×

A vállalkozásfejlesztés kérdőjelei

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)

 

A gazdasági tárcánál elkészült a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájához kapcsolódó program, amely akkor válhat valóra, ha az abban kijelölt irányok megjelennek majd a következő évek költségvetési törvényeiben. A program elkészítésének buktatóiról, a vállalkozások támogatásának jelenlegi dilemmáiról kérdeztük Fónagy János politikai államtitkárt.

 

A program készítésében volt némi késés. Miért?

– A stratégia kialakításakor azt gondoltam: amit el lehetett érni az érdekvédelmi, szakmai szervezetekkel, kamarákkal, az lehetséges az államigazgatásban is. Szétküldtem az anyagot, várva, hogy majd jönnek a tárcáktól a vélemények, azt mi összegezzük, kiküldjük, és második, legfeljebb harmadik körben elkészül a program. Nem így történt.

Volt olyan tárca, amely vissza sem küldte a véleményét, illetve saját programrészét. Többségükben azért beérkeztek az anyagok, bár hozzáteszem: nagyon eltérő mennyiségben és minőségben. Az információk nem voltak összesíthetők. Egy hónap késésbe kerültünk. Végül összeállítottuk a programot, lehetőség szerint figyelembe véve a beérkezett véleményeket, majd szétküldtük véleményezésre. A minisztériumok nagyjában-egészében elfogadták, amit ajánlottunk.

Egyes sajtóértesülések szerint azért nincs teljes egyetértés. Mely javaslatok váltották ki a legnagyobb vitát a kincstár őreivel, a pénzügyi kormányzattal?

– A Pénzügyminisztériummal abban nincs még egyetértés, hogy e programokban mennyire determinálhatjuk a jövőt, vagyis a konkrét elképzeléseket mennyire lehet számszerűsíteni, határidőkhöz kötni. Az ő szempontjukból érthető kívánság, hogy inkább trendeket, irányokat jelöljünk. Mi viszont a legtöbb kérdésben igyekszünk konkrétumokat megfogalmazni. Ezek nem kőbe vésett szabályok, de mindenképpen elérendő célok.

Az egyik leginkább vitatott pont a kisvállalkozói célelőirányzat volt. Mostanában már konkrét összegről, 15 milliárdról szólnak a GM nyilatkozói. Eszerint sikerült megállapodniuk?

– Igen, úgy néz ki, hogy megállapodtunk. Bár bevallom, azért, hogy az alkuban legyen honnan elindulni, én korábban mondtam 50 milliárdot is. Most már következetesen 15 milliárdot mondunk és írunk.

Elegendő, ha ennyi a 2000-es költségvetés előirányzata erre a célra?

– Nagyjából ennyi kell ahhoz, hogy valóban legyen előrelépés, vagyis ne csak az egyik rovatból a másikba tologassunk dolgokat.

A kisvállalkozói törvény szintén egyik lényeges pontja a programnak. E jogszabály körül is viták dúltak. Ön szerint mennyiben segíti ez a törvény a kkv-szektort?

– Én nagy jelentőségűnek tartom a törvényt. Magas szinten szabályozza 750 ezer kisvállalat működési, s mintegy 2,5 millió ember alapvető megélhetési kereteit. Ráadásul 10 év alatt a 100 százalékban állami tulajdonú gazdaságból csaknem 100 százalékban magántulajdonú gazdasággá alakultunk át, tehát gyökeresen megváltoztak a körülmények.

Benne lesz-e a törvényben, hogy kormányhatározat rögzítené, hogyan részesedjék a közbeszerzésekből a kkv-szektor? Ez meglehetősen versenyidegen elemnek tűnik.

– Volt ilyen javaslat, de a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat nem a kisvállalkozói törvényben kell rögzíteni. Ha ezt társadalmi, gazdasági szempontból fontosnak tartjuk, akkor a közbeszerzési törvény módosítása során kell ezt érvényesíteni az eljárásra vonatkozó szabályoknál.

Nem lenne ez ellentétes a fejlett országok gyakorlatával?

– Semmiképpen nem lenne unikum. Legjobb tudomásom szerint például az Egyesült Államok közbeszerzési szabályai előnyben részesítik a hátrányos helyzetűnek minősített Appalache-zónát. Aki az ott található hét államban állami megrendelést kíván elnyerni, az köteles a munka 5-20 százalékát a térségben elvégeztetni.

Ez területi megkötöttség, nem pedig méret szerinti kivétel. Ön személy szerint indokoltnak tartaná a kis- és középvállalkozások támogatását állami megrendeléseken keresztül?

– Szerintem a kkv-szektor érdekeit mindenképpen figyelembe kell venni a közbeszerzéseknél, de nyilván vannak más vélemények is. Ez nem egyszerű kérdés, át kell gondolni, és találni olyan megoldást, ami egyrészt megfelel az alkotmányos rendnek, másrészt figyelembe veszi a gazdaságpolitikai preferenciákat.

Az egészségügyre már évekkel ezelőtt is azt mondták, hogy a rendszerben mozgó pénz jó struktúrában akár elég is lehetne a költségekre. Így van-e ez a vállalkozásfejlesztésben? Érvényes ez a kisvállalkozói szektorra is?

– Nyilván az a jó rendszer, ahol nem kell támogatás, vagyis mindenki megtalálja a helyét, kicsik és nagyok egyaránt. De ne feledkezzünk meg arról, hogy nálunk szerencsésebb országokban, ahol 150-200 év alatt alakultak ki a játékszabályok, ott is szükség van állami beavatkozásra. Ám nem mindegy, hogy egy tíz éve mesterségesen kimunkált, a különböző támogatási mechanizmusok vélt vagy valós egyensúlyán alapuló szisztémába viszünk be új elemet, vagy pedig működik az önjáró rendszer, amelynek egyes elemeit néha megtámogatjuk. A magyar vállalkozásfejlesztési rendszer egyelőre nem koherens.

Ilyen körülmények között megoldható-e a GM koordinátori feladata?

– A tárca kompetenciájába tartozó körben igen, egyébként nem. Az agrártámogatások ügye például egy percig sem tartozott hozzánk. Azon pedig hosszú ideje értelmezési háborúk dúlnak, hogy mi a területfejlesztés, térségfejlesztés, vidékfejlesztés vagy gazdaságfejlesztés. Ma nincs olyan monstre állami hivatal, amely ezeket a tevékenységeket összefogná. Bár talán nem is lehet. Az Egyesült Államokban volt ilyen kezdeményezés, néhány évig működött a Small Business Administration elnevezésű szövetségi hivatal. Elég komoly forrásokkal rendelkezett, és az volt a dolga, hogy a különböző kisvállalkozói támogatásokat, akciókat, projekteket, pályázatokat összefogja. Nem sikerült megvalósítani a célokat, s a hivatal végül meg is szűnt.

Mi pótolhatja a monstre hivatalt, hogyan érhető el, hogy mégis valamiféle koncepció mentén, ne pedig eseti elgondolások, pillanatnyi tárca- vagy lobbiérdekek alapján osszanak pénzt az állami forrásokból?

– Ha van gazdaságstratégia, amely minden tárca számára irányadó, akkor arra ezeket gyönyörűen fel lehet fűzni. Ezért tartjuk hallatlanul fontosnak, hogy egységes gazdaságstratégia szülessen.

A gyakorlatban mit érzékelnek a vállalkozók abból, hogy ez a kormány – egyébként elődeihez hasonlóan – zászlajára tűzte a vállalkozói szféra megerősítését?

– Amin mi dolgozunk, minimum egy választási ciklusra szól, de egy sor program, amelyet elkezdtünk – vagy korábban megkezdett dolgokat hangsúlyosabbá tettünk –, évtizedes kifutású. Ilyen például, hogy a vállalkozói lét mint életvitel társadalmi megítélése változzon. Évtizedekbe telhet, amíg a köztudatban a vállalkozó „adócsalóból" hasznos polgárrá válik.

A vállalkozók – nemde – a tudatformálásnál rövidebb idő alatt megvalósítható, konkrét anyagi haszonnal járó lépéseket várnak önöktől?

– Ilyen lépéseket már tettünk is, de komoly probléma, hogy az eddigi intézkedéseknek van úgynevezett észlelési küszöbe. Nézzük például az élőmunka terheinek tavalyi csökkentését. Akkor sokan azt mondták, hogy igen, de cserébe az egészségügyi hozzájárulás nőtt. Valóban így történt, de ha utánaszámolunk, az élőmunka terheinek csökkentése összességében 110-115 milliárd forint megtakarítással, a fix hozzájárulás emelése körülbelül 30 milliárd befizetéssel járt, tehát a szaldó 80-85 milliárd forint, ez a vállalkozóknál maradt. De amíg a büdzsé számára ez egy nagy tétel, addig az egyéni vállalkozónak nem, mert a nála megjelenő megtakarítás nem éri el az észlelési küszöböt. Ezért mondják sokan, hogy ne beszéljünk már, nemhogy csökkentek volna a terhek, hanem emelkedtek. Holott ez kimutathatóan nem igaz.

Mikor éri el a vállalkozói terhek csökkentése az érzékelhető szintet?

– Úgy gondoljuk, hogy jó esetben jövőre, rosszabb esetben 2001-re lesz ez a csökkenés már úgy érzékelhető, hogy az a vállalkozók havi büdzséjében is feltűnik.

A vállalkozók közérzetét az is rontja, hogy a kevesebb teher több adminisztrációval jár. Miért?

– Mi is azt szeretnénk elérni, hogy a vállalkozók a költségvetésnek fizetendő terheket egy összegben fizethessék be, majd az állam ossza szét a különböző jogcímek jogosultjai között. Tehát ne a vállalkozónak kelljen különböző időpontokban 15 helyre fizetni. A világ civilizáltabb részein is vannak erre példák.

Partner lesz ebben a Pénzügyminisztérium?

– Nemrégiben készítettek egy anyagot, amiből az tűnik ki, hogy sok mindenben igen. Egyébként folyamatosan tárgyalunk, s az utóbbi időben mintha ott is felgyorsult volna az ezzel kapcsolatos tevékenység.

Visszatérve a támogatásokra, tudják-e egyáltalán, hogy különböző forrásokból, különböző jogcímeken mennyit fordít a költségvetés vállalkozásfejlesztésre?

– A miniszterelnök úr kérésére nemrégiben készítettünk egy összesítést arról, hogy tavaly mennyi volt ez az összeg. Az intézményektől, tárcáktól beérkezett adatlapok alapján 100 milliárd forint feletti nagyságrend jött ki. Az összesítés egyébként roppant nehéz, ugyanis nincs pontos szám, mert az alapadatokat senki nem gyűjti, a különböző intézmények sokszor különbözőképpen minősítenek dolgokat. Ahhoz, hogy az állami hozzájárulás követhető legyen, tudni kell, hogy egyáltalán mely kategóriákban mit tekintünk támogatásnak.

A 100-120 milliárdos összeg ilyenformán mennyire lehet pontos?

– A dolog azért nem stimmel igazán, mert az agrártámogatás önmagában több ennél. Ezek az agrártámogatáson kívüli támogatások. A gazdaságfejlesztési célelőirányzat (GFC) 18 milliárd, de abba beletartoznak a multik kedvezményei, a kisvállalkozói programok, a befektetésösztönzés, a kamattámogatás. A területfejlesztési forrásokat nem vállalkozásfejlesztési címszó alatt tartják nyilván, holott világos, hogy infrastruktúrafejlesztés nélkül nincs vállalkozásfejlesztés sem. Az ilyen bizonytalanságok, fogalmi zavarok miatt sokan óvakodnak számokat mondani, mások mondanak ugyan, de ahányan, annyifélét. Az biztos, hogy igen jelentős összegek mennek ki, és nem mindig követhető céllal.

Foglalkozik-e ezzel a problémával a program?

– Igen, kitér arra, hogy a kkv-szektorral kapcsolatos statisztikai nyilvántartást, adatgyűjtést felül kell vizsgálni. És ha már ismerjük a számokat, akkor ügyelni kell arra, hogy a pénzek oda jussanak, ahova szeretnénk. Én most feltételezem, hogy ezek a források nem mindig oda kerülnek, ahová kellene kerülniök.

Egyes vélemények szerint a vállalkozásfejlesztésre szánt pénz legnagyobb része a multikhoz jut. Igaz ez?

– Ez így nem korrekt. A kkv-kra és a multikra egyaránt szüksége van a gazdaságnak, ezért az ilyen szembeállításnak nincs értelme. Egyébként a befektetett összegekhez képest a nagyoknak nyújtott támogatások gesztusértékűek. Ha mondjuk egy 5 milliárdos befektetéshez adunk 200 milliót, az nyilván sok pénz, de összességében nem számottevő. Az adókedvezmények komolyabb tételek, s itt vissza kell kanyarodnom az előző témához. Kérdés ugyanis az is, hogy az adókedvezményt a támogatások közé számoljuk-e vagy sem, s hogy ki tartja nyilván, hogy mennyibe kerül a kedvezmény. Ezt csak körülbelül tudjuk.

Lehet, hogy nem korrekt a méretkategóriák szembeállítása, de az előbb ön is utalt rá, hogy bizonyos pénzek nem oda kerülnek, ahova szánják. Mire gondolt?

– A konkrét példa a kamattámogatás. Ez az egyik legnépszerűbb programunk, durván évi 2,5 milliárd forintot tesz ki. Évek óta megy, gyakorlatilag 100-ból 95-en megkapják, ugyanis a mai kiírás szerint néhány kivételtől eltekintve bárki hozzájuthat. Az egyik oldalról mondhatjuk, hogy ez nagyon szép példája a versenysemlegességnek, a generális támogatásnak, csakhogy országunknak annyi pénze nincs, hogy általában mindenkit támogasson. Ezt tavaly is mondtuk, csak nem volt idő változtatni rajta. Az idén azonban mindenképpen át szeretnénk gondolni, hogy ennek a programnak is legyenek prioritásai, ha úgy tetszik legyen hegye. Hogy a termelővállalkozásokat, az innovációt, a beszállítókat vagy mást célozzunk meg vele, azt el kell dönteni. Nem arról van tehát szó, hogy kevesebb támogatást akarunk kiadni, hanem arról, hogy a támogatásnak markánsabb gazdaságpolitikai hatása legyen, összhangban a kormány által megfogalmazott prioritásokkal.

Az érdekegyeztetés átalakítása az év első felében gyakorlatilag befejeződött. Elégedett az eredménnyel?

– Az volt a cél, hogy a jó szándékkal kialakított, de sok tekintetben kiürült rítusok helyett valósabb szereplőkkel, valósabb tartalommal töltsük meg a társadalmi párbeszédet. A labda most nálunk van, hiszen az intézményrendszer úgy alakult át, ahogy azt elképzeltük. Most már a mi feladatunk, hogy ez valóban működjön. Meg kell találnunk a megfelelő tárgyalástechnikákat, hogy a vége-hossza nincs megnyilatkozások helyett tényleg véleménycserékre kerüljön sor.

Véleménycserékre vagy megállapodásokra?

– Nem véletlenül fogalmaztam így. A társadalmi párbeszéd folyamán a véleménycsere a fontos, nem a megállapodás, hiszen a kormányzati felelősséget nem lehet megosztani. Ezzel együtt a jogszabályok szerint egyezségköteles témák számát nem akarjuk csökkenteni, s azokban természetesen megállapodásra törekszünk a szociális partnerekkel.

T. É.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem