×

Megegyezést a bozótharc helyett!

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 16. számában (1999. április 15.)

 

A kormány és a szakszervezetek viszonyát számos súlyos és – lapzártánk idején még – részben feloldhatatlannak tűnő ellentét terheli. Ezeknek csak egyike az idei béremelések ügye. Hasonlóan éles indulatokat gerjesztő vita tárgya a társadalmi párbeszéd új szisztémája vagy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításai. Hol van a problémák gyökere – kérdeztük Őry Csabát, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkárát, aki nem is olyan régen még maga is szakszervezeti vezető volt.

 

– A kabinet és a szakszervezetek közötti gondok eredetét nem a napi történések oldaláról, hanem kicsit messzebbről közelíteném meg. Az érdek-képviseleti elitek ugyan erősen beépültek az állami intézményekbe, de közben kapcsolatuk az általuk képviseltekkel nagyon meggyengült. Kevés helyen vannak ott, gyenge a befolyásuk, nem képesek garanciát vállalni arra, hogy amiben megállapodtak, azt be is tudják tartatni. Mindezen gyengeségek kompenzálása egy erősen korporatív (testületi) jellegű építkezés volt az elmúlt években. A vezetők parlamenti képviselők, tulajdonosi testületek tagjai akarnak lenni, a legfontosabb stratégiai és makrogazdasági kérdésekben kizárólag kormánytagokkal kívánnak tárgyalni. A tárgyalások hatása viszont – éppen a gyenge bázis miatt – gyakorlatilag átláthatatlan. Úgy tűnik, hogy egyre inkább virtuálissá vált az a világ, ahol az egyeztetések és az érdekvédők vannak.

A kabinet első féléves tevékenysége azt mutatta, hogy nem is nagyon óhajt ezzel az ön által virtuálisnak nevezett világgal kapcsolatokat építeni...

– A kormány szinte még meg sem alakult, amikor az érdekképviseletek már közölték, hogyan kell viselkednünk, mit kell elfogadnunk, és milyen játékszabályok szerint kell működnünk. Amire az volt a válaszunk, hogy nem válaszoltunk. Ugyanakkor viszont folyamatosan jeleztük, hogy készek vagyunk a párbeszédre, de más alapokon, mint ahogyan korábban volt. Erre még ingerültebb volt a reakció.

A kölcsönös sértődésekből azért a kabinet is kivette a részét, nem gondolja?

– A kormány oldaláról egyfajta tartózkodás volt a válasz. Az, hogy ebbe nem megyünk bele, akkor csináljuk a magunk dolgát. Nagyon fontos döntéseket kellett hozni, és nem volt arra idő, hogy filozófiai vitákat folytassunk az érdekegyeztetésről. Megígértük, hogy az év végéig végiggondoljuk, letesszük az asztalra a javaslatainkat. Ez megtörtént. Most erről folyik a vita, de úgy látom, hogy kicsit begörcsölt a dolog.

Milyen megoldást ajánl a kormány ebben az amúgy is feszültségekkel terhes helyzetben?

– Most, amikor a Munka Törvénykönyvének módosítását beadtuk, arra gondoltunk, hogy össze kéne kapcsolni a különböző vitakérdéseket. A társadalmi párbeszéd, a reprezentativitás problémáit, a bérkérdéseket, a Munka Törvénykönyvében a munkaviszonyra vonatkozó egyes kérdéseket. Így születik egy olyan nagyobb csomag, amelyben talán jobban lehet csereértékeket találni, jobban meg lehet egyezni. Tehát hajlandók vagyunk visszalépni a Munka Törvénykönyve olyan módosításaitól, amelyeket egyébként indokoltnak és célszerűnek látunk, ha cserében sikerül elérni egy konstruktívabb viszonyt.

A bérek tekintetében megnyugtató volna a gazdaság teljesítményéhez kötött, kiszámítható reálbér-növekedésben megegyezni. A kormány a GDP-növekedés felére tett javaslatot, ami a lehetőségekhez képest elég jó ajánlat.

A közös, konstruktív munka érdekében viszont fontos lenne, hogy mielőbb megkezdje munkáját a koncepcióban leírt Országos Munkaügyi Tanács, hiszen hamarosan sürgős üggyé válik a közalkalmazotti, a köztisztviselői vagy a foglalkoztatási törvény tárgyalása. Meg kell tehát teremteni az egyeztetés kereteit.

A társadalmi párbeszéd koncepciójának viszont éppen ez az a pontja, amelyet mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalról élesen kritizálnak...

– Persze, mert a jelenlegi ÉT privilegizált helyzetbe hozza a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőit, anélkül hogy igazából mérhető lenne, milyen a képviseleti erejük. Mi ennél hatékonyabb modellt képzelünk el. Azt szeretnénk, ha a munka világában alapvetően a munkavállalók és a munkaadók tárgyalnának egymással, és az állam csak ott venne részt, ahol maga is munkáltató. Ami pedig a tripartit fórumokat illeti: világossá kell tenni, mely érdekképviseletek alkalmasak arra, hogy megállapodjanak, s melyek azok, amelyek konzultatív képességgel bírnak.

A munkaadói oldalon milyen mércét kívánnak felállítani a tárgyaló partnerek számára?

– Ahogy mondtam, szét kell választani a konzultációban részt vevő és a megállapodni képes partnereket. Ez igaz a munkaadói oldalra is. Fontos követelmény például, hogy csak azon munkaadói szervezetek vegyenek részt megállapodásokban, amelyeknek alapszabályában világosan rögzített, hogy munkáltatói érdekképviseletek. De ugyanilyen fontosnak tartom, hogy egy tagot csak egy szervezetnél vegyünk figyelembe. A munkaadói oldalon ez egyelőre még nem teljesül.

Van-e forgatókönyvük arra az esetre, ha nem tudják elfogadtatni a szociális partnerekkel ezt a több kérdést érintő csomagot?

– Mire ez az interjú megjelenik, vagy megállapodtunk és akkor ez mind a kormány, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán pozitív energiákat szabadít fel, vagy pedig nem állapodtunk meg, és akkor a helyzet még rosszabb lesz, mint most. Ugyanis a Munka Törvénykönyve módosítását keresztül fogjuk vinni, akár még szigorítani is fogunk rajta. Már csak azért is, hogy egyértelműbb legyen, hiszen ha nincs mögötte széles konszenzus, akkor a szabályoknak kell sokkal pontosabbnak lenniük.

És hát sokkal rosszabb lesz azért is a helyzet, mert a munka világát illető minden fontos szabályhoz hozzá kell nyúlnunk a következő egy-másfél évben. Tíz év eltelt a rendszerváltozás óta, rengeteg dolgot újra kell gondolni. Elég szerencsétlen dolog volna, ha ezt állandó bozótharcok közepette tennénk, és nyilván rontaná a teljesítményt is. A kormánynak őszintén érdeke, hogy legyen valamilyen megállapodás, viszont nem engedheti azt meg, hogy foglya legyen az érdekképviseletek törekvéseinek.

Meglehetősen sarkosan fogalmaz, amikor a szakszervezetekről, azok vezetőiről szól. A Liga egykori elnökeként hogyan tudja összeegyeztetni ezt a fellépést a múltjával?

– Ha arra gondol, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, persze van ebben igazság. Fontos intézményeknek tartom a szakszervezeteket, nagyon sokat tanultam abban az időben, amikor szakszervezeti vezető voltam. Ugyanakkor úgy látom, hogy csődbe ment az a szakszervezeti stratégia, amely alapvetően a nagypolitika befolyásolásában látja az eszközeit. Magam is művelője voltam, tehát jól ismerem.

Úgy látom, hogy ennek a módszernek nagy volt a deficitje és kicsi a hozadéka. Nem vagyok partner ahhoz, hogy a nagypolitikában kiépített hadállásokat tekintsük az érdekvédelmi tevékenység lényegének. Abszolút nyitott vagyok viszont, amikor a munka világa, a kollektív tárgyalások felé lehet elmozdulni.

Nem gondolja, hogy a szociális partnerekkel kialakult feszült viszonyok miatt a kormány is felelőssé tehető?

– Szerintem nem mérgesedtek annyira el a viszonyok. Vannak zavarok a kommunikációban, és ebben megvan mindenkinek a felelőssége, de nem egy nap a világ. Akkor lehet megítélni ezeket a dolgokat, ha egy kicsit hosszabb idő telt el...

A feszültségek nemcsak a tripartit viszonyokra jellemzőek, de a bértáblák befagyasztása nyomán a kormány, mint a legnagyobb munkáltató, is kiélezett szituációba került. Milyen megoldást találhat a kabinet?

– Nem tudunk annyit adni, amennyit indokoltnak tartunk, ezért én jogosnak tartom az elégedetlenséget. Ugyanakkor egyértelműen elköteleztük magunkat amellett, hogy szeretnénk jobb közszolgálatot, szeretnénk, ha karrierpályává lehetne alakítani a köztisztviselői pályákat, ha világos és egyértelmű besorolási, előmeneteli rendszer lenne. Szeretnénk persze azt is, ha sokkal jobban lennének megfizetve, de ennek nagyon sok feltétele van. Először is újra kell szabályozni az egész területet. Az erre létrehozott bizottság gőzerővel dolgozik.

Versenyt kell futniuk az idővel, hiszen a béremeléseknek korlátot szab a költségvetés, de ha a magasabb idei jövedelem helyett nem tudnak legalább hosszú távon perspektívákat kínálni, aligha várható megállapodás. Esetleg sztrájk lesz?

– Én nem vagyok ennyire pesszimista. Nagy nyomás van az érdekképviseleteken a bér miatt, de látom rajtuk azt a szándékot, hogy előre gondolkodjanak. Ha valamit nem lehet jelen feltételek mellett megoldani, akkor előre kell menekülni. Látok készséget az érdekképviseletek részéről arra, hogy közösen és keressünk közös megoldásokat. Talán van arra esély, hogy együtt kimásszunk a jelenlegi helyzetből.

Azt mondta, hogy a kormány és a szociális partnerek viszonyát egyelőre korai átfogóan értékelni. Ugyanez a helyzet a tárcával? Az eddigiek alapján jó döntésnek bizonyult-e a Munkaügyi Minisztérium szétszabdalása?

– Sok elemében már bevált, sok elemében még várat magára, hogy igazoljuk a célszerűségét. Még előtte vagyunk jó néhány konstrukciós változtatásnak, különálló intézményekben működő területek összehangolásának, bizonyos értelemben tehát még korai a számvetés. Bizonyára vannak hátrányai annak, hogy a tárca szétválasztása elvágott korábbi munkakapcsolatokat, de vannak előnyei annak, hogy újra kellett gondolni az egész foglalkoztatáspolitikai intézményrendszert. Az is biztos, hogy számos előnye van a foglalkoztatáspolitikai és szociális kérdések egységesebb kezelésének.

A tárca mindkét területen megfelelő érdekérvényesítési képességgel bír?

– Most talán egy kicsit erősebb a szociálpolitika. Ez alapvetően abból adódik, hogy a kormány elég komoly elhatározásokra jutott a nagy szociálpolitikai rendszereket illetően. Ezek a döntések sok embert érintenek és nagyon sok pénzt visznek el. Ahol pedig sok pénzt költenek el, ott erősebb az érdekérvényesítő képesség. A foglalkoztatáspolitikában tulajdonképpen csak szabályozó-szolgáltató szerepünk van.

Tartható lesz-e a kormányprogramnak az a sokat citált tétele, miszerint négy év alatt 200 000 új munkahelyet teremtenek?

– Úgy láttuk, és ma is úgy látjuk, hogy ennek a lehetősége benne van a magyar gazdaság fejlődési trendjeiben.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem