Magyar utópia
A többségében tisztességes magyar vállalkozások gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen érvényesíthetik a tulajdonhoz, a szerződésekhez fűződő jogaikat, különösen azokkal szemben, akik eleve csalárd szándékkal teremtenek üzleti kapcsolatot. Milyen is a magyar jogbiztonság a gazdaságban? – teszik fel ilyenkor a kérdést.
Dr. Papanek Gábor, a CIPE (Center for International Private Enterprises) amerikai kamarai szervezet megbízása alapján és nem utolsósorban finanszírozásával, 4 évvel ezelőtt kezdte meg azt a kutatássorozatot megszervezni, amely a magyarországi szürke- és feketegazdaság virágzásáról hivatott világos képet festeni, azaz az előbb feltett kérdést vizsgálja.
A kutatásból született összefoglaló tanulmánykötet a napokban jelent meg. Ebben 16 szakértő-szerző ugyanennyi fejezetben vizsgálja a kérdést több megközelítésben. A könyvben a szerkesztő nagy hangsúlyt helyez a tisztességtelen verseny különböző válfajainak elemzésére. Dr. Papanek Gábor a könyv megjelenésekor különösen hangsúlyozta, hogy Magyarországon azok a jogot végzett szakemberek, akik a gazdasági cégformákkal és a cégek működésével kapcsolatban véleményt alkotnak, nem tanulták ezt a szakmát, mert évtizedekig nem volt ilyen tantárgy a magyar jogi egyetemeken. A zárszóban fel is hívja a szerkesztő az illetékesek figyelmét arra, hogy túl azon, hogy a magyar állam és a gazdasági élet vezetőinek rendkívüli felelőssége van ennek a kérdésnek a törvényes rendezésében, az oktatás fejlesztése sem elhanyagolható kérdés.
A kötet alapvetően két témakörben vázolja a tisztességtelen gazdasági magatartás kórisméjét. A kisebb rész a gazdasági szereplőkhöz intézett kérdésekre adott válaszok alapján született, mondhatni vélekedések gyűjteménye a közállapotról. A fizetési fegyelmezetlenség, a szerződésszegés, az igazságszolgáltatás képtelen lassúsága, a gazdasági regiszterek megbízhatatlansága stb. azok a kérdések, amelyeknek a válaszadók véleménye alapján ebben a részben a legtöbb figyelmet szentelnek a szerzők. A másik, jelentősebb részben – az adócsalás, a feketefoglalkoztatás, a befektetők ellen elkövetett vétségek – szintén szakértők (akik főként a munkaügy, a vám, az adózás, a tőkepiac és a közbeszerzés területén jártasak) által megírt tanulmányok alapján ismerhetők meg. A szerkesztő külön felhívja az olvasó figyelmét a szellemi tulajdon (a szerzői jog) területére.
Fürth ÉvaJogbiztonság a magyar gazdasági életben. Szerkesztette: dr. Papanek Gábor,
Filum Könyvkiadó Budapest, 1999. 270 o.
Ára: 990 Ft
Nyereségközpontok
A sikeres vállalatok rohamosan gyarapodnak, alkalmazottaik száma egyre nagyobb, szervezetük mind szövevényesebb, irányításuk mind bonyolultabb lesz. Ezért szükség van átszervezésükre. A különböző tevékenységeket szétválasztó lineáris-funkcionális rendszer bevezetése nem hozta meg a várt eredményt. A további fejlődés során szét kellett választani a stratégiai és az operatív szinteket, önálló döntési joggal rendelkező üzletágakat, felelős önelszámoló nyereségközpontokat, vagyis divizionális rendszert kellett kialakítani. Ennek előnyeiről, a megoldandó problémákról olvashatunk Bőgel György – az ismert közgazdász – könyvében.
A fejlődő piacgazdaságban a vállalatvezetők többsége felismerte e szervezeti forma fontosságát, s elkezdték tanulmányozni a világ más részeiben már elterjedt megoldásokat. A könyv útmutatást nyújt azoknak a menedzsereknek, akik vállalatukat a hagyományos funkcionális rendszerből jól működő divizionális szervezetté szeretnék átalakítani.
Első lépésként el kell határolni egymástól az üzletágakat, meghatározva azokat a területeket, amelyekkel az egyes divíziók foglalkozni fognak. Példák szemléltetik a könyvben a szakosodási lehetőségeket. Fontos versenytényező lehet a diverzifikálás módja, újabb üzletágak kiépítésének stratégiája és technikája. A szerző ezt a Coca-Cola és a Pepsi-Cola vállalatok között lezajlott verseny történetének leírásával szemlélteti. Ebből is kiderül, hogy a piacon ma már nem üzletágak állnak szemben, hanem üzletági rendszerek vetélkednek egymással.
A decentralizáció lényege, hogy a központ stratégiai ügyekkel foglalkozik és a szükséges szolgáltatásokat nyújtja, a divíziók pedig az operatív üzletmenet alanyai. Az értékteremtésnél arra kell törekedni, hogy a divíziók egy vállalatba összefogva többet érjenek el, mint külön-külön. A dinamikus együttműködés (szinergia) nem más, mint a szerepeknek a lehetőségekhez való igazítása.
A szerző foglalkozik a divizionális szervezetekhez kapcsolódó tervezési problémákkal. Leírja a stratégiaalkotás és az operatív tervezés folyamatát. Az elszámolási rendszer kialakításánál arra kell törekedni, hogy az pontos, igazságos és a döntéseket jól megalapozó eszköz legyen. Tisztázni kell, miként történjen a vállalati központ és a divíziók költségeinek elszámolása! E tárgyban éles viták is kialakulhatnak – mutat rá a szerző –, hiszen pénzügyekben mindig vannak belső érdekütközések.
Végül a szerző kifejti, hogy az üzleti modellek nem örök érvényűek, különböző korok és helyzetek más és más modelleknek kedveznek, optimalizálni, időről időre megváltoztatni, esetenként átalakítani kell azokat.
R. I.Bőgel György: Nyereségközpont, üzletág, divízió
Kossuth Kiadó Bp., 1999. 250 o.
Ára: 2300 Ft
