×

Munkáltatói egészségkasszák

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 14. számában (1999. február 15.)

 

Egyelőre csak a nagyobb munkáltatók között „divat", bár hosszabb távon gondolkodva valószínűleg mindenképpen megéri a munkáltatóknak önkéntes kiegészítő egészségpénztárat működtetni vagy ilyenhez csatlakozni. Az egészségükre vigyázó dolgozók ugyanis kevesebbet betegeskednek, így ritkábban vannak betegállomány miatt távol a munkahelyüktől, ami nem csupán nekik, de a munkaadóknak is forintra váltható hasznot jelent.

 

Az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) adatai szerint az elmúlt években Magyarországon körülbelül negyven önkéntes kiegészítő egészségpénztár alakult. Ezek közül ugyanakkor több már megszűnt, jelenleg valamivel több mint harminc létezik, de közülük valójában csak 25-26 működik. A funkcionáló kasszák taglétszáma mintegy 22 ezer fő, többségük három nagy (Honvéd, Dunaferr, Mol) és két közepesen nagy (Vitamin, Vasutas) pénztárhoz tartozik. A nagyobb pénztárak mindegyike ágazati, illetve munkáltatói (a Vitamin a villamosipari dolgozók kasszája).

Az ÁPF közelmúltban végzett felmérése szerint a kasszák vagyona meghaladja a félmilliárd forintot, és bár ez az összeg folyamatosan emelkedik, jóval lassabb ütemben, mint a nyugdíjpénztáraknál. Erre magyarázat, hogy az előbbieknél nem a felhalmozás, hanem a szolgáltatásnyújtás és -vásárlás a cél – magyarázza Molnár Béláné, a felügyelet munkatársa.

Hasonlóak, mégis különbözőek

A pénztárak taglétszámukban, a tagdíj mértékében és a nyújtott szolgáltatások szerint is meglehetősen különbözőek. Van, ahol havonta csak néhány száz forintot kell befizetni, másutt a havi tagdíj több ezer forint, átlagosan 1600-1700 forintra tehető, amelynek általában a háromnegyed részét vállalják át a munkáltatók.

A pénztártagok maguk határozzák meg, hogy a törvény keretei között milyen szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni a tagdíj fejében. Ezek három nagy csoportba oszthatók: szűrés-megelőzés, természetbeni szolgáltatás, pénzbeni támogatás. A felügyelet tapasztalatai szerint a szolgáltatások felét ez utóbbi teszi ki, elsősorban táppénz-kiegészítés, gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás formájában. Szinte mindegyik pénztárnál lehetőség van ugyanakkor különböző szűrővizsgálatok igénybevételére, sokan adnak támogatást a fogászati kezelésekhez, a szanatóriumhoz és az üdüléshez, szerveznek életmód- és sportprogramokat. Van, ahol természetgyógyászati kezelést, szoláriumot, kondicionáló tornát is térítenek.

Az egészségpénztárakon belül sajátos kategóriát jelentenek az olyan, egészségügyi intézményekre települt kasszák, mint amilyen a Mátrai Állami Gyógyintézet szolgáltatásait kínáló Első Szanatóriumi Egészségpénztár vagy a Balatonfüredi Állami Szívkórház Egészségpénztára, amelyekhez már több cég is csatlakozott az elmúlt időben.

És bár az egészségkasszák 1997 nyara óta saját kórházat, rendelőt, üdülőt is működtethetnek, erre a lépésre eddig még egyik pénztár sem szánta el magát.

Az Állami Pénztárfelügyelet a felmérés során arra is kíváncsi volt, hogyan látják a kasszák saját helyzetüket, mit tartanak problémának. A pénztárakat működtetők véleménye megegyezett abban, hogy fejlődésük legfőbb akadálya a „kedvezőtlen" adókedvezmény. Az egészségpénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény ugyanis csak feleakkora, mint a nyugdíjpénztáraknál.

Amíg ez utóbbinál a befizetés fele leírható az adóból, addig az egészségpénztáraknál az adókedvezmény csak 25 százalék. Ráadásul az évi legfeljebb 100 ezer forintos összeghatár közös, így az, aki egy nyugdíjpénztárba befizet évi 200 ezer forintot, már nem élvez további adóelőnyt, ha kiegészítő egészségpénztárnak is tagja. Jóllehet az utóbbi időben többen szorgalmazták, hogy az egészség- és a nyugdíjpénztári tagok befizetései az adókedvezmények szempontjából essenek azonos elbírálás alá, a parlament eddig nem változtatta meg az idevágó rendelkezést.

Dinamikus fejlődés, optimista jövő

Gondnak tartják az egészségpénztárak azt is, hogy kötelesek egyfajta szolidaritási alapot létrehozni a befizetések egy részéből. Úgy látják: a kötelező egészségbiztosítás éppen a magas és az alacsony jövedelműek közötti különbség kiegyenlítését szolgálja, a kiegészítő pénztárnál, melybe a tagok önként lépnek be, nem szerencsés fenntartani egy ilyen jellegű kötöttséget.

Az egészségpénztárak mindezen problémák ellenére, ha lassan is, de fejlődnek. Jövőjüket illetően optimistán nyilatkozott a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Lukács Marianna szerint ugyan egyáltalán nem szerencsés, hogy az eddig elhangzott nyilatkozatokból nem derül ki egyértelműen, hogyan képzeli el az egészségbiztosítási rendszer jövőjét a kormány, azonban úgy látja, nem lehet eltekinteni attól, hogy az önkéntes kasszák dinamikusan növekednek. Nemcsak taglétszámuk mutatja ezt, de az is, hogy míg 1997 végén 200 millió forint volt a vagyonuk, ez az idei esztendő végére várhatóan megközelíti az egymilliárdot.

Az elnök szerint azok a kijelentések, amelyek szerint a jövőben elismert pénztárak nyújtanák a kötelező és a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat is, nem feltétlenül negatívak a jelenleg működő önkéntes kasszák számára. Az önkéntes pénztárak számára ugyanis a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy elismert pénztárakká váljanak, és mint ilyenek, ne csupán kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak, hanem olyanokat is, amelyek jelenleg a tb körébe tartoznak. Mindazonáltal Lukács Marianna is fontosnak tartaná, ha mielőbb tisztáznák a döntéshozók, hogy hosszabb távon milyen szerepet szánnak a kötelező, illetve a kiegészítő egészségbiztosításnak.

Az elnök véleménye szerint a munkáltatók közül már sokan felismerték: számukra is fontos, hogy dolgozóik megőrizzék egészségüket. Tény ugyanakkor, hogy ma még elsősorban a nagy cégek engedhetik meg maguknak, hogy egészségpénztárat alapítsanak és működtessenek, illetve hogy beszálljanak a tagdíjba.

Két cég, két kassza

Az önkéntes egészségkasszák közül az egyik legdinamikusabban fejlődő a Vitamin Egészségpénztár, amelyet 1997 márciusában alapított a Magyar Villamosművek Rt., az Országos Villamos Távvezeték Rt. és az Erbe Kft., majd csatlakozott hozzájuk a Villamosipari Dolgozók Szakszervezete is. Gyakorlatilag e cégek dolgozói léptek be az egészségkasszába, amelynek taglétszáma a kezdeti 17-ről mára 1800 főre emelkedett – mondta lapunknak Bolvári László ügyvezető. A háromezer forintos tagdíjnak csupán a tíz százaléka terheli itt a munkavállalókat, a többit a munkáltatók adják támogatásként.

A Vitamin Egészségpénztár kétféle pénzbeni szolgáltatást nyújt: a táppénzen lévők az egyéni számlájuk terhére megkaphatják kieső munkabérüket, illetve a pénztártag halála esetén a hozzátartozó számára megtérítik a temetés költségeit. A szolgáltatások másik köre olyan természetbeni ellátás, amelyet nem vagy csak részben térít az egészségbiztosító: például fogorvosi ellátás, szanatórium, természetgyógyászat. A pénztártagok, illetve családtagjaik maguk választhatják meg a szolgáltatásnyújtó helyet, illetve személyt, jelenleg körülbelül 250 orvossal, céggel, gyógyüdülővel, kondicionálóteremmel van szerződése a pénztárnak.

Az alapító cégek koncepciója elsősorban az volt, hogy igazságosabbá tegyék szociális-jóléti rendszerüket. Az üdülési lehetőséget ugyanis nem mindenki vette igénybe, és bár szűrést korábban is finanszíroztak, az gyakorlatilag csak a menedzserekre terjedt ki. Bolvári László úgy látja: azon túl, hogy a munkáltatók pénztártagi hozzájárulásának más juttatással szemben nincsenek bérjellegű terhei, a cégek azért is érdekeltek az egészségkasszák működtetésében, mert alapvető érdekük, hogy dolgozóik ne betegeskedjenek. És bár már most nyilvánvaló a pénztár nyújtotta szolgáltatások pozitív hatása (sokan készíttettek új szemüveget, többen járnak fogorvoshoz), a vezetőség tervezi, hogy idővel pontosan felméri, milyen hozadéka van a cégek számára a Vitamin Egészségpénztár működtetésének.

Folyamatos értékelés

A Dunaferr Regionális Egészségpénztár még később, 1998 júliusában alakult, így ott egyelőre még kevésbé mérhető a befektetésből származó nyereség. Valószínű azonban, hogy a haszon nem csekély, hiszen egy, a vasmű hétezer dolgozójára kiterjedő 1996-os felmérés azt mutatta: a betegállományra kifizetett pénz, illetve a hiányzó munkaerő pótlása akkor egymilliárd forintjába került a cégnek – tájékoztatott a kassza igazgatótanácsának elnöke. Kapás Zsolt ugyanakkor rámutatott: önkéntes egészségpénztárat működtetni nem csupán ezért hasznos, de azért is, mert ezáltal megteremthetik a lehetőségét annak, hogy a dolgozók gondoskodhassanak saját egészségükről. A cég minden belépőnek átvállalja a háromezer forintos tagdíjat, bár van, aki saját zsebből még kiegészíti ezt.

A Dunaferr mintegy tízezer dolgozója közül eddig 5600-an léptek be a pénztárba, amely négyfajta szolgáltatáscsomagot kínál tagjainak. Ezek közül az egyik a szűrés-megelőzés, ami azt jelenti, hogy a tagok rendszeres időközönként komplett egészségfelmérésen esnek át, és ennek alapján egyéni egészségstratégiát ajánlanak számukra, megjelölve, mit érdemes ehhez igénybe venni a pénztár szolgáltatásai közül. Következő alkalommal pedig mindezt kiértékelik.

Nyújtanak fogászati ellátást is, mégpedig kétféle módon: részben számla ellenében utólag térítik meg a költségeket, másrészt átalánydíjas szerződést kötnek fogorvosokkal, akik ezért bizonyos időközönként ellátják a pénztártagokat. Mindezen felül kétféle pénzbeni szolgáltatás is szerepel a palettán: gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-hozzájárulás. Kapás Zsolttól megtudtuk: szándékaik szerint a jövőben a dunaújvárosi közalkalmazottakat is bevonják a pénztártagok körébe. Az együttműködés lehetséges formáiról még tárgyalnak a városi önkormányzattal.

Haiman Éva

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem