Közalapítvány a foglalkoztatásért

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Sok kis pénz is sok pénz

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Idén 1,5 milliárd forinttal gazdálkodhat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. A Munkaerőpiaci Alap egymilliárd forinttal járul hozzá céljaik teljesítéséhez, 0,5 milliárd forint a korábbi, visszafizetendő támogatásokból törlesztett rész, valamint a kamatokból származó bevétel.

 

Az alapítványt 1992-ben a Munkaügyi Minisztérium hozta létre, a közalapítvány alapítói jogait jelenleg a Gazdasági Minisztérium gyakorolja. Az idén 19 programmal szolgálják főként a hátrányos helyzetű személyek, rétegek munkahelyhez jutását, elhelyezkedési esélyeik javítását.

Új programok

Az alapítvány hagyományainak megfelelően újszerű megoldásokkal is kísérletezik. Ezeket kedvező tapasztalatok esetén országosan a megyei munkaügyi központok is alkalmazzák. Idén új támogatási formát alakítottak ki a távmunka térnyerésének, illetve a kisvállalkozási pozíció támogatása érdekében. Új támogatási formának számít még a múlt évben indított, a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit javító program. Ezt a pályázatot idén is meghirdették.

Kisvállalkozóknak százmillió

Az alapítvány a kisvállalkozások piaci helyzetének, így foglalkoztatási lehetőségeinek javítását is szolgálja. Erre százmillió forintot irányoztak elő. A pályázó kisvállalkozások 50 százalékos támogatást nyerhetnek el a marketing költségeihez, így termékismertetők készítéséhez a piacra jutást segítő akciókhoz.

Az alapítvány átvállalja továbbá a piaci műszaki szaktanácsadás költségeit is, ha ezzel javul a cég piacképessége. Az adóra, a számviteli és a jogi szaktanácsadásra nem adható támogatás. A támogatások odaítélésének feltétele az is, hogy a kisvállalkozások emeljék a foglalkoztatott dolgozók számát.

Több alkalmazott részmunkaidőben

A részmunkaidős alkalmazás támogatását a múlt évben kezdték meg, az idén folytatják, erre 40 millió forint van. Amint Molnár Györgyné elmondta: az idén nagyobb érdeklődést tapasztaltak a pályázók részéről. Az alapítvány alapvető igénye, hogy az alapítványi segítséggel ne a főmunkaidősök egy részének munkaidejét csökkentsék részmunkaidőre, hanem új dolgozókat vegyenek fel részmunkaidős alkalmazásban. A pályázó cégek támogatása részmunkaidős munkahelyenként 150 ezer forint lehet. A pályázók kérhetik a társadalombiztosítási kiadások, valamint a képzési költségek egy részének kifizetését is.

Az alapítvány keretei között kipróbált programok közül többet a megyei munkaügyi központok országosan alkalmaznak. Példa erre az úgynevezett tranzitfoglalkoztatási program. Ennek lényege, hogy az iskolából kimaradó, szakma nélküli fiatalok tényleges munkavégzés közben, és nem iskolai körülmények között sajátítanak el valamilyen szakképesítést. Eközben mentálhigiénés szociális gondoskodásban is részesülnek, elősegítve felzárkózásukat, beilleszkedésüket. A már évek óta megkezdett programhoz a megyei munkaügyi központok jelenleg is hozzájárulnak a képzési költségek átvállalásával.

Amerikai programok itthon

A jövőben a megyei munkaügyi központok az alapítványnyal közösen finanszírozzák a korábban az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatott és az amerikai módszerekre épülő foglalkoztatási programokat. Ezek egyrészt a nagyarányú létszámleépítések megelőzésére, illetve következményeinek kezelésére, másrészt a hátrányos helyzetű térségekben vállalkozások alapítására vonatkoznak.

Az amerikai módszer szerint a nagyarányú létszámleépítést megelőzően egy testület egyenként foglalkozik a dolgozókkal, elhelyezkedési stratégiát dolgoz ki velük, segítséget ad a képzéshez, átképzéshez, az új munkahelyek megkereséséhez, az elhelyezkedéshez.

A másik, az Amerikai Egyesült Államokban bevált módszer, hogy azokon a településeken, ahol kevés a munkahely, ott a helyi önkormányzat, a vállalkozók, az intézmények képviselői rendszeresen tanácskozásokat tartanak, közösen próbálják meg kijelölni, hogy a helyi adottságok alapján milyen lehetőségek vannak új munkahelyek létesítésére. Ezt követően egy személyt vagy irodát bíznak meg a további szervezési munkákkal. Az alapítvány anyagi támogatást nyújt ehhez a szervezési munkához.

Több munkahelyet!

Az idei támogatási programok három nagy csoportra oszthatók. Elsőként említhető a foglalkoztatás bővítését, az új munkahelyek létrehozását szolgáló programkör. Az ennek keretében meghirdetett pályázatokra az idén rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintos keretösszeg 52 százaléka használható fel. A második programkör a foglalkoztathatóságot, a munkaerő-piaci beilleszkedést szolgálja. Erre a rendelkezésre álló keretösszeg 28 százaléka fordítható. A harmadik programkör a munkanélküliség csökkentését közvetve segítő programok köre. Erre a keretösszeg 20 százaléka fordítható.

Több tízezer résztvevő

Az alapítvány programjaiba a múlt évben 35 500 személyt vontak be. Döntő többségük tanulóként vagy munka nélküli pályakezdőként kapcsolódott be a programokba. Arányuk a programok résztvevői között 54, illetve 29 százalék. A munkanélküliek aránya 11 százalék. A fennmaradó 6 százalékot a cigány származásúak, a hátrányos helyzetűek és a megváltozott munkaképességűek, valamint az egyéb kategóriák teszik ki.

A legnagyobb arányban, 35 százalékban társadalmi szervezetek adtak be pályázatokat az alapítványhoz. Számottevő részarányt, 24 százalékot képviselnek a pályázók között a költségvetési szervezetek, illetve 23 százalékot az alapítványok. A közhasznú társaságok aránya 7 százalék, az önkormányzatoké 3 százalék. A pályázók között szerepelnek egyházak és felekezetek 1 százalékos aránnyal, valamint különféle gazdasági társaságok és szövetkezetek 7 százalékkal.

A legtöbb pályázat a múlt évben is Budapestről érkezett. Ezt követte a Hajdú-Bihar megyéből érkező pályázatok száma. Az eredményesség alapján Csongrád, Baranya, Zala megye mondható a legsikeresebbnek, mivel a beadott pályázatok csaknem fele részesül támogatásban.

Pályázatok

A távmunkát elősegítő támogatásokra már lezárult szeptember 30-án a pályázatok beadási határideje, az októberi kuratóriumi ülés dönt a kérelmekről. A kisvállalkozásokat segítő programra még október 15-ig lehetett jelentkezni. A részmunkaidős foglalkoztatás bővítését szolgáló program pályázatainak határideje augusztus 31-e volt, a kuratórium ebben az esetben is októberben dönt. A tranzitfoglalkoztatásra jelentkezőket elsőként április 30-áig beadott pályázatok alapján minősítette a kuratórium, kiválasztotta azt a 15 javaslatot, amelyeknél részletes program kidolgozását kérte szeptember 30-ig. Ezekről a programokról a tervek szerint novemberben dönt a kuratórium.

Az alapítvány szakmai tervei indokolttá teszik, hogy jövőre is az ideihez hasonló nagyságrendű összeggel gazdálkodjanak, de a kuratórium még nem döntött arról, milyen összegű támogatást kérjen a Munkaerőpiaci Alaptól. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete is csak a későbbiekben határoz az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak nyújtandó támogatásról - ismertette a kuratórium elnöke.

D. J.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.