Piacfelosztás

Tavaly a magán-nyugdíjpénztárak megjelenése átrendezte a pénztárpiacot. A nyugdíjpénztárak töretlen népszerűségnek örvendenek, az egészségpénztárak ideje viszont a jelek szerint még nem jött el.

A teljes pénztári szféra ma Magyarországon mintegy 130 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik, ami csaknem kétszerese az egy évvel ezelőttinek, és a jövőben hasonlóan dinamikus fejlődésre lehet számítani. A rendszer két fő alkotóeleme a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere.

A működésük első évét maguk mögött tudó kötelező magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 1998. december 31-én elérte az 1 millió 359 ezer főt. A pénztárakban felhalmozott vagyon, az eddig befizetett tagdíjak értéke 28 milliárd 978 millió forint. A tagdíjak csaknem 4 százalékát tette ki a kiegészítő tagdíjfizetés (1 milliárd forint).

Az Állami Pénztárfelügyelet adatai szerint az országban 38 magánnyugdíjpénztár működött – 10-et alapítottak munkáltatók, 19-et önkéntes nyugdíjpénztárak. A teljes tagság mintegy 82 százalékát a 6 legnagyobb, egyenként is több mint 50 ezer tagot számláló kötelező magánnyugdíjpénztár tömöríti. Közülük is a legnagyobbnak több mint 250 ezer tagja van.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma tavaly szeptember 30-ig 305 volt, amelyekben összesen több mint 930 ezer tagot tartanak nyilván (a felügyelet 233 pénztár adatait összesítette). A pénztári tagok száma csak tavaly háromnegyed év alatt 243 ezer fővel gyarapodott, vagyis a becslések szerint 1998 egészében a növekmény minden bizonnyal meghaladta a 300 ezret.

Egy év alatt ez csaknem 40 százalékos bővülés. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1996-ban mintegy 470 ezer, 1997-ben pedig csaknem 675 ezer tagja volt. Az önkéntes pénztárakban a múlt év végéig felhalmozott vagyon értéke meghaladja az 1997. évi kétszeresét, elérte a 85 milliárd forintot.

Vagyon- és létszámnövekedés

Az önkéntes pénztárak esetében a taglétszám növekedési üteme csaknem azonos a tavalyi növekedési ütemmel. Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy a pénztári vagyon gyorsabb ütemben gyarapodik, mint a taglétszám, habár a vagyonnövekedés főként a tőzsdei válság hatására mintha megtorpanni látszana. 1998. szeptember 30-ig az egy évvel korábbihoz képest a taglétszám 33, a vagyon 40 százalékkal gyarapodott, miközben egy évvel korábban a taglétszám 31 százalékos emelkedése mellett a vagyon több mint 80 százalékos gyarapodásáról számoltak be a pénztárak a felügyeletnek.

A pénztárakba tagdíj címén befizetett összeg 1998. január és szeptember között 7,4 milliárd forintot tett ki, miközben a munkáltatói hozzájárulás ugyanezen idő alatt 16,1 milliárd forint volt. A teljes pénztári szférában a tagok és a munkáltatók által együttesen fizetett összeg egy főre jutó havi átlagos értéke növekvő tendenciát mutat: a harmadik negyedévben 3390 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 3000 forint alatti összeggel.

A pénztári szféra e területén is erőteljesen van jelen a centralizáció. A 16 legnagyobb – 20 ezer főnél nagyobb létszámmal működő – pénztár tömöríti a tagság több mint 60 százalékát. A 7 legnagyobb pénztárnak egyenként több mint 30 ezer tagja van. A vagyon szempontjából is hasonló a kép. A 25 legnagyobb pénztár, amelyek egyenként több mint 1 milliárd forintot kezelnek, tudhatja magáénak a teljes pénztári vagyon 70 százalékát. A 3 legnagyobb, 3 milliárd forintot meghaladó vagyonú pénztárnál van a teljes pénztári vagyon 23 százaléka.