Az Országos Munkaügyi Tanács augusztus végi ülésén tárgyalta a foglalkoztatási törvény (Flt.) módosításának tervezetét, amit ezt követően a kormány átdolgozásra visszavont. A változtatások az alábbi célokat és mértékeket is érinthetik.
A minisztérium az Flt.-módosítás fő céljának jelölte meg:
- a passzív jellegű támogatások és a munkanélküli-járadék mértékének csökkentését, hogy ezáltal több pénz jusson a foglalkoztatás támogatására,
- a kormány programjában is megfogalmazott segély helyett munka" elvét,
- a közhasznú- és közmunkaalkalmak számának növelésével a másodlagos munkaerő-piaci kínálat bővítését.
A célok eléréséért a tervezet a munkanélkülijáradék-folyósítás leghosszabb idejét a jelenlegivel szemben 25 százalékkal csökkenti, így a folyósítás időtartama 360 nap helyett csak 270 napban állapítható meg.
A javaslat alapján megszűnne a jövedelempótló támogatás, és helyébe a rászorultság alapján megállapítható munkanélküli-segély lépne. A segély folyósítási ideje a jövedelempótló támogatáshoz képest jelentősen csökkenne, és életkor szerint változna: az 50 év alattiak legfeljebb 9 hónapig, az 50 év felettiek maximum másfél évig vehetnék igénybe. A segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka, ami után a munkaügyi központ nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a segélyben részesülő pedig nyugdíjjárulékot fizetne. A tervek szerint a segélyfolyósítás ideje az öregségi nyugdíjjogosultság megállapításakor szolgálati időnek számítana, és a segély adómentes bevételnek minősülne.
Az alapra terhelve
Köztudomású, hogy a jövedelempótló támogatás 75 százalékát fedezi a Munkaerő-piaci Alap, a fennmaradó 25 százalékot az önkormányzatok teremtik elő. A jelenlegi (azaz a viszszavont) módosítási változat szerint a munkanélküli-segély 100 százalékát a Munkaerő-piaci Alap fedezné.
A minisztériumi előterjesztés megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a munkanélküli-járadékosok a legkisebb munkabér 50 százalékát meg nem haladó jövedelemhatárig keresőtevékenységet folytassanak a járadék egyidejű folyósítása mellett. Ehelyett az anyagban két alternatíva szerepel: a keresőtevékenység teljes korlátozása, vagy az őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység 250 ezer forintig történő preferálása.
Hiányzó számítások
A munkaerő-piaci bizottság munkaadói oldala hiányolta, hogy az előterjesztő nem mellékelt részletes számítási anyagot a tervezethez. Igaz, hogy a bevezető megállapítása szerint a tervezett intézkedések a bevezetés második évétől 15 milliárd forint megtakarítást eredményezhetnek, de nem részletezte az anyag a járulékterhek átvállalásának és a munkanélküli-segély 100 százaléka Munkaerő-piaci Alapból történő kifizetésének részletes számításait. Ugyancsak hiányzott az anyag mellől annak megválaszolása, hogy a munkanélküli-segélyezés időtartamának lejárta után miből és hogyan finanszírozható a rendszeres szociális segélyezés, vagy milyen öszszegeket igényel a törvénytervezet által meghatározott bővített körű munkaerő-piaci szolgáltatások bevezetése és a munkanélküli-segély kifizetésével járó többletadminisztráció.
A munkaadók kifogásolták, hogy az előterjesztő nem mutatta be azokat a rendelettervezeteket, amelyeket a törvény felhatalmazása alapján a szociális és családügyi miniszter fog kiadni, és amelyben szabályozza majd a munkaerő-piaci szolgáltatások feltételeit, valamint meghatározza a törvényben leírt támogatásokban részesíthetők körét, a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit, a támogatás mértékét, folyósításának időtartamát, valamint a támogatást nyújtó szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat.
A munkaadók nem kifogásolták a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott keresőtevékenység preferálását, de felhívták a figyelmet arra, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanilyen kedvezményben kell részesíteni valamenynyi hasonló helyzetben lévő munkavállalót.
R. E.
