Gazdasági növekedés - erősödő munkaadókkal

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Interjú Varga Mihállyal, a Pénzügyminisztérium pol

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kormány a közelmúltban juttatta el a parlamenthez a 2000. évi költségvetésitörvény-javaslatát. Ebben azzal számol, hogy jövőre a magyar gazdaság egy kiegyensúlyozott, dinamikusan fejlődő, versenyképesebbé váló gazdaság lesz. Varga Mihályt, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát arról kérdeztük, hogy a kabinet a jövő évi adókoncepció, illetve a költségvetési politika kidolgozásakor miként vette figyelembe a vállalkozók, a munkaadók véleményét, s milyen feltételeket teremtve kívánja bevonni őket a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérésébe.

Az elmúlt időszak arra figyelmeztette a tervezőket, hogy csínján bánjanak a kedvező jóslatokkal. A jövőre tervezett 4-5 százalékos növekedés nem csupán afféle kincstári optimizmus? A kormány mire alapozza a növekedési prognózisait?

- Úgy érezzük, hogy a magyar gazdaságban az export- és beruházásorientáltság miatt megvan a lehetőség arra, hogy a következő évben is 4-5 százalék körül növekedjen a bruttó hazai termék. A 4-5 százalékos gazdasági növekedésről egyébként nemcsak a kormány beszél, hanem például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amely a legutóbbi anyagában 4,5 százalékos növekedést jósol jövőre Magyarországnak. A Magyar Nemzeti Bank pedig még ennél is optimistább. Azt gondolom, hogy ma persze nehéz megbecsülni a számokat, de a növekedés kétségkívül valahol 4 és 5 százalék között lesz. Reményeink szerint közelebb az 5 százalékhoz.

Az előző kormány az exportot és a beruházásokat tartotta a növekedés motorjának, és ön is ezt említette elsőként a gazdaság bővülésének alapjaként. Milyen konkrét számokat vett figyelembe a kabinet a költségvetés tervezésekor?

- Arról tudok beszámolni, hogy az export 8-10 százalékos növekedését 2000-ben a beruházások körülbelül 10 százalékos növekedése egészítheti ki. Ha ez az ütem fenn tud maradni, akkor a 4-5 százalékos növekedésre mindenképpen van esély.

A gazdaság szereplői számára a növekedési kilátások mellett kiemelt szerepük van az inflációs várakozásoknak. Mire számíthatnak e tekintetben jövőre?

- A magyar gazdaság számára kedvező helyzetet teremt, hogy az infláció a jövő évben is tovább csökken. A kormány ebből a szempontból, talán az elmúlt 10 évben először, kicsit felül is becsülte az 1999-re vonatkozó inflációt, hiszen mi 10-11 százalék között számoltunk még tavaly ősszel, aztán az olajárak első féléves alacsony szintje miatt ez alacsonyabbá vált, meredekebben csökkent. Most persze egy trendfordulás érzékelhető. Az olajár növekedése egy kicsit csökkenti azokat az eredményeket, amiket az első félévben pluszban elértünk. Mindenképpen kimondható azonban, hogy néhány százalékponttal évről évre csökken az infláció: az idén 9 százalék körüli éves átlagos inflációt, 2000-ben pedig 6-7 százalékos pénzromlást vár a kormányzat.

Az év elején riadalmat keltett a tavalyi folyó fizetési mérleg alakulása. A korábbi nagymértékű deficitcsökkenést követően 1998-ban a várakozásoknál magasabb, 2,3 millió dolláros szint alakult ki. Milyen mértékű fizetésimérleg-hiányt tart elfogadhatónak a kormány 2000-re?

- Egy 2,5 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-hiány mindenképpen finanszírozható jövőre is. Szerencsére a tőkebeáramlás, Magyarország kedvező megítélése ennek a hiánynak a következményeit nem élezi ki. Tény és való, hogy az előző esztendőben egy új jelenséggel találkoztunk. Ez a profitrepatriálás, ami több mint 900 millió dollár kivonását jelentette 1998-ban. Hiba lenne azonban, ha a kormány azzal reagálna erre, hogy különböző korlátokat állít a külföldi vállalkozások számára, hiszen ezek a vállalkozások részben éppen azért jöttek Magyarországra, mert a tőkéjüket szabadon fektethették be, és szabadon vihették ki a profitot. Egyébként azt gondolom, hogy egy beruházás 6-7 év után jut el abba a fázisba, hogy a kibocsátás elérje a maximumát. Teljesen természetes, hogy a profitnak nem az egészét kívánják nálunk befektetni. Nekünk arra kell törekednünk, hogy olyan kedvező lehetőséget kínáljunk ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a nyereségük minél nagyobb részét itt fektessék be újra és újra.

Korábban gyakran kerültek az újságok címlapjára nagyértékű külföldi beruházásokról, illetve befektetésekről szóló hírek. Mintha az utóbbi időben ritkultak volna az ilyen bejelentések.

- Nagyon sok pozitív példa van a külföldiek beruházásaira manapság is. Csak az utóbbi pár hét eseményeiből hadd említsem meg a japán Denso székesfehérvári beruházását vagy egy nagyon komoly amerikai, mexikói minőségivetőmag-termeltető cég soroksári üzemének a megnyitását. Ózdon tovább folytatódik a General Electric-beruházás, az Audi pedig arra készül, hogy Magyarországon fejlessze a motorgyártását. A példák sora tehát egészen megnyugtató.

Úgy látom, hogy a külföldiek még mindig kívánatos befektetési célországnak tartják Magyarországot.

Abban azonban, hogy Magyarország kívánatos befektetési célponttá vált, sok más tényező mellett, kiemelt szerepet játszottak a különböző adókedvezmények. A kormány programjában meghirdette az adórendszer egyszerűsítését, egyben a kedvezmények körének szűkítését.

- Az adókedvezményeket a vállalkozások szempontjából nem kívánja a kormány módosítani a jövő évben. Tehát minden olyan kedvezmény, ami eddig járt, az ezután is járni fog. Talán szokatlan, de az idei év vége az első hosszú évek óta, amikor a kormány nem nyúl hozzá a társasági adóhoz, hanem gyakorlatilag minden szabályt változatlanul hagy. Ha a kormány tud azért tenni, hogy a vállalkozások működése kiszámíthatóbb legyen, akkor mindenképpen hozzátartozik ehhez az is, hogy az adójogszabályok nem minden területen változnak.

Sokat bírált területe a kormányzati politikának az érdekegyeztetés, a szociális partnerekkel való együttműködés, illetve annak hiánya. Az elmúlt időszakban intézmények szűntek meg, majd újak alakultak helyettük ezen a területen. Képesek-e megtölteni tartalommal ezeket az intézményeket a szociális párbeszéd résztvevői?

- Azt gondolom, hogy a munkaadók számára fontos, hogy részben az adómódosításoknál, részben pedig a költségvetési tervezésnél igyekeztünk a gazdasági növekedést úgy erősíteni, illetve fenntartani, hogy az a vállalkozásokon keresztül történjen meg. Olyan adómódosítások lesznek, amelyek a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentik. Ezeknek egy jelentős részét a munkaadói érdekképviseletek javasolták a kormány számára. A javaslatok egy részét elfogadtuk és benyújtottuk a parlamentnek. A Gazdasági Tanácsban és az Országos Munkaügyi Tanácsban rendszeres konzultációt folytatunk az adó- és járulékügyekről és a költségvetésről.

A költségvetés bevételi oldaláról, az adópolitikán keresztül inkább csak közvetetten tudja befolyásolni a kormány a gazdálkodók helyzetét. Várható-e a jövő évben a vállalkozások támogatásának növekedése?

- Azok a prioritások, amelyeket a kormány a költségvetésben megjelölt, szerintem találkoznak a munkaadói szándékokkal. Ezek között említeném az otthonteremtés támogatását, ami több mint 20 százalékkal fog nőni a következő esztendőben, továbbá az agrártámogatások körét, amely 22 százalékkal bővül jövőre, valamint a honvédelmi jellegű beruházásokat, amelyeknek mértéke hozzávetőleg 30 százalékkal emelkedik. Ez részben azért is van, mert a NATO-val szemben vállaltuk a bruttó hazai termék 1,71 százalékának megfelelő öszszegű finanszírozást. Itt azonban nemcsak arra kell gondolni, hogy repülőgépeket veszünk meg fegyvereket, hanem ez azt is jelenti, hogy a honvédségi ingatlanok felújítása, a különböző korszerűsítések a hazai vállalkozók számára is teremtenek munkalehetőséget. Szólni kell még az infrastrukturális beruházásokról. Ezek, mint például a szennyvízberuházások, a csatornaépítés, az önkormányzatokon keresztül valósulnak meg, de a gyorsforgalmi úthálózat építése vállalkozástámogatásnak is tekinthető.

Érzékenyen érinti a munkaadókat a minimálbér összegének megállapítása. Nem tart-e a kormány attól, hogy a minimálbér tervezett emelése a feketefoglalkoztatás mértékének növekedésével jár, illetve fokozza a munkanélküliséget?

- Komoly munkaadók kevésbé foglalkoztatnak már alkalmazottakat minimálbéren. Kétségkívül van azonban a magyar vállalkozói társadalomnak egy olyan rétege - főként a kisvállalkozók -, akik minimálbéren foglalkoztatják, illetve jelentik be magukat. Tény, hogy ez a változás számukra talán nem túl kedvező, de azt kell mondanom, hogy az elmúlt évi járulékmódosítások után és az idei adómódosításokat követően még ez a réteg is kedvezőbb helyzetbe kerül, mint az elmúlt esztendőben. A közepes és a nagyvállalkozások esetében pedig egyértelműen kedvező a változás a munkabér költségét illetően, hiszen a tavalyi 6 százalékpontos járulékcsökkentés a következő évre is megmarad. Ez a tavalyi döntés 120 milliárd forintot hagyott a vállalkozóknál az egészségügyi hozzájárulás emelését beszámítva is. A tehercsökkenés a következő évben is hatni fog.

Az idén valóban mérséklődtek a járulékok. A kormány programja azonban ennél többet ígért a vállalkozások számára. Folytatódik-e jövőre a járulékterhek csökkentése, illetve milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a kabinet folytassa a tavaly megkezdett járulékpolitikáját?

- Szerettük volna ebben az esztendőben is jelentős mértékben, legalább 4-5 százalékkal újra csökkenteni a járulékokat. Erre azonban nem került sor. Az okok szerteágazóak: részben a természeti csapások, részben pedig a koszovói válság teremtett a magyar gazdaság számára kedvezőtlen környezetet. Ezekkel a hatásokkal a költségvetésben nem lehetett számolni. A kormány ezért arra kényszerült, hogy inkább a stabilitást tekintse értéknek, és próbáljon egy ilyen válságokkal terhelt esztendő után a kiszámíthatóság, a biztonság felé fordulni. Az idén tehát a járulékrendszerhez nem nyúlunk érdemben, reményeink szerint azonban a jövő évben ez nem marad így.

Melyek azok a teendők, amelyeket feltétlenül el kell végezni ahhoz, hogy meghozza a döntést a kormány?

- Az első és legfontosabb, hogy az egészségügyi rendszerhez végre nyúljunk hozzá. Az egészségügyi rendszer a társadalombiztosítás kiadási oldalát jelenti, és amíg a kiadási oldalon nincs reform, nincs struktúraváltás, addig nagyon nehéz a bevételi oldalon további jelentős lépéseket megtenni.

Mikorra várható a sokak által sürgetett átalakítás az egészségügyben?

- Ez csak kisebb mértékben múlik a Pénzügyminisztériumon, ez elsősorban a szakmai tárcának, az Egészségügyi Minisztériumnak lenne a feladata. A társadalombiztosításnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is van ebben persze része. Reményeink szerint 2000-ben legalább az év végére elkészül egy olyan koncepció, amelynek alapján a szükséges módosításokat el lehet majd végezni.

Hány százalékos járulékcsökkentésre lehet akkor számítani?

- Nehezen merek jósolni, mert az idei esztendőben a jóslatok és ígéretek ellenére érdemben végül is nem sikerült tovább mérsékelni a járulékokat.

A táppénz-finanszírozást érintve a kormány által tervezett változtatásokról parlamenti expozéjában azt mondta a pénzügyminiszter, hogy azok következtében még maradna is néhány milliárd forint a vállalkozásoknál. Az adótörvények országgyűlési vitájának megkezdése óta azonban változott a kabinet álláspontja, és úgy tűnik, marad minden a régiben. Mi az oka az irányváltásnak?

- A háromnapos igazolás nélküli betegszabadságot például megszüntetjük, és ez a pénz a vállalkozóknál marad. Értelmetlennek tartom azt a rendszert ugyanis, hogy a dolgozó három nappal ki tudja tolni a saját szabadsága idejét akkor, amikor ő akarja. A megszüntetés miatti megtakarítás a vállalkozóknál, a munkaadóknál marad.

Mekkora tételt jelent ez a megtakarítás nemzetgazdasági szinten számolva?

- Számításaink szerint ez legalább kétmilliárd forint körüli öszszeget jelent. A táppénzszabályok módosítását egyébként a miniszterelnök a Gazdasági Tanácsban be is jelentette. A kormány újragondolta azokat, és egy jóval kisebb arányú változás történik majd annál, mint amit korábban javasoltunk. A kormány vállalkozói nyomásra döntött, a munkaadói javaslatot támogatva. Nem célszerű a munkaadók pozícióját gyengíteni, amikor gazdasági növekedést remélünk jövőre.

Visszatérve az adótörvényekre, az áfánál több ponton is szigorítást javasol a kormány a visszaigénylés rendjében. Ez hogyan egyeztethető össze a kis- és középvállalkozások támogatásának célkitűzésével?

- Ezen a területen is rendet szeretnénk, nem pedig anarchiát. Az elmúlt esztendőben az áfa-felülvizsgálatok kétharmadánál fordult elő jogosulatlan visszaigénylés. Ez kifejezetten az a területe az adórendszernek, amellyel a nem tisztességes vállalkozók visszaélnek. Ha pedig ez így van, akkor a kormánynak javaslatot kell tennie arra, hogy ez a kedvezőtlen helyzet milyen módon változzon. Mi ezt megtettük. Itt is kikértük adótanácsadók, adószakértők és különböző vállalkozói érdekképviseletek véleményét. Olyan megoldást akartunk találni, amely a tisztességes vállalkozókat nem bünteti. Szerintem találtunk is: például 200 ezer forintos tárgyi adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, aki ez alatt igényel vissza áfát. Ez a változás a kisvállalkozóknak segít. Négymillió forintos árbevételig egyébként is minden szabály marad úgy, mint ahogy eddig volt. A lehetőségekhez képest tehát igyekeztünk úgy eljárni, hogy a tisztességes vállalkozások számára a változtatások ne járjanak hátránnyal.

Mindenképpen hátrányt jelent azonban, igaz, hogy közvetlenül elsősorban a munkavállalók számára, az adótábla változatlansága mellett az adójóváírásnál alkalmazott egymillió forintos jövedelemhatár. Azt jelezte a kormány, hogy az ellenzék javaslataival szemben nem kívánja valorizálni a személyi jövedelemadó-sávokat. Van-e a kabinet számára elfogadható kezdeményezés jelenleg a parlament előtt?

- Az adójóváírással kapcsolatban érkezett fideszes módosító indítványokat a kormány támogatja: egymillió és egymillió-kétszázezer forint között egyetértünk azzal a változtatással, amely az adójóváírás összegét csökkenő ütemben biztosítaná majd az adózók számára. Azt gondolom, hogy ezen a területen is sikerült kompromisszumot találni.

K. P.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.