A munkáltató és a munkavállaló viszonyát számos jogszabály befolyásolja. A munkahelyi ellenőrzés formái – mint két cikkünkből kitűnik – folyamatosan változnak, és nem mindig konszenzus alapján történnek.
A szükségesség és az arányosság elvét kell figyelembe venni a munkahelyi ellenőrzések keretében – nem gyakran – alkalmazott egyik intézkedés, a motozás jogszerűségének megítélésénél – állítja Szikinger István alkotmányjogász. Mint elmondta, a munkavállaló nem köteles ugyan alávetni magát az átkutatásnak, de nem kell feltétlenül ott dolgoznia sem". A munkahelyi belső szabályok, biztonsági, vagyonvédelmi előírások tartalmazhatják a dolgozók ellenőrzésére vonatkozó feltételeket, amelyben szerepelhet a motozás is.
Az alkotmányjogász a már említett szükségesség és arányosság elvére hivatkozva nem adna sok esélyt egy munkaügyi perben például pénzjegynyomdában dolgozónak, aki nem hajlandó elfogadni a munkahelyről való távozáskor alkalmazott részletes átvizsgálást. A munkaügyi bíróság bizonyosan a munkáltatónak adna igazat ilyen ügyben.
Megoszlanak a vélemények annak a vitának a megítélésében, amely néhány évvel ezelőtt az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének a helyszíni bírságolással kapcsolatos intézkedése kapcsán robbant ki. A Független Rendőrszakszervezet azon ORFK-utasítást kifogásolta, amely szerint a helyszíni bírságolást végző rendőrök – a korrupció megelőzése érdekében – nem tarthatnak maguknál pénzt szolgálatban. A szakszervezet úgy ítélte meg, hogy ezt a jogot csak indokolt esetben, jogszabályban lehet korlátozni – erre azonban a rendőrfőkapitánynak nincs lehetősége. A munkavégzésre vonatkozó szabályok körén túlmutató intézkedés az érdekképviselet szerint amellett, hogy sérti a szolgálatukat ellátó rendőröket, ellenőrizhetetlen is. Az illetékes parancsnok ugyanis csak szóban tájékozódhat a korlátozás betartásáról, mivel motozás vagy a ruházat átvizsgálása csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén alkalmazható. A problémát feloldani látszik az a közelmúltban megjelent rendelkezés, amely szerint helyszíni bírságolásnál nem kérhet a rendőr pénzt a szabálysértőtől, a büntetést csekken kell befizetni.
Nagy vihart kavart a taszári IFOR-erőket ellátó vállalatnál 1996-ban történt incidens. A boszniai békefenntartó erők logisztikai bázisának egyik magyar konyhai alkalmazottja azt állította, hogy amerikai főnöke motozás címén mindennap végigtapogatta. Az esetben érintett International American Products nevű cég főnöke sajtótájékoztatón tartotta szükségesnek reagálni a médiában is megjelent munkavállalói panaszokra.
Mikor zaklatás?
A vállalat elnöke arról számolt be, hogy a cég egyik magyar női alkalmazottja panaszt tett, mert felettese lopással gyanúsította és több ízben megmotozta. A cégvezető hangsúlyozta, hogy a vállalatnál szabályellenes a motozás, a felettesnek az illetékes hatóságokat kellett volna értesíteni. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a hölgy nem szexuális zaklatás címén tett feljelentést, hanem azt sérelmezte, hogy lopással gyanúsították. A vizsgálat befejezése után az elnök személyesen kért elnézést a magyar alkalmazottól, a hölgy amerikai felettese pedig figyelmeztető levelet kapott, amelyben tudatták vele: amennyiben hasonló eset még egyszer előfordul, elbocsátják. Szavai szerint ő szorgalmazta volna, hogy az amerikai alkalmazottat helyezzék át más munkakörbe, de – különös módon – a magyar lány ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is együtt dolgozhassanak, mivel jó főnöknek tartotta az amerikai férfit.
Az amerikai vállalatvezető egyébként megjegyezte, hogy a menedzsment bátorítja az alkalmazottakat: tegyenek panaszt, ha munkahelyi sérelmeket szenvednek.
Egy másik amerikai történet szenátorok erkölcsi verdiktjével ért véget: két Illinois állambeli szenátor az elmúlt évben Chicago egyik repülőterének vámhivatali nyilvántartását áttekintve megállapította, hogy a vámosok átlagban háromszor annyi nőt vetnek alá testi motozásnak, mint férfit. Az eset kapcsán a szenátorok kimondták: sokkal könnyebb egy nőt megfosztani a méltóságától, mint a nemzetet a drogszállítmányoktól".
Motozás munkahelyen kívül
A motozás nemcsak a munkajogi viszonyban probléma, hanem az érettségi vizsgától a tömegrendezvényeken keresztül a közintézményekbe való belépésig terjed azoknak az eseteknek a köre, amelyeket érinthet a személyek átvizsgálása. A különféle ügyek megítélése azonban meglehetősen eltérő, hiszen amíg egy iskolában joggal váltana ki felháborodást a diákok effajta ellenőrzése (ámbár az Egyesült Államok egyik-másik megyéjében ez nem szokatlan), addig sportrendezvényre vagy könnyűzenei koncertre belépők számára elfogadottá vált a motozás. Néhány szakértő egyenesen a futballhuliganizmus megfékezésének egyik eszközét látja a jegyvásárlással megkötött polgári jogi szerződésben, amelyben a rendező feltételként szabhatja az átvizsgálást, mi több, szerződést sem köt a számára nem kívánatos, korábban már botrányt okozó személyekkel.
Érdekességként megemlíthető, hogy az előző országgyűlési ciklusban egy képviselő köztudottan lőfegyverrel járt a parlamentbe, mentelmi joga azonban megakadályozta az épület védelméért felelős őröket abban, hogy elvegyék tőle a fegyvert.
A levéltitok
Az adatvédelmi biztos egyik múlt évi vizsgálata érintette a munkahelyi ellenőrzés ügyét. Majtényi László állásfoglalása szerint a levéltitok védelme az állampolgárt a munkahelyén is megilleti.
Az ombudsman adatvédelmi szempontból tanulmányozta az egyik fővárosi kórház iratkezelési szabályzatát. Mint megállapította, a mai – meglehetősen széles körben elterjedt – gyakorlat szerint a dolgozók egyes, személyhez fűződő jogai (például a levéltitokhoz való jog vagy a személyes adatok védelme) a munkahelyeken általában korlátozottan érvényesülhetnek. Ezzel szemben a személyes adatok védelmének a munkahelyeken is érvényesülnie kell – szögezte le Majtényi László. A munkahelyekre érkező, többségében a szervezet működésével összefüggő leveleknek – az arra felhatalmazott munkatársak általi – felbontása és nyilvántartásba vétele azt a célt szolgálja, illetve szolgálhatja, hogy a tárgykör szerint illetékes szervezeti alegység, vezető vagy munkatárs azt megkapja. Természetesen semmi sem tiltja, sőt sok esetben elkerülhetetlen, hogy a munkahelyre magánjellegű, az adott szervezettel kapcsolatba nem hozható levelek érkezzenek. Az ilyen küldemények kezelésének egyik lehetséges módjára tett kísérletet a vizsgált kórház iratkezelési szabályzata azzal, hogy felbonthatatlannak minősítette a névre szóló leveleket. Adatvédelmi szempontból ugyanakkor kifogásolható, hogy a felbontási tilalmat a szabályzat érvénytelenítette abban az esetben, ha a levélen nem volt feltüntetve a feladó. A névre szóló és magánszemély által feladott levél felbontása és iktatása (a feladó nevének és címének nyilvántartásba vétele) ellentétes az adatvédelmi törvény előírásaival az olyan intézményeknél, ahol magánszemélyektől érkező, de tartalmában hivatalos, tömeges levélforgalom nincs. A saját kezű felbontásra" jelzésű leveleket Majtényi László álláspontja szerint az iktatóiroda csak a címzett kifejezett rendelkezése esetén bonthatja fel.
L. I.
