×

Országok és szokások

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 14. számában (1999. február 15.)

 

A Gazdasági Minisztérium 1998 decemberében tárta a közvélemény elé az érdekegyeztetés reformját előkészítő dokumentumot, a Társadalmi Párbeszéd Rendszerének szakmai koncepcióját. Az érdekképviseleti szervezeteknél azonban a tárca terveinek vegyes fogadtatása volt. Talán nem haszontalan megismerni néhány európai ország gyakorlatát, mindenekelőtt az EU országaiban kialakult rendszerek működésének tapasztalatait.

 

Az érdekegyeztetés szakirodalmával polcokat lehetne megtölteni a fejlett piacgazdaságok könyvtáraiban, ám egységes modell nem alakult ki. Mi több, az érdekegyeztetés fogalmát sem használják. Helyette a kollektív alku (collective bargaining) és a társadalmi párbeszéd (social dialogue) kifejezéssel illetik azt a folyamatot, amelynek keretében a kormányok, munkaadók és munkavállalók formálják a munka világát.

A munkaügyi kapcsolatokba való állami beavatkozás mértéke más és más az európai országok esetében. A Benelux államokban, Franciaországban, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban az állam kulcsfontosságú szerepet vállal, de nem sérti a szociális partnerek autonómiáját. A kontinens többi országában az állam a kollektív alkuk rendszerét támogatja, szabályozza azok feltételeit.

Ezzel szemben az európai szokásoktól előszeretettel elkülönülő Nagy-Britanniában a hatalom egyáltalán nem avatkozik be a szociális partnerek kapcsolatába.

Benelux gyakorlat

A három Benelux államban a kormányok jelentős szerepet játszanak a munkaügyi kapcsolatok alakításában, szigorú és részletes törvények írják elő a kollektív szerződések feltételeit, a minimálbérekre és az elbocsátásokra vonatkozó szabályokat.

Belgiumban a szociális párbeszéd legfontosabb és leghatékonyabb szereplői az ágazati vegyesbizottságok, amelyeknek a legfőbb feladata az ágazati keretmegállapodások elkészítése. Országos szintű tárgyalási fórum a társadalmi parlamentnek is nevezett Nemzeti Munkaügyi Tanács. A tanácsban megkötött megállapodások gyakran évekre előre kijelölik a társadalmi fejlődés irányait.

Luxemburgban a társadalmi párbeszéd háromoldalú konferenciák rendszerében valósul meg. A munkaadói szervezeteket törvény kötelezi a kollektív tárgyalásokon való részvételre, sőt a megállapodás megkötésére is. Törvény írja elő a munkabékét, így sikertelenség esetén a Nemzeti Konfliktuskezelő Központ lép közbe, amely akár döntőbíráskodásig is viheti a vitát.

Hollandiában a munkaügyi kapcsolatokat az állam erőteljesen befolyásolja, a hierarchia szigorú mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók körében. Ez azonban nem gátolja, hogy a legfőbb tripartit fórumon, a Social Economic Council (Társadalmi Gazdasági Tanács) tárgyalásain együttműködjenek. Emellett működik egy magánalapítvány is, a Foundation of Labour (Munkaügyi Alapítvány), amelynek célja a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek közötti hatékony kapcsolat ápolása.

Gyenge munkaadók és munkavállalók

Franciaországban a társadalmi párbeszéd intézményes formái nem igazán alakultak ki, a munka világa megosztott. Az érdekegyeztető tárgyalásokon az állam szerepe a meghatározó. Befolyását jórészt annak köszönheti, hogy országosan a munkavállalók mintegy 23 százalékát foglalkoztatja. A munkaadói szervezetek elismertsége és autonómiája igen kétséges, a munkavállalói oldal ereje csekély. A munkaügyi kapcsolatok Franciaországban nem vállalati, hanem iparági vagy ágazati szinten érvényesülnek. A kollektív szerződések is ezen a szinten köttetnek, minden ágazat saját fórumán.

A munkaadók vállalati szinten elleneznek mindenféle szakszervezeti működést. Ennek magyarázatát abban a hagyományosan francia felfogásban kell keresni, amely szerint egyedül a munkáltatók viselik a döntések kockázatát, ők felelnek a vállalkozás sikeréért. A szakszervezetek ezt akceptálva nem élnek a helyi nyomásgyakorlás eszközével.

A francia munkaügyi kapcsolatok legmagasabb szintű fóruma a Szociális Gazdasági Tanács, amelyben az államnak, mint legnagyobb munkáltatónak, s mint a munkavállalói jogok legfőbb őrének tekintélyes befolyása van.

Délen a politika meghatározó

Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban a munkaügyi kapcsolatokban az állam ugyancsak jelentős szerepet vállal. Az állam befolyását egyrészt jogi eszközökkel érvényesíti (például a munkakörülmények szabályozása, elbocsátási eljárások meghatározása), másrészt a szoros szakszervezeti kapcsolatok miatt a politikai pártoknak is módjuk van a nyomásgyakorlásra. A politikai kapcsolatok Olaszországban is erőteljesek.

Spanyolországban a szabályozott kollektív alku az elfogadott. Az ágazati szintű kollektív megállapodások szinte kizárólag a bérmegállapodásokra szorítkoznak. Nagyobb vállalatok jellemzően kétéves időtartamra, a kisvállalkozások egy évre szerződnek. Egy 1994-ben megalkotott törvény bővítette a kollektív szerződésbe foglalható kérdések körét, így lehetővé vált a munkafeltételekkel, a szakszervezeti képviselettel és a társadalombiztosítással kapcsolatos problémák rendezése is.

Az olasz modellt egyszerre jellemzi a centralizáltság és a decentralizáltság. A törvények a szociális partnerek számára nem teszik kötelezővé a képviseletet, ám a szakszervezeteknek kezdeményező szerepet biztosítanak. A társadalmi partnerek relatív szerződéskötési autonómiával rendelkeznek, de az állam – a szakszervezetekhez fűződő politikai kapcsolatai révén – is igyekszik részt vállalni a tárgyalásokon. A megállapodásos rendszer két szinten működik. A nemzeti szintű tárgyalásokon országos kollektív szerződéseket készítenek elő, amelyek a bérek tekintetében két évig, egyéb esetekben négy évig érvényesek. Az országos szerződések adnak iránymutatást az üzemi szintű megállapodásokhoz.

Görögországban és Portugáliában nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a kollektív szerződéseknek. Leginkább csak a bérekkel kapcsolatos egyezségeket rögzítik bennük. Az ágazati megállapodásokhoz egy speciális bizottság, a Standing Committee for Concentration (Koncentrációs Állandó Bizottság) állapít meg direktívákat.

Nagy-Britannia, a különc

Nagy-Britanniában nem jellemző, hogy az állam beavatkozna a munkaügyi kapcsolatokba. Az állam a felekre hagyja a viták megoldását, a törvények nem kényszerítenek tárgyalási kötelezettséget a szociális partnerekre. A kollektív alku rendszere az önkéntességre épül, a törvényi szabályozás elenyésző. A kollektív szerződések nem ipari vagy ágazati, hanem üzemi szinten köttetnek. Betartásuk nem kötelező a felekre nézve, kizárólag hivatkozási pontként szolgálnak. A törvények a szakszervezeteknek nem adnak szerződéskötési jogot. Csupán a munkaadó belátásán, illetve a szakszervezet rátermettségén múlik, hogy egyáltalán létrejön-e tárgyalás a partnerek között.

Vitás kérdésekben a felek a brit munkaügyi döntőbírói szolgálathoz, az ACAS-hez fordulhatnak, bár az itt született döntések sem kötelező érvényűek, végrehajtásuk a feleken múlik. Az ACAS foglalkozik a „munkaügyi kapcsolatok helyes gyakorlatának kódexé"-nek fejlesztésével is, amely a munkaügyi bíróságok ítélkezéséhez szolgál alapul. Az egyes ágazatok érdekképviseletei országos fórumokat is működtetnek. Az országos szintű megállapodások két szervezet közreműködésével jöhetnek létre: egyrészt az önkéntes alapon létrejött szervezet, a Joint Industrial Council (Közös Ipari Tanács) segítségével, illetve a hivatalos Wages Council (Bérügyi Tanács) közvetítésével.

A legfőbb ágazati fórum az állam által létrehozott Nemzeti Vegyes Bizottság és az alsóbb szintű vegyesbizottságok. E bizottságokba a menedzsment, illetve a munkavállalók delegálhatnak (választott) tagokat. A tárgyalásokon született megállapodások direkt és indirekt módon is befolyásolhatják a munkaügyi kapcsolatokat. Ez utóbbi oly módon érvényesül, hogy a megállapodásokat azok a munkavállalói szervezetek is kötelezőnek fogadják el, amelyek nem tömörültek szövetségbe.

Skandinávia: állami részvétel

A svéd munkaügyi kapcsolatok rendszerében meghatározó szerepet vállal az állam, de a törvényalkotásban a szociális partnerek is aktívan közreműködnek. A törvények hathatós védelmet adnak a munkavállalóknak, a munkaügyi viták rendezéséhez az állam nyújt segítséget intézményes keretek között. Finnországban a munka világa sokkal átpolitizáltabb, mint az északi országok többségében. A kormány közvetlenül szabályozhatja a jövedelmi viszonyokat és az árakat, aktívan befolyásolja az adópolitikai tárgyalásokat is. Előfordult, hogy egy-egy számottevő munkaügyi konfliktus feloldásában a köztársasági elnök is részt vett. Norvégiában az állam a társadalmi-gazdasági tervezés során komoly teret ad a szociális partnerek számára, a tripartit tárgyalásos rendszer igen elterjedt. Dániában is az állam gondoskodik a szociális párbeszéd intézményes kereteiről. Munkaügyi Döntőbírói Hivatal működtetésével segíti elő a munkaügyi konfliktusok megoldását. Kollektív alkuk megkötésére több szinten is lehetőség van, de ezeknek minden esetben a szakszervezetek és a munkaadói szervezet korábbi megállapodásán kell nyugodniuk. Országos szinten döntenek a munkavállalás általános feltételeiről (bérek, elbocsátások stb.). Ágazati megállapodás születik a munkafeltételekről, a munkaidőről és a minimális béremelések mértékéről, míg vállalati szinten jórészt az ágazati döntések megerősítése történik.

A szomszédok párbeszéde

Ausztriában a Gazdasági és Társadalmi Konzultáció intézménye nyújt állandó fórumot a szociális partnerek számára a társadalmi-gazdasági kérdések megtárgyalásához. A párbeszédet mind a szociális partnerek, mind az állam jelentősen támogatják, igaz, ez utóbbi a szociáldemokrata párton keresztül közvetlenül is kötődik a szakszervezethez. A szakszervezeti mozgalom keretein belül működtetik a tárgyalásos rendszert is, amelynek legmagasabb szintje az Ár-bér Vegyes Bizottság. Tagjai a szakszervezeti konföderáció, a kormány tagjai, a Nemzeti Bank, a gazdasági kutatóintézetek képviselői, valamint a szövetségi kancellár, aki a bizottság üléseit elnökli. A testület több albizottságot is létrehozott, köztük a Nemzetközi Albizottságot, amely a szociális dialógusra gyakorolt nemzetközi hatások következményeit kíséri figyelemmel.

Németország: párbeszéd minden szinten

Németországban minden közjóra vonatkozó kérdést tripartit konzultációkon kell megvitatni, ezért minden kormányzati szerv működtet olyan testületet, amelyben egyenlő számban képviseltetik magukat a munkaadók, a munkavállalók és a társadalmat képviselő küldöttek. A német tárgyalásos rendszer két alapelven nyugszik. Az egyik alapelv a szociális partnerek autonómiája, az állami intervenció korlátozása. Az állam kizárólag a tárgyalási feltételek tisztaságát felügyeli. A másik vezérelv a munkabéke tisztelete, amely elvárja a szociális partnerektől, hogy betartsák a megállapodásokat, és megköveteli azt is, hogy a konfliktusokat a nyitottság jegyében rendezzék, a tárgyalások kompromisszumokhoz vezessenek.

A kollektív alkuk leginkább az ágazat vagy a régió szintjén jönnek létre. A meglehetősen ritka országos tárgyalásokon inkább csak keretszerződések köttetnek.

Demeter Péter

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem