×

Külföldön munkát vállalók járulékfizetése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 17. számában (1999. május 15.)

 

Régi probléma oldódott meg az idén. Egyértelműen rendeződött az azokban az országokban foglalkoztatott magyar munkavállalók hazai járulékfizetéseés biztosítása, amelyekkel Magyarország a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött.

 

Járulékfizetési problémák

A tartósan, vállalkozási szerződés keretében külföldön foglalkoztatott munkavállalók társadalombiztosítási ellátása vonatkozásában sem 1997-ben, sem 1998-ban nem voltak összhangban a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények és a magyar társadalombiztosítási jogszabályok.

Tekintettel arra, hogy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme (tehát a bérjövedelme) külföldön adózik (így Magyarországon értelemszerűen adóelőleget sem kell vonni belőle), ezeknek a munkavállalóknak Magyarországon a társadalombiztosítási jogszabályok alapján nem volt járulékalapot képező jövedelmük. Nem volt ugyanis olyan jövedelem, amelyet a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint öszszevont adóalapba tartozónak, illetve az adóelőleg számításánál figyelembe vehetőnek lehetett volna tekinteni, s amelyből meg lehetett volna határozni a társadalombiztosítási járulék alapját.

A társadalombiztosítási szabályok alapján a külföldi munkavállalás ideje is beszámít a biztosítási időbe – tehát a külföldön dolgozó magyar állampolgár társadalombiztosítási jogviszonya nem szakad meg a külföldi munkavállalás idejére -, s a külföldön töltött idő, mint munkaviszony, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Viszont ha a járulék alapja nulla, akkor az ellátások alapja is nulla, ami méltánytalan helyzetbe hozta a külföldön munkát vállalókat. Elvileg tehát biztosítottak voltak, hiszen a magyar munkáltatóval munkaviszonyban álltak, a gyakorlatban azonban ezzel a biztosítással Magyarországon nem mentek semmire, hiszen a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély alapja nulla volt, amennyiben pedig külföldön üzemi balesetük volt, itthon nem tudtak részükre sem baleseti táppénzt, sem baleseti járulékot, sem baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani. Nem beszélve arról, hogy hiába voltak biztosítottak, a nyugdíj alapját képező szolgálati időbe sem számított be a külföldön töltött időszak. Ezt a helyzetet próbálták kiküszöbölni 1998-ban a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. §-ának k) pontjával, miszerint a külföldön foglalkoztatott után a járulékot úgy kell megfizetni, mintha adó-, illetőleg adóelőleg-fizetés terhelné a jövedelmet.

Járulékalap = személyi alapbér

A jogszabály azonban nemigen érte el a célját, hiszen a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények felülírják a magyar jogszabályokat, a Tbj. azonban ennek ellenére járulékkötelessé tette a teljes külföldön adózó jövedelmet, ami hatalmas költségterheket rótt a munkáltatókra. Megjegyezzük, hogy a vállalkozási export keretében külföldön dolgozó munkavállalók általában a minimálbérnek megfelelő juttatást forintban kapják meg, s ehhez járul a külföldi pénznemben fizetett díjazás. Tehát ezek a dolgozók itthon általában minimálbérben részesülnek, csak az erre jutó adót munkáltatójuk – a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények értelmében – külföldön fizeti meg. Éppen ezért a vállalkozási export keretében foglalkoztató magyar cégek, érdekképviseleteik és a gazdasági kamarák részéről felmerült az a jogszabály-módosítási javaslat, miszerint a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók után arra az időszakra, amelyre vonatkozóan az adó-, illetve az adóelőleg-számításnál figyelembe vehető magyarországi jövedelem nem keletkezik, járulékalapot képező jövedelemként a mindenkori minimálbért vegyék alapul.

1999. január elsejével módosult a Tbj. 4. §-ának k) pontja, e szerint a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyarországon biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személynél adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér számít járulékalapot képező jövedelemnek.

Szolgálati idő "vásárlása"

Az 1998. évi LXVII. tv. 22. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy akár a biztosított, akár a foglalkoztató visszamenőleges megállapodást kössön a nyugdíjigazgatósággal, hogy az 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időszak beszámítson a szolgálati időbe, amennyiben vállalják az említett időszakban érvényes mértékű nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék egyösszegű, utólagos megfizetését. Megállapodás nemcsak a két év teljes időtartamára, hanem annak egy részére is köthető.

A szolgálati idő elismerésére és a nyugellátás alapjául szolgáló kereset figyelembevételére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és végrehajtási rendeletének rendelkezései az irányadók azzal, hogy a nyugellátás alapját képező kereset meghatározásánál azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizették. A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke mindkét évben 24 százalék volt, a nyugdíjjárulék pedig 1997-ben 6 százalék, 1998-ban pedig 7 százalék. A megállapodás megkötésére és a járulékfizetés egyösszegű utólagos teljesítésére 1999. június 30-áig van lehetőség. A megállapodás megkötését a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságánál lehet kezdeményezni.

Egyéni munkavállalók

Azoknak a biztosítottaknak, akik nem belföldi foglalkoztató munkavállalójaként, hanem egyénileg vállalnak külföldön munkát, itthon változatlanul meg kell fizetniük a mindenkori minimálbér 11 százalékának megfelelő egészségbiztosítási járulékot, vagy pedig különmegállapodás keretében szerezhetnek jogosultságot teljes vagy részleges társadalombiztosítási ellátásra.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem