×

Érdekvédők a kormányprogramról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)

 

Az egyik szemük sírhat, a másik nevethet a kisvállalkozóknak: kormányprogram született végre a mikro-, kis- és középvállalkozói tevékenység támogatásáról. Az ebben foglalt elvek rendben is volnának. A középtávú stratégia azonban nem ad megoldást az érdek-képviseleti szervezetek által korábban is szóvá tett, több sarkalatos problémára. Adminisztrálni ezután sem lesz könnyebb, és egyelőre a banktisztviselők sem mosolyognak sokkal kedvesebben a hitelért folyamodó kisvállalkozóra.

 

A kisvállalkozói érdek-képviseleti szervezetek bizakodóak a kormányprogram megjelenése után. Eddig ugyanis egyetlen kormány sem jutott el odáig, hogy legalább kormányhatározatban rendelkezett volna a szektor preferenciáiról. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a KISOSZ is kedvezően fogadta a programot, noha – más szervezetekhez hasonlóan és nem is annyira kritikai éllel, mint inkább segítő szándékkal – igyekszik felhívni a figyelmet azon régóta hangoztatott problémákra, amelyek megoldási javaslata ebből a koncepcióból is hiányzik.

Önfoglalkoztatók problémái

A vállalkozó fogalmának meghatározása számunkra alapprobléma – fogalmazott Antalffy Gábor elnök, aki egyben a négy hazai kisvállalkozói érdek-képviseleti szervezet által létrehozott együttműködés, a KÉSZ soros elnöke. Ebből a szempontból különösen előnyös, hogy a családi típusú vállalkozás fogalma megjelent a programban. A KISOSZ szeretné elérni, hogy a vállalkozó fogalmát a későbbiekben klasszikusan értelmezzék. A kisvállalkozói szférát duzzasztja ugyanis a kényszervállalkozások tömege.

A multinacionális cégek vagy nagyvállalatok – amint az köztudomású – arra kényszerítettek embereket, hogy munkaviszony helyett vállalkozói viszonyban dolgozzanak alkalmazóiknál. Mások a megszűnt cégektől az utcára kerülvén a megélhetés érdekében váltották ki a vállalkozói igazolványt. A státusból kikerülő személyek általában a legegyszerűbb tevékenységet választották, kereskedni kezdtek, valójában közvetítői tevékenységet végeznek. A KISOSZ szerint az ilyen tevékenység alapvetően személyes munkavégzésen alapul, ezért társadalmilag nem tekinthető azonos értékűnek a boltossal, a kisiparossal, aki saját tőkével, saját kockázatra, saját üzlethelyiségben tevékenykedik. A szervezet azt tapasztalja, hogy a kényszerből vállalkozók többsége számára az adminisztrációs feladatok és a közterhek már kezelhetetlenné váltak.

A helyzet rendezésére a KISOSZ azt látja célszerűnek, hogy ezt a tevékenységet a személyi jövedelemadóról szóló törvényben kellene elismerni úgynevezett egyéb jövedelemszerző tevékenységként, amelylyel szembe lehetne állítani bizonyos mértékű, korlátozott költségelszámolást. Ez tisztázná a viszonyokat, s kiderülne, hogy sok avagy kevés a valódi vállalkozó.

A megszűnés után

A vállalkozók egyik égető problémája, hogy a tevékenység megszüntetése utáni lét továbbra is megoldatlan. A tisztességes, adókövető magatartást folytató kisvállalkozók réme, ha a vállalkozás rosszul megy. A kisvállalkozó ugyanis nem tud tisztességgel kiszállni, nem lehet munkanélküli, nem részesülhet ellátásban. Az érvényes jogszabályok szerint munkanélküli-segélyt vagy bármilyen ellátást csak az kaphat, akit munkaviszonyból távolítanak el, azt is csak meghatározott idő után.

Ha tehát egy kisvállalkozó tisztességgel nem adhatja fel a versenyt, nem lehet elvárni tőle azt sem, hogy ne keresse az adóvisszatartás lehetőségeit. Akinek ma rosszul megy, csak azt teheti, hogy nem fizeti a közterheket, vagy átmegy a feketegazdaságba. Ilyen feltételek mellett nem lehet arra számítani, hogy stabil, tisztességes, jogkövető adófizető vállalkozói réteg alakul ki Magyarországon.

A KISOSZ helyesnek tartaná azt is, ha a vállalkozás özvegyi jogon folytatható lenne. Hiszen nem indokolt, hogy a vállalkozást számvitelileg is meg kell szüntetni, ha a tulajdonos elhunyt, noha a tevékenység változatlanul folytatódna.

A vállalkozói érdekképviseletek régi célja, hogy elérjék az adminisztrációs terhek drasztikus csökkentését. Ezzel eddig elvben minden kormányzat egyet is értett, a gyakorlatban azonban egyik sem tett sokat a dolog érdekében. Ma, 1999 elején még mindig elmondható: az adminisztrációs rendszer nemhogy egyszerűsödött volna, hanem bonyolultabb lett.

Az egészségügyi hozzájárulás külön adminisztrálása, illetve az, hogy kivetették azt az osztalék egy részére is, lényegesen növelte a terheket. Egyidejűleg emelkedtek az egyéb adóterhek, például a helyi adók, s mindezt megkoronázza, hogy a bonyolult papírmunkára igénybe vett szakértőknek is egyre többet kell fizetni. Az átlagvállalkozó ma éves szinten 180-500 ezer forint között költ könyvelőre, szakértőre, tanácsadóra.

Az adózás egyszerűsítése

A KISOSZ szerint a megoldás az adózás leegyszerűsítése. Koncepciója szerint három típusú adóra van szükség: a forgalomhoz kötődő adóra, azaz az áfára, a jövedelemhez kapcsolódó adóra, ami a társaságoknál a ványa, a személyes jövedelemnél az szja. Az élőmunka közterheit ugyanakkor a szervezet szerint nem a vállalkozónak kellene könyvelnie az állam helyett.

A szervezet szorgalmazza az átalányadózás kiterjesztését. Az átalányadózási koncepció szerint az adminisztráció ilyetén leegyszerűsítésével nemcsak a könyvelői költségek lennének megtakaríthatók, hanem a költségvetés is nagyobb bevételhez jutna. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vállalkozó hajlandó lenne relatíve magasabb, korrekt átalányösszegben adót fizetni, ha ezzel biztos lehetne abban, hogy kevesebb zaklatásnak van kitéve, és nem kell adóperrel számolnia.

Szeretnék, ha az egyéni vállalkozói réteg 2000 után is pénzforgalmi szemléletben adózhatna. Ez azért fontos, mert a vállalkozók a tőkeszegény helyzetben nem tudják finanszírozni tevékenységüket, így lemaradhatnak arról, hogy multinacionális cégek beszállítói legyenek. A pénzügyileg nem realizált dolgok megadóztatása már olyan többletteher, amellyel a kisvállalkozó nem tud megbirkózni – állítja Antalffy Gábor.

A kormány és az érdekképviseletek céljai találkoznak azon a ponton, hogy a kis- és középvállalkozások hitel- és tőkeellátottságának javítását mindannyian elsődlegesnek tartják. A vállalkozói szervezetek azonban ezen a ponton a legszkeptikusabbak, miután a kormányzati koncepció szemérmesen hallgat arról, hogy a kis- és középvállalkozói rétegnek a legnagyobb problémája a forgóeszközhiány. Nem abban látják a megoldást, hogy exporttámogatáshoz, beruházási támogatáshoz jussanak – egy részüket egyáltalán nem is érdekli a külföld, az export, mivel csak belföldön értékesítenek.

A mikrohitelkeret emelése

A vállalkozók azért kerültek súlyos helyzetbe, mert az infláció növekedett, a vállalkozók forgótőkéje azonban nem nőtt ennek arányában, tehát ma sokkal nagyobb anyagi teher ugyanannak az árukészletnek a finanszírozása, mint például öt évvel ezelőtt. Mindeközben szembe kell nézni a ténnyel, hogy a fogyasztói kultúra átalakult. A multinacionális cégek igényes fogyasztói magatartást keltettek életre hatalmas választékukkal, így ha a kiskereskedők versenyben akarnak maradni, árukészletüket a választék növelése érdekében a korábbinak legalább a kétszeresére kell emelniük. A magas készletek finanszírozására azonban egyre szűkebbek a lehetőségek.

Ezek ismeretében a KISOSZ üdvözli a mikrohitelprogramot, bár alacsonynak tartja a 3 millió forintos határt, amelyet véleménye szerint 5 millióig kellene emelni, továbbá rugalmassá tenni és a forrásait fel kellene dúsítani. A meghirdetett program és a mikrohitelezés még mindig nem indult be, jelenleg az átlag-kisvállalkozó sem hitelhez, sem támogatáshoz nem jut fedezethiány miatt.

A KISOSZ felmérése szerint a kisvállalkozói működés alapja az átlagosan 700 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő forgóeszköz-szükséglet, ennek kezelésére a hagyományos kiskereskedelmi banki gyakorlat egyszerűen alkalmatlan. A KISOSZ attól tart, hogy forgóeszköz-finanszírozás nélkül a kiskereskedelem területén a vállalkozások számának erőteljes csökkenése várható. Ezért semmiképpen sem értenek egyet azzal, hogy jelenleg nincs szükség önálló kis- és középvállalkozói bank létrehozására. Különösen, miután a gazdasági miniszter által ígért rugalmasabb banki kisvállalkozói hitelezési gyakorlat még várat magára.

A szervezet szerint a kisvállalkozóknak alapvetően a belföldi piac védelmére lenne szükségük, ezért szorgalmazza a versenyjogszabályok felülvizsgálatát, illetve piacvédelmi törvény megalkotását.

Az, hogy a program megvalósul-e vagy nem, a kormány szándékán és elhatározottságán múlik – állítja a KISOSZ elnöke. A politikai szándékot üdvözlik, de aggodalomra ad okot, hogy a végrehajtás jelei még nem mutatkoznak.

K. E.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem