×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)

 

Összeállításunkban a lapzártát megelőző hónapban megjelent, illetve hatályossá vált jogszabályokat ismertetjük, elsősorban munkaadói szemszögből nézve azokat.

 

Távközlés

A Magyar Közlöny 1999/57. számában kihirdetett 1999. évi LXVI. törvény képében immár negyedszer módosult a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény. A törvény alapján 2000. január 28-tól csak olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság végezhet kábeles műsorelosztási szolgáltatást, amely nem nyújt koncesszióköteles távközlési szolgáltatást. Nem kell önálló jogi személyiségű társaságot alakítani, ha a szolgáltatási területen az előfizetői létszám nem haladja meg az 5000-et. Változik a mobilrádiótelefon-hálózatra, a közcélú távbeszélő-hálózatra, a közcélú távközlési szolgáltatásra vonatkozó szabályozás is. Az egységes, új hírközlési törvény várhatóan 2001-től lép majd hatályba.

Új szabálysértési kódex

2000. március 1-jén lép hatályba a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény. A leglényegesebb változás, hogy a szabálysértési eljárásban is megnyílik a bírói jogorvoslat lehetősége.

A törvény megemeli a szabálysértésekért kiszabható büntetések büntetési tételét: a helyszíni bírság maximuma például 10 000 forint lesz. A módosítás lehetővé teszi befizetés elmaradása esetén az elzárásra történő átváltoztatást, illetve bevezeti a csekken történő befizetést, kizárva a helyszínen történő készpénzfizetést, és további tényállásokat emel be a törvénybe bizonyos magatartások szabálysértéssé nyilvánításával.

A kényszerintézkedések a törvény szerint a következők: feltartóztatás, előállítás, szabálysértési őrizet, elővezetés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, lefoglalás, rendbírság.

Hatáskörök

A szabálysértési eljárás lefolytatása főszabályként továbbra is a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyzőn kívül a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolja a határőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézetei, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségei, a bányakapitányságok, illetve különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal, a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, a nemzeti parkok igazgatóságai és a Szerencsejáték Felügyelet.

Jogorvoslat

A szabálysértési hatóság határozata ellen kifogással lehet élni, amelyben a helyi bíróságnak van hatásköre. Fontos szabály, hogy az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon eljáró bíróság határozata ellen fellebbezéssel lehet élni, amelyet másodfokon a megyei bíróság bírál el. A bíróság a szabálysértési hatóság döntését felülvizsgálhatja, azt hatályában fenntarthatja, megsemmisítheti, megváltoztathatja, azonban a törvény kizárja a súlyosbítását. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a bíróság bizonyítást vesz fel, és ennek során olyan új tények kerülnek bizonyításra, amelyek megalapozzák a súlyosabb büntetés kiszabását.

A szabálysértési tényállások közül főleg a pénzügyi szabálysértések köre bővült.

Okmány-korszerűsítés

2000. január 1-jén lép életbe az új okmányprogram. A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény módosítja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt (Nytv.), a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt (Szaz. tv.), a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt (Utv.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt (Eüavtv.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (Btk.) is.

A legnagyobb módosítás a Nytv.-t érinti, ugyanis a polgárok személyi okmányai mind tartalmilag, mind külsőleg megújulnak.

A legfontosabb változás, hogy ezentúl az okmányokkal kapcsolatos ügyintézés kikerül a rendőrség feladatköréből, ugyanis 2000. január 1-jétől a lakossági ügyintézést az ún. okmányirodák fogják ellátni. A másik fontos változás, hogy ezentúl nem lesz kötelező a személyi igazolvány kiváltása, az állampolgár a személyazonosságát más okmánnyal – például útlevéllel, jogosítvánnyal – is igazolhatja. Ez utóbbi rendelkezés azonban sok problémát vet fel, amelyre a közintézmények, hivatalok, bankok, vállalkozások még nem készültek fel, ugyanis a személyi igazolványon kívül egyik okmány sem tartalmazza a polgár lakcímét, amely számtalan ügylet elintézéséhez elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban főképp a munkaügyi központok, bankok hangoztatták fenntartásaikat, hiszen több ügylet elintézéséhez szükséges az állandó – ideiglenes – lakcím megléte, illetve annak igazolása.

Az Európai Unió Tanácsának 95/46/EC irányelve is szükségessé tette, hogy a törvényhozó a módosítással az adatkezelő szervezetet teljesen elválassza az adatfeldolgozó szervezettől (eddig a hatósági jogosítvánnyal rendelkező adatkezelő szervezet formailag nem vált el az utóbbi szervezettől), így ezentúl a fogalmak törvényben történő elválasztása tiszta jogi és felelősségi viszonyokat teremt.

A törvény hatálya kiterjed a személyiadat-nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcím-bejelentési eljárásra és – a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével – a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.

A törvény két új fogalmat vezet be, a személyi azonosítót és az okmányazonosítót. A személyi azonosító a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

Az okmányazonosító a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

Az okmánykitöltés rendszere is megváltozik, hiszen az okmányirodák létrehozásával egyidejűleg bevezetik a digitális fénykép-előállítási és adatfeldolgozási technológiát, amely feleslegessé teszi a kérelmező számára fényképek beszerzését és az igénylőlapok kitöltését (az új személyi igazolvány leginkább egy hitelkártyához fog hasonlítani). Nem kell a személyi igazolvány cseréje, jogosítvány kiváltása miatt a rendőrséghez, az útlevél-, lakcímváltozás bejelentéséhez a polgármesteri hivatalba menni, sorban állni. A legnagyobb előnye, hogy az okmánykitöltés zárt rendszerűvé válik, így a megbízhatóság megnövekszik, és lerövidül az ügyintézési idő is. Ekkorra a Belügyminisztérium és az ország 152 településén működő okmányiroda között ki fog épülni az adatátviteli rendszer, és a digitális technikával készült fénykép bekerül a számítógépes rendszerbe.

Okmányirodák

A rendőrhatóság a polgárok személyi igazolványával kapcsolatos feladatait, hatáskörét az ún. okmányiroda veszi át. Az okmányirodák körzetesítve (az országban 152 helyen) fogják ellátni a feladataikat, az illetékességi területüket a 143/1999. (IX.15.) Kormányrendelet határozza meg.

A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.

Személyazonosító igazolvány

A személyazonosító igazolvány továbbra is olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és a törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. 2000. január 1-je után a személyazonosító igazolvány a tervek szerint piros-fehér-zöld színezetű, bankkártya nagyságú, kártyaformátumú igazolvány lesz. De nemcsak az igazolvány formája, hanem az adattartalma is megváltozik. A személyazonosító ezentúl tartalmazza a polgár nevét, születési helyét, idejét, állampolgárságát, anyja nevét, nemét, arcképét, saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének az aláírását, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.

A személyazonosító igazolványt a jövőben nem kötelező kiváltani, ha a polgár rendelkezik olyan igazolvánnyal, amely tartalmazza a születési helyét, idejét, állampolgárságát, arcképét, saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének az aláírását. Az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetében személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására. Így ezentúl elég lesz például az útlevél vagy a jogosítvány felmutatása is, illetőleg a 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására továbbra is alkalmas lesz a diákigazolvány. A polgár csak abban az esetben köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

A személyazonosító igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben külföldre utazásra, illetőleg onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolványként is funkcionál.

Katasztrófák elleni védekezés irányításáról

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény hézagpótló, ugyanis eddig még nem hoztak olyan magas szintű jogszabályt, amely egységesen szabályozta volna a védekezés irányításának a rendjét. A törvény meghozatala azért is nagyon fontos, mert az elmúlt és az idei évben az országot több természeti katasztrófa sújtotta, ami mind a kormányt, mind az önkormányzatokat próbára tette, így elkerülhetetlenné vált egy olyan jogszabály megalkotása, amely a feladatokat egyértelműen meghatározza.

A törvény 1. §-a kimondja, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, az egységes irányítás pedig állami feladat. A törvény az értelmező rendelkezésekben meghatározza az ezzel kapcsolatos fogalmakat (például: belső védelmi terv, biztonsági elemzés, nemzetközi segítségnyújtás, katasztrófa, katasztrófavédelmi terv, katasztrófa sújtotta terület, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset), rendelkezik a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, meghatározza ezen belül a kormány feladatait, létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot.

A katasztrófavédelem végrehajtását végző szervek a belügyminiszter felügyelete alá tartoznak, a törvény ezeknek a feladatait is meghatározza.

A törvény második része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait fekteti le. Az új szabályozás szerint veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedély alapján adható. Az engedélyhez az üzemeltetőnek a hatósághoz kérelmet kell benyújtania, a kérelemhez csatolnia kell a biztonsági jelentés vagy elemzés egy-egy példányát.

Szerzői jog

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései 1999. szeptember 1-jén léptek hatályba. A törvény megalkotásának az indoka elsősorban az, hogy a jogi szabályozásnak is lépést kell tartania a technikai-informatikai fejlődéssel, illetve a szerzői jogi szabályozást összhangba kell hozni az EU-jogszabályokkal, irányelvekkel. A legnagyobb kihívás a digitális számítógépes technika, vagyis a hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, tárolása, illetőleg ezeknek a jeleknek analóg jelekké való átalakítása. A törvény módosítja a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat, s 2000. január 1-jétől bevezeti a reprográfiai díjat a fénymásolás útján terjeszett művek után.

A törvény felsorolja a szerzői jogi védelem tárgyait, a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat, a szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátait. Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések között külön kitér a szoftverre, az adattár, a reklámozás céljára megrendelt műre, a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre, a képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra. Újdonság, hogy szerzői jogi védelem alá helyezi a törvényalkotó a műszaki létesítmények terveit is. Külön fejezet tárgyalja az úgynevezett szomszédos jogokat, és természetesen a törvényhozó nagy hangsúlyt fektetett a szerzői jog megsértésének következményeire és arra, hogy a szerzői jogviták rendezésében milyen szervezetek működnek közre.

Szoftver

A törvény szerzői jogi védelem alá helyezte a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt (szoftvert) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

Internet

Még ennél is látványosabb fejlődés színtere – és a jogi szabályozás új tárgya – az internet. A műszaki fejlődés ilyen fokán nagyon nehéz a szerzői jogokat érvényesíteni – és csak megfelelő jogi szabályozás esetén ellenőrizhető -, hogy a szerző a műve felett rendelkezzen a szerzői jogaival, vagyis mind a vagyoni, és mind a személyhez fűződő jogaival. Az új törvény védelmet biztosít az internetes felhasználásnak is.

Az internetes szabályozás átvette a WIPO-szerződés 8. cikkét, amely alapján a szerző kizárólagos joga engedélyezni az ún. right of communnication to the public típusú szerződést, vagyis az olyan nyilvánossághoz való közvetítést, ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választja meg.

A törvény az internetes szerzői jogsértés következményeit is lefekteti (vissza kell téríteni a gazdagodást, abba kell hagyni a jogsértő magatartást, adatokat kell szolgáltatni a jogsértéssel kapcsolatos üzleti kapcsolatairól).

Felhasználási szerződés

A régi szerzői jogi törvényhez képest változás, hogy az egyes műtípusokra vonatkozó ágazati rendeletek helyett a törvény szabályozza a felhasználási szerződéseket. A szabályozásra jellemző, hogy általános, alapvetően diszpozitív szabályozási keretet teremt a szerző és a felhasználó viszonyára. Ennek ellenére megjelennek a törvényben a különböző műfajhoz tartozó speciális szerződésekre vonatkozó szabályok is (például film-, szoftver-, kiadói szerződés).

Szakértői tevékenység

A Szociális és Családügyi Miniszter a 2/1999. (VII. 6.) SzCsM rendeletében szabályozza azokat az engedélyköteles szakértői tevékenységeket, amelyek a minisztérium humánpolitikai főosztályának a hatáskörébe tartoznak. Ezek a következők:

  • munkaerő-piaci tanácsadás,
  • munkajog,
  • személyügyi szakértés,
  • munkapszichológia,
  • munkaszociológia,
  • szociális minőségfejlesztési tanácsadás.

A rendelet meghatározza, hogy a kérelemhez milyen engedélyeket kell csatolni, milyen esetekben kell megvonni a szakértői engedélyt, és mikor kell törölni a nyilvántartásból a szakértőt. A rendelet 3. számú melléklete ismerteti az egyes szakterületek fő összetevőit is.

Nyelvvizsga

Az oktatási miniszter az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelete a következőképpen határozza meg a nyelvvizsga fogalmát: a nyelvtudás mérése az az eljárás- és tevékenységegyüttes, amelynek eredményeként a vizsgázóról megállapítható, hogy a nyelvvizsga során nyújtott teljesítménye az írásbeli és/vagy a szóbeli nyelvi készségterületeken valamely (alap-, közép-, felső) szint követelményrendszerének megfelel-e.

Az ún. „Rigó utcai" nyelvvizsgaközpont kizárólagos vizsgáztatási monopóliuma véget ért: az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Kormányrendelet értelmében minden olyan szervezet megkaphatja a nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására szóló engedélyt, aki megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek. Az OM rendelet a nyelvvizsga-követelményeket, az akkreditációs díjakat és a nyelvvizsgadíjakat tartalmazza.

Idegenrendészet

1999. szeptember 1-jei, illetve 2000. január 1-jei hatállyal módosultak a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával kapcsolatos szabályok. A módosítás több, lényeges eljárási, hatásköri szabályt érintett.

A rendelet hatálybalépése után a rendőr-főkapitányság idegenrendészeti feladatokat ellátó szervének hatáskörébe tartozik többek között a vízum kiadása, a huzamos tartózkodási engedély kiállítása, meghosszabbítása, visszavonása, a bevándorolt külföldi személyazonosító igazolvánnyal történő ellátása, a külföldi kiutasítása, az országhatárig történő kitoloncolása, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, a külföldi útlevelének visszatartása, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, az idegenrendészeti őrizet elrendelése, meghosszabbításának indítványozása, egyszeri utazásra jogosító úti okmány és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi úti okmánya, valamint a hontalanútlevél kiállítása és érvényességi idejének meghosszabbítása.

A Belügyminisztérium kijelölt szervének, a központi hivatalnak a hatáskörébe tartoznak ezentúl a vízumkérelmek elbírálása, a vízumtelepítés, a kiutasított külföldi más államba történő kitoloncolása. A központi hivatal ezenkívül bármely idegenrendészeti ügyben, közrendi és közbiztonsági ügyben eljárhat.

Jövedelemszerzési vízumkérelem

Jövedelemszerzési vízumkérelemhez a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, a társaság képviseletét ellátó tagjának, valamint felügyelőbizottsági tagjának – egyebek mellett – csatolnia kell a cégbíróságnak a cég bejegyzéséről szóló igazolását és a társasági szerződés hiteles másolatát. A vízumkiadó hatóság a kérelem elbírálása során a következő okmányok csatolását kérheti:

  • a tevékenység folytatásához szükséges szakképzettség, egyéb alkalmassági feltételek igazolására szolgáló dokumentumok hiteles másolata,
  • a működéshez szükséges feltételekre vonatkozó igazolás, szükség szerint ezek magyar nyelvű igazolása,
  • a tevékenység jellegére, nagyságrendjére, időtartamára, az alkalmazotti állományra vonatkozó nyilatkozat, illetve ennek magyar nyelvű fordítása.

Ha a beutazás célja egyéni vállalkozói tevékenység folytatása, akkor csatolni kell a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát is.

Vízumtípusok

Változtak a turizmus céljából, az üzleti célú utazás és a magáncélú tanulmányok folytatása céljából történő vízumkérelem igazolásának a szabályai. A rendelet hatálybalépése után például többek között a turizmus céljából – szervezett és egyéni – utazás esetén igazolni kell, hogy rendelkezik az egész időszakra vonatkozó és előre kifizetett szállással. A kérelemhez a kérelmező jövedelemigazolását is csatolni kell.

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a személyi jövedelemadóról szóló törvény 82. §-a alapján közzétette az 1999. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat:

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 198 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 207 Ft/l
Keverék 197 Ft/l

MSZ 1627 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj 175 Ft/l
Kádár Petra

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem