×

Gazdasági érdekegyeztetés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)

 

A hazai érdekegyeztetés alig több mint egy évtizedes történetében a még alig kialakult rendszerben, az elmúlt 4-5 évben már több állami kísérlet történt a szociális párbeszéd reformjára. A cél az volt, hogy külön kezeljék a munka világával összefüggő kérdéseket s külön a gazdasági szabályozás egyéb, makroszintű problémáival összefüggő témákat.

 

Mindössze háromnegyed év telt el azóta, hogy a kormány megfogalmazta a társadalmi párbeszéd rendszerének új szakmai koncepcióját. Ebben élesen elkülönülnek a munka világához kötődő, valamint a gazdasági-szociális konzultáció egyéb intézményei. Utóbbiak az európai integrációt, a szociális ellátást, a területfejlesztést érintő kérdéseket érintő fórumok mellett mindenekelőtt a gazdaságpolitikai témaköröket tárgyaló intézményesített tanács létrehozása céljából sorakoztatott fel érveket. Ezek közé tartozott az is, hogy az új intézményekben helyet kapjanak azok a szervezetek (elsősorban gazdasági kamarák, szakmai érdekképviseletek), amelyek érdekeinek, véleményének megismerését a kormány alapvetően fontosnak tartja.

Új struktúra

Az eltelt alig 9 hónap alatt a társadalmi párbeszéd új rendszere megszületett ugyan, de működési formái, az egyes fórumok munkájának intenzitása és hatékonysága még korántsem alakult ki.

A Gazdasági Tanács ez év áprilisában jött létre, a tripartit megegyezési kísérlet kudarcát követően. A megalakulás körülményeinek megfelelően az első két, egymást viszonylag rövid időn belül követő ülés hangulata igazán nem volt konstruktívnak mondható. S ez nem csupán a résztvevők többsége egymás iránti bizalmatlanságának, hanem a kialakulatlan működési rendnek, az előkészítetlenségnek volt betudható következménye. Talán – a bizalmatlanság oldásának vélhető szándékán túl – ennek is köszönhető, hogy a kormányzat megvitatásra átadta a Gazdasági Tanácsban helyet foglaló szervezetek számára a GT alapszabályának tervezetét.

E tervezet szerint a Gazdasági Tanács a gazdasági érdekegyeztetés, konzultáció országos fóruma. Feladata és célja, hogy a kormány konzultáljon, véleményt kérjen, informálódjon a gazdasági-társadalmi fejlődésre jelentős befolyást gyakorló szervezetekkel a gazdaságot érintő átfogó kérdésekről, így a gazdaságpolitikáról és stratégiáról, az adó-, járulék- és költségvetési politikáról, az irányelvekről, a társadalmi- gazdasági kérdéseket érintő egyéb jelentős intézkedésekről, valamint a készülő országtanulmányokról.

Hiányzó bizottságok

Az alapszabály tervezete szerint a Gazdasági Tanácsban részvételre jogosult szervezetek tárgyalócsoportokat alkotnak, amelyek a szervezetek egy-egy képviselőjéből állnak. A tárgyalócsoportok szóvivőt, a bizottságokban ügyvivőt választanak, akik előkészítik, koordinálják a csoport munkáját, vezetik a csoportot a tárgyalásokon. E tárgyalócsoportok tervezett struktúrája a következő:

  • kormány (állandó tagjai: a gazdasági miniszter és politikai államtitkára, a pénzügyminiszter és politikai államtitkára, valamint a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkára, továbbá esetenként a napirendben illetékes minisztérium minisztere),
  • Magyar Nemzeti Bank,
  • az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói oldalának szervezetei (Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, MSZOSZ, Munkástanácsok, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma),
  • az OMT munkaadói oldalának szervezetei (Agrár Munkaadói Szövetség, ÁFEOSZ, IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, MOSZ, MGYOSZ, STRATOSZ, VOSZ),
  • a gazdasági kamarák (Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara),
  • pénzügyi, befektetői szektor (Bankszövetség, Befektetői Tanács, Budapesti Értéktőzsde Tanácsa),
  • termelői szektor nagybefektetőinek érdekképviseletei (Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Joint Venture Szövetség),
  • Magyarországon képviselettel rendelkező külföldi kereskedelmi kamarák (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Irodája, Európai Kamarák Állandó Bizottsága, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara).

A Gazdasági Tanács munkáját plenáris ülésen, bizottságokban, valamint írásos észrevételek alapján végzi. A plenáris ülést a kormány hívja össze saját kezdeményezésére vagy a tárgyalócsoportok javaslata alapján. Célja az általános konzultáció a fórum illetékességi körébe tartozó témákról. A plenáris ülést – mely nyilvános – a kormány képviselője vezeti. A konzultáció általában írásos előterjesztés alapján történik, amelyet 8 nappal a tervezett ülés előtt kell a tagoknak kézhez kapniok.

Az alapszabály tervezete a plenáris ülés lefolytatásának módjáról egyebekben nem tesz említést, mindösszesen annyit jelez, hogy az egyes tárgyalócsoportok a javaslatok, előterjesztések előzetes egyeztetését az általuk képviselt szervezetekkel, személyekkel saját hatáskörben, önállóan kialakított rend szerint végzik.

Bár erre mind ez idáig nem alakult ki gyakorlat, a résztvevők igénye alapján a tervezet tartalmazza, hogy a GT szakértői bizottságokat hozhat létre. E bizottságok feladatát képezi majd az előterjesztések előzetes megvitatása, javaslatok készítése a szakmailag helyesnek tartott megoldásokra, illetve a közös, avagy eltérő vélemények jelzése. E bizottságokba az öszszes részvételre jogosult szervezet delegálhat szakértőt. A bizottsági ülések – a plenáris üléssel ellentétben – nem nyilvánosak. Az ülésről emlékeztető készül, ami tartalmazza az adott bizottság állásfoglalását, véleményét, illetve a feladatokat. Az emlékeztetőt a plenáris ülés résztvevői kapják kézhez. A bizottságok saját maguk határozzák meg működési rendjüket.

Érdemi párbeszéd

A tervezet értelmében a Gazdasági Tanács munkájának, üléseinek adminisztratív előkészítését, a feladatok koordinálását a Gazdasági Minisztérium Társadalmi Párbeszéd Titkársága látja el. (Ez lényegében nem új alakulat, a régi ÉT-titkárság veszi át a stafétabotot.) A titkárság koordinálja továbbá a plenáris ülés és a szakértői bizottság közötti feladatokat is.

A labda tehát a szociális partnereknél, illetve a GT-ben helyet kapott többi szervezetnél van, vajon mennyiben képesek befolyásolni az eredeti kormányzati szándékot, amely szerint a Gazdasági Tanácsnak alapvetően protokolláris jelleget szántak. (Legalábbis ezt a vélekedést támasztotta alá az eredeti koncepció, amelyben évente két ülést irányoztak elő.) A koncepció elkészülte óta eltelt idő tapasztalatai elősegíteni látszanak azokat a törekvéseket, amelyek érdemi, s lehetőség szerint párbeszédes munka elvégzését várják a társadalmi párbeszéd új fórumától.

Várkonyi Júlia
A tartalom a résztvevőktől függ...
Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára több mint egy évtizede kormányzati felelőse a hazai társadalmi párbeszéd fórumainak. Tőle kértük, értékelje az érdekegyeztetés új formáit.

– Az Érdekegyeztető Tanács, ha zökkenőkkel is, de jól betöltötte szerepét a szociális párbeszédben. Miért volt szükség az átalakításra?

– Az Európai Unióban mindenütt különválik a gazdasági és a munkaügyi érdekegyeztetés. Utóbbiak szereplői a kormány mellett mindenütt a munkáltatók és a szakszervezetek, s a munkaügyi érdekegyeztetés, a munka világa fő jellemzője, hogy nagy szerepet kapnak benne a szociális partnerek megállapodásai. A gazdasági érdekegyeztetés viszont alapvetően konzultatív jellegű, amelyhez a tripartit struktúra nem illeszkedik. Itt inkább azoknak a szervezeteknek van helye, amelyek tevékenységükkel önmagukban is alakítani, befolyásolni tudják a gazdasági folyamatokat.

– A kormány szerint megállapodások csak a munka világában szükségesek, azon kívül a gazdasági életben pedig nem?

– Senki sem gondolja, hogy a megegyezéseknek a gazdasági szférában kisebb a jelentősége. Csupán arról van szó, hogy a munka világának szabályozásában nagy szerepet kap a munkaadók és munkavállalók közvetlen megállapodása, mindenekelőtt a bérezésben, illetve a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásában.

Amíg a kormányon, a munkáltatókon és a szakszervezeteken (munkavállalókon) kívül a munka világában nincsenek más szereplők. A gazdaság egészében korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Például az adók, járulékok, illetékek stb. nem lehetnek csupán a munkaadók és szakszervezetek belügyei. E területeken más rétegek, érdekképviseletek véleményét, érdekeit is figyelembe kell venni. Jogilag is szükségszerű, hogy a végső döntést a parlament hozza meg. Ezzel együtt azonban jó, ha a törvényhozás döntése találkozik a gazdasági-társadalmi élet szféráit képviselők törekvéseivel. Nyilvánvaló tehát, hogy mind a munkaügyi, mind az azon kívüli gazdasági szférában az lenne az ideális állapot, ha a törvények a legszélesebb körű társadalmi támogatottsággal születnének meg. Ennek ellenére, a munkaügyi és a gazdasági párbeszéd jogi szabályozása nem lehet azonos, mivel a munka világában a szabályokról való döntések egy részét közvetlenül a munkaadók és munkavállalók megállapodásai rögzítik, a költségvetés, az adók, közkiadások stb. tekintetében ez lehetetlen.

– Úgy gondolja, hogy az új struktúra alkalmas az érdekegyeztetésre?

– Meggyőződésem, hogy igen, habár abban is biztos vagyok, hogy a működés tapasztalatai alapján jobb, esetleg ma még nem létező mechanizmusok is kialakulnak. A lényeg azonban nem a forma. Tartalommal csak a szereplők tudják megtölteni. Olyan érdekképviseletek, amelyek feltárják és érvényesíteni tudják tagságuk érdekeit, és olyan kormányzat, mely odafigyel és épít e szervezetek véleményére. Az empátia mechanizmusa nem helyettesíthető.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem