Gazdasági érdekegyeztetés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Tartalom és forma egysége

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A hazai érdekegyeztetés alig több mint egy évtizedes történetében a még alig kialakult rendszerben, az elmúlt 4-5 évben már több állami kísérlet történt a szociális párbeszéd reformjára. A cél az volt, hogy külön kezeljék a munka világával összefüggő kérdéseket s külön a gazdasági szabályozás egyéb, makroszintű problémáival összefüggő témákat.

 

Mindössze háromnegyed év telt el azóta, hogy a kormány megfogalmazta a társadalmi párbeszéd rendszerének új szakmai koncepcióját. Ebben élesen elkülönülnek a munka világához kötődő, valamint a gazdasági-szociális konzultáció egyéb intézményei. Utóbbiak az európai integrációt, a szociális ellátást, a területfejlesztést érintő kérdéseket érintő fórumok mellett mindenekelőtt a gazdaságpolitikai témaköröket tárgyaló intézményesített tanács létrehozása céljából sorakoztatott fel érveket. Ezek közé tartozott az is, hogy az új intézményekben helyet kapjanak azok a szervezetek (elsősorban gazdasági kamarák, szakmai érdekképviseletek), amelyek érdekeinek, véleményének megismerését a kormány alapvetően fontosnak tartja.

Új struktúra

Az eltelt alig 9 hónap alatt a társadalmi párbeszéd új rendszere megszületett ugyan, de működési formái, az egyes fórumok munkájának intenzitása és hatékonysága még korántsem alakult ki.

A Gazdasági Tanács ez év áprilisában jött létre, a tripartit megegyezési kísérlet kudarcát követően. A megalakulás körülményeinek megfelelően az első két, egymást viszonylag rövid időn belül követő ülés hangulata igazán nem volt konstruktívnak mondható. S ez nem csupán a résztvevők többsége egymás iránti bizalmatlanságának, hanem a kialakulatlan működési rendnek, az előkészítetlenségnek volt betudható következménye. Talán - a bizalmatlanság oldásának vélhető szándékán túl - ennek is köszönhető, hogy a kormányzat megvitatásra átadta a Gazdasági Tanácsban helyet foglaló szervezetek számára a GT alapszabályának tervezetét.

E tervezet szerint a Gazdasági Tanács a gazdasági érdekegyeztetés, konzultáció országos fóruma. Feladata és célja, hogy a kormány konzultáljon, véleményt kérjen, informálódjon a gazdasági-társadalmi fejlődésre jelentős befolyást gyakorló szervezetekkel a gazdaságot érintő átfogó kérdésekről, így a gazdaságpolitikáról és stratégiáról, az adó-, járulék- és költségvetési politikáról, az irányelvekről, a társadalmi- gazdasági kérdéseket érintő egyéb jelentős intézkedésekről, valamint a készülő országtanulmányokról.

Hiányzó bizottságok

Az alapszabály tervezete szerint a Gazdasági Tanácsban részvételre jogosult szervezetek tárgyalócsoportokat alkotnak, amelyek a szervezetek egy-egy képviselőjéből állnak. A tárgyalócsoportok szóvivőt, a bizottságokban ügyvivőt választanak, akik előkészítik, koordinálják a csoport munkáját, vezetik a csoportot a tárgyalásokon. E tárgyalócsoportok tervezett struktúrája a következő:

  • kormány (állandó tagjai: a gazdasági miniszter és politikai államtitkára, a pénzügyminiszter és politikai államtitkára, valamint a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkára, továbbá esetenként a napirendben illetékes minisztérium minisztere),
  • Magyar Nemzeti Bank,
  • az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói oldalának szervezetei (Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, MSZOSZ, Munkástanácsok, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma),
  • az OMT munkaadói oldalának szervezetei (Agrár Munkaadói Szövetség, ÁFEOSZ, IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, MOSZ, MGYOSZ, STRATOSZ, VOSZ),
  • a gazdasági kamarák (Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara),
  • pénzügyi, befektetői szektor (Bankszövetség, Befektetői Tanács, Budapesti Értéktőzsde Tanácsa),
  • termelői szektor nagybefektetőinek érdekképviseletei (Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Joint Venture Szövetség),
  • Magyarországon képviselettel rendelkező külföldi kereskedelmi kamarák (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Irodája, Európai Kamarák Állandó Bizottsága, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara).

A Gazdasági Tanács munkáját plenáris ülésen, bizottságokban, valamint írásos észrevételek alapján végzi. A plenáris ülést a kormány hívja össze saját kezdeményezésére vagy a tárgyalócsoportok javaslata alapján. Célja az általános konzultáció a fórum illetékességi körébe tartozó témákról. A plenáris ülést - mely nyilvános - a kormány képviselője vezeti. A konzultáció általában írásos előterjesztés alapján történik, amelyet 8 nappal a tervezett ülés előtt kell a tagoknak kézhez kapniok.

Az alapszabály tervezete a plenáris ülés lefolytatásának módjáról egyebekben nem tesz említést, mindösszesen annyit jelez, hogy az egyes tárgyalócsoportok a javaslatok, előterjesztések előzetes egyeztetését az általuk képviselt szervezetekkel, személyekkel saját hatáskörben, önállóan kialakított rend szerint végzik.

Bár erre mind ez idáig nem alakult ki gyakorlat, a résztvevők igénye alapján a tervezet tartalmazza, hogy a GT szakértői bizottságokat hozhat létre. E bizottságok feladatát képezi majd az előterjesztések előzetes megvitatása, javaslatok készítése a szakmailag helyesnek tartott megoldásokra, illetve a közös, avagy eltérő vélemények jelzése. E bizottságokba az öszszes részvételre jogosult szervezet delegálhat szakértőt. A bizottsági ülések - a plenáris üléssel ellentétben - nem nyilvánosak. Az ülésről emlékeztető készül, ami tartalmazza az adott bizottság állásfoglalását, véleményét, illetve a feladatokat. Az emlékeztetőt a plenáris ülés résztvevői kapják kézhez. A bizottságok saját maguk határozzák meg működési rendjüket.

Érdemi párbeszéd

A tervezet értelmében a Gazdasági Tanács munkájának, üléseinek adminisztratív előkészítését, a feladatok koordinálását a Gazdasági Minisztérium Társadalmi Párbeszéd Titkársága látja el. (Ez lényegében nem új alakulat, a régi ÉT-titkárság veszi át a stafétabotot.) A titkárság koordinálja továbbá a plenáris ülés és a szakértői bizottság közötti feladatokat is.

A labda tehát a szociális partnereknél, illetve a GT-ben helyet kapott többi szervezetnél van, vajon mennyiben képesek befolyásolni az eredeti kormányzati szándékot, amely szerint a Gazdasági Tanácsnak alapvetően protokolláris jelleget szántak. (Legalábbis ezt a vélekedést támasztotta alá az eredeti koncepció, amelyben évente két ülést irányoztak elő.) A koncepció elkészülte óta eltelt idő tapasztalatai elősegíteni látszanak azokat a törekvéseket, amelyek érdemi, s lehetőség szerint párbeszédes munka elvégzését várják a társadalmi párbeszéd új fórumától.

Várkonyi Júlia
A tartalom a résztvevőktől függ...
Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára több mint egy évtizede kormányzati felelőse a hazai társadalmi párbeszéd fórumainak. Tőle kértük, értékelje az érdekegyeztetés új formáit.

- Az Érdekegyeztető Tanács, ha zökkenőkkel is, de jól betöltötte szerepét a szociális párbeszédben. Miért volt szükség az átalakításra?

- Az Európai Unióban mindenütt különválik a gazdasági és a munkaügyi érdekegyeztetés. Utóbbiak szereplői a kormány mellett mindenütt a munkáltatók és a szakszervezetek, s a munkaügyi érdekegyeztetés, a munka világa fő jellemzője, hogy nagy szerepet kapnak benne a szociális partnerek megállapodásai. A gazdasági érdekegyeztetés viszont alapvetően konzultatív jellegű, amelyhez a tripartit struktúra nem illeszkedik. Itt inkább azoknak a szervezeteknek van helye, amelyek tevékenységükkel önmagukban is alakítani, befolyásolni tudják a gazdasági folyamatokat.

- A kormány szerint megállapodások csak a munka világában szükségesek, azon kívül a gazdasági életben pedig nem?

- Senki sem gondolja, hogy a megegyezéseknek a gazdasági szférában kisebb a jelentősége. Csupán arról van szó, hogy a munka világának szabályozásában nagy szerepet kap a munkaadók és munkavállalók közvetlen megállapodása, mindenekelőtt a bérezésben, illetve a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásában.

Amíg a kormányon, a munkáltatókon és a szakszervezeteken (munkavállalókon) kívül a munka világában nincsenek más szereplők. A gazdaság egészében korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Például az adók, járulékok, illetékek stb. nem lehetnek csupán a munkaadók és szakszervezetek belügyei. E területeken más rétegek, érdekképviseletek véleményét, érdekeit is figyelembe kell venni. Jogilag is szükségszerű, hogy a végső döntést a parlament hozza meg. Ezzel együtt azonban jó, ha a törvényhozás döntése találkozik a gazdasági-társadalmi élet szféráit képviselők törekvéseivel. Nyilvánvaló tehát, hogy mind a munkaügyi, mind az azon kívüli gazdasági szférában az lenne az ideális állapot, ha a törvények a legszélesebb körű társadalmi támogatottsággal születnének meg. Ennek ellenére, a munkaügyi és a gazdasági párbeszéd jogi szabályozása nem lehet azonos, mivel a munka világában a szabályokról való döntések egy részét közvetlenül a munkaadók és munkavállalók megállapodásai rögzítik, a költségvetés, az adók, közkiadások stb. tekintetében ez lehetetlen.

- Úgy gondolja, hogy az új struktúra alkalmas az érdekegyeztetésre?

- Meggyőződésem, hogy igen, habár abban is biztos vagyok, hogy a működés tapasztalatai alapján jobb, esetleg ma még nem létező mechanizmusok is kialakulnak. A lényeg azonban nem a forma. Tartalommal csak a szereplők tudják megtölteni. Olyan érdekképviseletek, amelyek feltárják és érvényesíteni tudják tagságuk érdekeit, és olyan kormányzat, mely odafigyel és épít e szervezetek véleményére. Az empátia mechanizmusa nem helyettesíthető.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.