Az Érdekegyeztető Tanács három oldala – a munkaadók, a munkavállalók, valamint a kormány képviselői – félévente összeállítja, miről folyik majd tárgyalás közöttük a plenáris, illetve a bizottsági üléseken. Az első fél év bővelkedik témákban, közöttük van az érdekegyeztetés további rendszerét meghatározó csomag is.
Megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a szociális partnerek között az érdekegyeztetés rendszerének átalakításáról. A munkaadók álláspontja szerint, amíg az új rendszerről nem születik megállapodás, fenn kell tartani a jelenlegi mechanizmust. Ezzel a munkavállalói oldal is egyetértett, és a kormányt képviselő politikai államtitkártól ígéretet is kaptak a partnerek. Elkészült az ÉT első félévi munkaprogramjának tervezete, amelyet a plenáris ülés elfogadott. A plenáris ülés elé terjesztett javaslat összeállításának alapjául szolgált a kormánynak az Országgyűlés 1999. évi tavaszi ülésszakára készült törvényalkotási programja. Figyelembe véve továbbá az ÉT korábban kötött megállapodásaiból adódó feladatokat és a szociális partnerek részéről felmerült – általuk aktuálisnak és fontosnak tartott – egyéb javaslatokat is.
Gazdaság
A programban kiemelt téma a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló kormányprogram megvitatása. E szektor képviselői úgy gondolják, hogy megítélésüknél, gazdaságpolitikai kezelésüknél lényegi szemléletváltásra van szükség mind a közvélemény, mind a hatóságok és a jogalkotók részéről. Pozitívan értékelik, hogy mindez a kormányprogramban is megtalálható. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a program csak akkor szolgálja igazán az érdekeiket, ha megfelelő végrehajtással párosul. A kis- és középvállalkozókat olyan kérdések foglalkoztatják többek között, mint a foglalkoztatásbővítéssel megszerezhető kedvezmények, a forgótőkeigények kielégítésének (tartalékolás) nagyobb támogatása, a gazdasági szabályozás stabilitása, a közterhek csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése, az átalányadók kiterjesztése stb.
Hasonlóan fontos a munkaadók számára a kormány középtávú gazdasági stratégiájáról készülő kormányzati előterjesztés megvitatása. Alapvetően meghatározza a vállalkozások helyzetét a gazdasági növekedés, a beruházások, a lakosság fogyasztásának és a reálkereseteknek az alakulása. A vállalkozások fejlesztésekor, alapításához nélkülözhetetlenek az egyes területek kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kedvezmények, támogatások megismerése.
A munkaadók számára különösen fontos terület az adózásról szóló törvénymódosító javaslatok megtárgyalása. Erre általában a második fél évben, a költségvetési törvény tárgyalása során szokott sor kerülni, de abban a korai időpontban a kormány az adóreformmal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről készülő előterjesztéséről is konzultációt folytat a szociális partnerekkel.
A munkaadók már évek óta kifogásolták, hogy a kormány a kész törvénytervezeteket terjeszti az ÉT elé, nem vonja be őket az előkészítő munkálatokba, és véleményükkel, észrevételeikkel már nem tudják érdemben befolyásolni a tárgyalásokat. Ha a kormány tapasztalataikat, javaslataikat már az előkészítés fázisában megismerné, sokkal kiérleltebb, a szociális partnerek számára is elfogadhatóbb előterjesztések készülhetnének.
A munkaadói oldal fontosnak ítéli a hazai vállalkozások védelmét. Kezdeményezte ezért a téma plenáris ülésen történő tárgyalását, és egyben vállalta az előterjesztés elkészítését.
A munkaadói szervezetek részben a speciális szempontok kidolgozásában érdekeltek és abban, hogy a vám, adó és egyéb közterhek szabályozása olyan módon történjék, mely előtérbe helyezi a hazai vállalkozások szempontjait.
Feleslegesnek tartják e helyütt elismételni azokat a piacbővítő eszközöket, amelyek nyilvánvalóan minden vállalkozás-elősegítő programnak sajátjai (exporttámogatás, hitelkonstrukciók, beszállító programok stb.). Viszont fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy a közbeszerzési törvény remélhetően közeli átalakítása során kiemelt szerepet kell kapnia a hazai vállalkozások fokozott szerephez jutásának.
Foglalkoztatás
Új foglalkoztatási okmány bevezetését tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium. Döntés születik arról, hogy a régi munkakönyvhöz hasonló jellegű, vagy egy korszerű, az európai uniós elvárásokhoz is igazodó, kártya alakú okiratrendszert hoznak-e létre. Az új rendszer adatai hozzáférhetővé válnak majd az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító és a munkanélküli-ellátást koordináló szervek számára is. Ennélfogva alapjául szolgál a munkahelyi ellenőrzésnek is, ezért a munkaadók számára sem közömbös, hogy – a plenáris vita után – mi jelenik meg a jogszabályban.
Az elmúlt évben az Érdekegyeztető Tanács meghallgatta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatóját a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól. A szociális partnerek a tájékoztatót nem tartották elégségesnek. Megállapodás született arról, hogy informális megbeszélésen tekintik át, milyen információkat igényelnek a munkaügyi ellenőrzésekről. Egyetértés volt abban, hogy a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény egyéves tapasztalatairól érdemi elemzés alapján a három oldal folytasson párbeszédet. Ennek alapján került be újra napirendként az ÉT első félévi munkaprogramjába.
A munkaadóknak (az ellenőrzési törvény mellett) érdemes megismerni az ellenőrzések tapasztalatait is. A cél az: ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot kelljen fizetniük. Az eddigi tapasztalatokból az a tanulság vonható le, hogy a munkáltatók egy része nem ismeri pontosan a munka világával összefüggő jogszabályokat, és főleg azok változásait.
ÉT-feladatok
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség előterjesztésében az ÉT elé kerül a munkavédelem nemzeti programjára készülő javaslat.
Munkavédelmi szempontból az egyes cégek vegyes képet mutatnak. Vannak olyan vállalkozások, ahol megfelelő a munkabiztonság, ugyanakkor egyeseknél jócskán elmaradnak az EU követelményeitől. A hatályos jogszabály szerint a munkáltatóknak kell bebizonyítaniuk, hogy nem hibásak a baleset előidézésében, ez pedig sokszor nem könnyű feladat. A munkáltatóknak is érdeke az üzemi balesetek megelőzése és a biztonságos munkahelyek teremtése. Ezt az érdekeltséget különböző ösztönzőkkel tovább lehetne fokozni.
Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) – a kollektív megállapodásos rendszer elterjesztését támogatva – egyetértett azzal, hogy a miniszter a Munka Törvénykönyvében kapott felhatalmazás alapján rendeletben szabályozza a kollektív szerződések nyilvántartási rendszerét. A rendelet előírásai szerint az 1998. január 1-jétől megkötött kollektív szerződéseket, a nyilvántartásba vétel érdekében, a Szociális és Családügyi Minisztériumba kell jelenteni (korábban Munkaügyi Minisztérium).
Az Érdekegyeztető Tanács megállapodott arról, hogy a kollektív szerződések nyilvántartásának tapasztalatait napirendre tűzi. A partnerek az elmúlt egy év tapasztalatait a plenáris ülésen vitatják meg.
Az 1999. évi bértárgyalásokon a szociális partnerek és a kormány vállalták, hogy a gazdasági folyamatok ismeretében 1999. év májusában készek tárgyalni a minimális bér emelésének lehetőségéről. Megállapodás született továbbá abban, hogy a magyarországi bérek európai uniós felzárkóztatásának lehetőségeiről 1999-ben tárgyalásokat folytatnak.
Az elmúlt évben tárgyalta az ÉT a kormány által előterjesztett Európai Szociális Charta ratifikációjára előterjesztett javaslatot. A szociális partnerek a javaslatot támogatták.
Egyetértettek abban, hogy az európai integráció folyamatában e lépés nagy jelentőségű, és a ratifikáció is jelentősen hozzájárul a szociális jogok megerősítéséhez. Ugyanakkor igényelték, hogy a tárcaközi bizottságban és annak albizottságaiban a ratifikált cikkelyek gyakorlati megvalósítása, illetve az akkor nem javasolt cikkelyek ratifikálása érdekében folytatódjon a munka. Az ez irányú további feladatokra készüljön feladat- és ütemterv a szociális partnerek bevonásával, és e kérdéskör, arra alkalmas időpontban, ismételten kerüljön az Érdekegyeztető Tanács elé. A kormányzati tárgyalócsoport – miután álláspontja szerint Magyarország távlati célja a Charta egészének ratifikálása – egyetértett. Ennek alapján került az első fél évben tárgyalandó témák közé a munkaprogramba.
EU-integráció
A munkaadók különösen fontosnak tartják, hogy a tárgyalások idején folyamatos párbeszéd alakuljon ki a kormány és az érdek-képviseleti szervezetek között. E párbeszédnek ki kell terjednie a felkészülés, az átvilágítás, a tárgyalások lebonyolításának valamennyi kérdésére. Fontos ez azért is, mivel a tárgyalódelegációban elsősorban kormányzati szakértők kapnak helyet.
A munkaadók elfogadják, hogy a kormány az EU-integrációs folyamat során konzultál a szociális partnerekkel, ugyanakkor hiányolják a folyamatos, érdemi, szakértői egyeztetéseket. Nem elégíti ki igényeiket az a gyakorlat, hogy a Külügyminisztérium évente egyszer-kétszer tájékoztatást ad a tárgyalások alakulásáról.
Többször felajánlották az EU Integrációs Bizottság további munkájához – speciális szakértelmet igénylő kérdésekben – a segítségüket. Többek között ezeket a kérdéseket fogják a munkaadók a plenáris ülésen elhangzó tájékoztató kapcsán szóvá tenni.
Érdekegyeztetés
Megkezdődött a vita az érdekegyeztetési rendszer továbbfejlesztésére kidolgozott kormányzati koncepcióról. A munkaadói érdekképviseletek érdekeltek a mainál hatékonyabb érdekegyeztetésben, de a meglevő, háromoldalú megállapodásokon alapuló érdekegyeztetési modellt tartják alapvetőnek és követendőnek. Támogatják a továbbfejlesztésre vonatkozó munka újrakezdését, és azt, hogy az új rendszer bevezetése konszenzussal történjen meg. Az Érdekegyeztető Tanács eddigi funkcióját, tevékenységét és tapasztalatait alapvetően pozitívnak értékelik, ezekre az eredményekre véleményük szerint a továbblépésnél építeni kell, figyelemmel az ÉT munkaadói és munkavállalói oldalának EU-s és egyéb nemzetközi kapcsolataira is.
A munkaadói oldal szerint a munkaügyi érdekegyeztetésnek kitüntetett szerepe van a makroszintű érdekegyeztetési fórumok között. Alapvető, hogy a szociális partnerek jogai az új struktúrában ne sérüljenek. Megállapodás egyébként szerintük is csak többfordulós tárgyalás után várható.
Az Érdekegyeztető Tanács plenáris üléseinek munkáját nagyban segítik a szakértői bizottságok. Az egyes bizottságok előzetesen, elsősorban szakmai szempontok alapján, megtárgyalják a plenáris ülések témáit. Vannak olyan témák, amelyek nem kerülnek plenáris ülés elé, ezeket a munkaprogramnak megfelelően bizottsági ülésen vitatják meg.
Ilyen például az egészségügyi hozzájárulásról, a társadalombiztosítási ellátásokról, a magánnyugdíjakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvények gazdasági hatásáról készülő kormányzati előterjesztés. Erre egyébként a kormány egy korábbi ÉT-megállapodásban vállalt kötelezettséget.
Bizottsági szinten vitatják meg a közbeszerzési törvény módosításáról szóló kormányzati előterjesztést is. Ennek fontosságára már a hazai vállalkozások védelméről készülő munkaadói javaslatnál is utalás történt.
A kormány az ILO-normák érvényesülését figyelemmel kísérő tripartit bizottság létrehozását tervezi. Az erre vonatkozó, készülő javaslatot az arra illetékes bizottság fogja megtárgyalni.
Bizottsági munka keretében megtárgyalják a korkedvezményes munkakörök szabályozásának változását, a rokkantsági és baleseti ellátások rendszerének átalakítását. Ennek előkészítése több szinten már korábban megkezdődött.
Elkezdődik a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata. Az erre vonatkozó javaslatot az ÉT Munkajogi Bizottsága tárgyalja. A javaslatok előkészítését – megállapodás alapján – egy háromoldalú szakértői munkacsoport már megkezdte.
Panykó Antal
