A KÖZÜGY, A KÖZSZOLGÁLTATÁS, A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG

Közügy

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. §-a értelmében a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

Közszolgáltatás

Az Ötv. 8. §-a példálózó felsorolást tartalmaz a helyi közszolgáltatások meghatározására. E szerint idetartoznak a legalapvetőbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település működése, megvalósítható műszaki-technikai struktúrája, infrastruktúrája, továbbá a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való, legalább alapfokú ellátása.

Ennek megfelelően közszolgáltatás a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Önkormányzati feladatok - közhasznú tevékenység

A közszolgáltatás körébe tartozó önkormányzati feladatok között vannak kötelezően, illetve az önkormányzatok által választhatóan ellátandó feladatok.

Kötelező feladatok

A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

Választható feladatok

A nem kötelezően ellátandó feladatok közül az önkormányzat a lakosság igényei, az önkormányzat anyagi lehetőségei alapján választ, hogy melyik feladat teljesítését vállalja fel. Például belvízveszélyes területen értelemszerűen a vízelvezetésről gondoskodni kell, és bár ez választható feladat, az ilyen településeken kötelezőnek minősül.

Közhasznú tevékenység

Közhasznú tevékenység a társadalom szükségleteinek a kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú tevékenység mibenlétét illetően a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khsz.) 26. § c) pontja ad eligazítást. Ennek értelmében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú szervezet létesítő okiratában szerepelő, a Khsz. taxatív felsorolásából kiválasztott tevékenység minősül közhasznúnak.

Közhasznú tevékenység
  • az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
  • a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
  • a tudományos tevékenység, kutatás,
  • a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • a kulturális tevékenység,
  • a kulturális örökség megóvása,
  • a műemlékvédelem,
  • a természetvédelem, állatvédelem,
  • a környezetvédelem,
  • a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
  • a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • az emberi és állampolgári jogok védelme,
  • a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
  • a sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
  • a közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,
  • a fogyasztóvédelem,
  • a rehabilitációs foglalkoztatás,
  • a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
  • az euroatlanti integráció elősegítése,
  • a közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,
  • az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
  • a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK

Az önkormányzat közfeladatai ellátására létrehozhat nonprofit jellegű intézményeket, illetve arra meghatározott szervezetekkel különmegállapodást is köthet.

Közhasznú tevékenység folytatására létrehozható szervezetek közhasznúvá minősítéséhez a szervezet közhasznú nyilvántartásba vétele szükséges.

Közhasznúvá minősíthető szervezetek

A nyilvántartásba vételt követően közhasznúvá minősíthető a társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság, valamint a köztestület akkor, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.

Társadalmi szervezet

Társadalmi szervezet az olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A társadalmi szervezet alapításának feltétele, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.

Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Lényeges azonban, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik (1989. évi II. törvény az egyesülési jogról).

Egyesület

Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

A társadalmi szervezet (egyesület) vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet - célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Alapítvány

Az alapítvány magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) által - tartós közérdekű célra - létrehozott szervezet, jogi személy. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni.

Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-74/F §).

Az alapítványt a többi közhasznúvá minősíthető szervezettől lényegesen az különbözteti meg, hogy az alapítónak az alapítvány működésére, az alapítvány vagyonának felhasználására nem lehet meghatározó befolyása.

Közalapítvány

A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre.

Ebből a szempontból közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.

A Ptk. 74/G §-a alapján közfeladatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodni. További fontos törvényi rendelkezés, hogy a közalapítvány létrehozása nem érinti az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. Alapvető szabály, hogy a helyi önkormányzat (közalapítvány alapítására jogosult szerv) alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.

A közalapítvány létrehozása

A közalapítványra vonatkozó, eddig ismertetett szabályokkal kapcsolatban több, az alapításnál irányadó legfelsőbb bírósági ítélet is született. Így a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint közalapítvány nem csupán az önkormányzat kötelező feladataira [Ötv. 8. § (4) bekezdés] hozható létre, hanem az Ötv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok mindegyikére. Közalapítvány-létrehozási kötelezettsége alól nem mentesíti az önkormányzatot az sem, ha csupán az alapítók egyike az önkormányzat. Ebből következik az is, hogy az önkormányzat csakis önkormányzati feladat ellátása esetén lehet alapító.

Alapító okirat

Szükséges megjegyezni azt is, hogy a közalapítványt a Ptk. az alapítvány speciális fajtájaként szabályozza, ennek megfelelően a közalapítványra vonatkozó rendelkezések között csak az általánostól eltérő szabályokat állapítja meg. A közalapítvány alapító okiratára tehát az alapítvány alapító okiratára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de azzal a lényeges eltéréssel, hogy közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szerv megjelölése kötelező, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni.

Tilalmak

Az általános szabályok értelmében - s ez a közalapítványra is vonatkozik - nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. A közalapítványt alapító önkormányzat nem hozhat létre olyan kezelő szervet, amelyben a települési képviselők többségben vannak, mert ezáltal az alapító meghatározó befolyást gyakorolhat a kezelő szervre. Törvénysértő az a megoldás is, amely szerint az alapító megóvhatja a kezelő szerv (kuratórium) döntéseit.

Közhasznú társaság

A közhasznú társaság - úgynevezett nonprofit társaság - alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységre, hanem közhasznú tevékenységre hozható létre.

A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését - nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet - rendszeresen végző jogi személy. Alapítására, szervezetére a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy tagokat a társaság nyilvános toborzással is gyűjthet; felügyelőbizottság választása és könyvvizsgáló alkalmazása pedig - a törzstőke mértékétől függetlenül - mindig kötelező.

A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet kizárólag a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, a társaság tevékenységéből származó nyeresége nem osztható fel a tagok között.

A közhasznú társaság alapítója bárki lehet, és egyszemélyes társaság is alapítható. Megalakulására a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai az irányadók. A közhasznú társaság alapításával kapcsolatos fontos szabály, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A közhasznú társaság a társasági szerződés alapján történő cégbejegyzéssel jön létre.

Köztestület

A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.

Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.

A közhasznú szervezetek ügyészségi számítógépes nyilvántartási rendszere
A közhasznú szervezeteket a főügyészségek 1998. január 1-jétől, a Legfőbb Ügyészség Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztálya pedig 1998. július 1-jétől kezeli számítógépes nyilvántartási rendszerben.

A nyilvántartási rendszer tartalmazza a közhasznú szervezet nevét, címét, a nyilvántartásba vételéről (módosításáról, törléséről) szóló jogerős bírósági határozat számát és keltét, a szervezet tevékenységi körét, valamint a szervezetre vonatkozó egyéb adatokat; a képviselőkre vonatkozó adatokat, ezen belül a képviselők nevét, lakcímét, megbízásuk kezdő és befejező időpontját; az ügyészség intézkedésére vonatkozó adatokat, így az intézkedés típusának a megjelölését, a lajstromszámot, az intézkedés kezdő és befejező időpontját, végül az intézkedés eredményét.

A nyilvántartást 1989. január 24-éig - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálybalépésének napjáig - kellett visszamenőlegesen adatokkal feltölteni. A nyilvántartást a rendelkezésre álló ügyészségi adatok alapján kell vezetni. Lényeges, hogy a nyilvántartás kizárólagosan az ügyészi szervezet céljait szolgálja, és az adatkezelésnél természetesen be kell tartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény rendelkezéseit.

A közszolgáltatás biztosítására létrehozható közhasznú szervezetek

A Ptk.-ban szabályozott nonprofit jellegű intézmények közül a közhasznú társaság és a közalapítvány az, amelyet az önkormányzatok is létrehozhatnak a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását biztosító feladataik teljesítése céljából.

A KÖZHASZNÚVÁ MINŐSÍTÉS FELTÉTELEI

A fenti szervezetek közhasznúvá minősíthetők, ha a szervezet létesítő okirata tartalmazza, hogy a szervezet a közhasznú tevékenységek közül melyiket folytatja, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, hogy vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, továbbá hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja, végül, hogy nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, emellett szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A fentieken túl a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a legfőbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintéző és képviseleti szerv ülésezésének gyakoriságára (amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet), ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző a vezető szervtől elkülönült szerv (felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. Megjegyzendő, hogy ezek a tartalmi elemek azonban nem feltételei a közhasznúvá minősítésnek.

A közhasznúvá minősítés

A közhasznúvá minősítést (a szervezet közhasznú nyilvántartásba vételét) a szervezet székhelye szerint illetékes megyei bíróság - nemperes eljárásban - végzi. A kérelmet alapítvány esetében az alapító, a többi szervezet esetében a szervezet törvényes képviselője nyújtja be. A nyilvántartásba vételről a bíróság soron kívül határoz.

GAZDÁLKODÁSI, NYILVÁNTARTÁSI, ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYOK

Gazdálkodás, nyilvántartás

A gazdálkodási, nyilvántartási szabályokat a Khsz., illetve a közhasznú szervezetekké minősíthető szervezetek közül a társadalmi szervezet és az alapítvány esetében külön jogszabály tartalmazza.

Társadalmi szervezet

A társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint a társadalmi szervezet az alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik.

A társadalmi szervezet bevételei a vállalkozási tevékenység bevétele, valamint a célja szerinti tevékenység bevétele (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik, ideértve a céltámogatást is).

A társadalmi szervezet kiadásai a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, a szervezet célja szerinti tevékenység közvetlen költségei és egyéb közvetett kiadások.

A társadalmi szervezet a tagok által a társadalmi szervezet céljára rendelt pénzeszközöket és eszközöket (ez utóbbiakat a közösen elfogadott értéken) induló tőkeként mutatja ki. A társadalmi szervezet működése során az induló tőke kezelésére az alapító okirat rendelkezései az irányadóak. Tőkeváltozásként kell kimutatni a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenység eredményét és a vállalkozási tevékenység adózott eredményét.

Alapítvány

Az alapítványok gazdálkodási rendjét szabályozó 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szerint az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik, az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathat és vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti.

Az alapítvány bevételei a vállalkozási tevékenység bevétele és az alapítványi célú tevékenység bevételei, tehát minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is.

Az alapítvány kiadásai a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, valamint az alapítvány kezelő szervének költségei és az egyéb közvetett költségek.

Az alapítvány az alapító által az alapítvány céljára rendelt pénzeszközöket és eszközöket (az utóbbiakat a közösen elfogadott értéken) induló tőkeként köteles kimutatni.

Az alapítványnak az ajándékként, a hagyatékként, az alapítványi célra történő felajánlásként - térítés nélkül - kapott eszközöket, ha az átadó jogi személy, akkor a könyveiben szereplő nyilvántartási értéken; ha az átadó magánszemély, akkor felajánlási értéken, az induló tőkével szemben kell állományba venni.

Tőkeváltozásként kell kimutatni az alapítványi célú tevékenység eredményét, a vállalkozási tevékenység adózott eredményét az alapító rendelkezése szerint és a vagyonként átadott pénzeszközt vagy a térítés nélkül kapott eszközök rászorultak részére történő juttatását.

Az alapítvány vagyonának kezeléséről az alapító okirat rendelkezik.

Közhasznú szervezet

A közhasznú szervezet - a gazdálkodására vonatkozó előírások szerint - a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Az ilyen színlelt pályázat ugyanis a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, és a közhasznú társaság kivételével vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, továbbá az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Adománygyűjtés

Valamennyi - a cikkben érintett - közhasznú szervezetre vonatkozó szabály, hogy a szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Ilyen piaci árnak azt az árat kell tekinteni, amelyet a felek hasonló körülmények esetén - a piacon - érvényesítenek vagy érvényesítenének.

BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI SZABÁLYOK

Beszámoló

A cikkben érintett szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

A társadalmi szervezet és az alapítvány beszámolójának a formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

A beszámoló lehet egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló és közhasznú beszámoló.

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társadalmi szervezet, amelynél a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes öszszege - két egymást követő évben - meghaladja az 50 millió forintot - az ezt követő év január 1-jétől.

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az a társadalmi szervezet, amely nem folytat vállalkozási tevékenységet, illetve amely vállalkozási tevékenységet is folytat, azonban a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

Közhasznú beszámoló

Közhasznú beszámolót kell készítenie annak a társadalmi szervezetnek, amely közhasznú, illetve kiemelten közhasznú besorolású.

Könyvvezetés

A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő társadalmi szervezet, alapítvány.

A közhasznúvá minősített szervezet kettős könyvvitelt köteles vezetni, analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a működéshez kapcsolódó bérköltség, a tiszteletdíj, a megbízási díj, az egyéb személyi jellegű kifizetés, a társadalombiztosítási járulék és a közhasznú szervezet által nyújtott támogatások öszszege külön-külön is megállapítható legyen.

Közhasznúsági jelentés

A Khsz. rendelkezései szerint a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet a közhasznú társaság legfőbb döntéshozó szerve fogad el.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét és a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Kiss Daisy
Kedvezmények, mentességek
A közhasznú szervezet a közhasznú jogálláshoz fűződő kedvezmények és mentességek igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben alkalmazhatja, amelyet megelőzően ilyen szervezetként besorolják. A közhasznú szervezet által igénybe vehető főbb kedvezményeket és mentességeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény tartalmazza.

E rendelkezések szerint a közhasznú szervezetet a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társaságiadó-mentesség; a vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény; helyiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, illetékkedvezmény, valamint vámkedvezmény illeti meg.

A közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybe vevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó-mentességre jogosult.

A közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezetnek - a létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (adomány) után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén a közhasznú szervezet támogatóját a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.