Az önkormányzatokkal kapcsolatos (Választott tisztségviselők) sorozatunk mostani darabjában a szervezeten belüli feladatok és az ezekhez kapcsolódó hatáskörök megoszlását ismertetjük, különös tekintettel a képviselő-testület működésére.
A különböző szervek közötti hatáskörök megosztása mindig azon alapul, milyen feladatokat kell ellátnia az adott szervnek a szervezetrendszeren belül. A települési önkormányzat feladatai közé tartozik a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. A települési önkormányzatnak kell gondoskodnia a helyi tűzvédelemről, közbiztonságról. Emellett köteles közreműködni a helyi energiaszolgáltatásban, foglalkoztatásban, gondoskodnia kell az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, megfelelő teret kell biztosítania a közösségi életnek, támogatnia kell a közművelődési, a tudományos, a művészeti tevékenységet, a sportot. Biztosítani köteles a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítését, s elő kell segítenie az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtését. Az már a települési önkormányzaton múlik, hogy ezek közül milyen feladatot, milyen mértékben és módon lát el. Minimális kötelezettsége azonban, hogy gondoskodjon az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
A települési önkormányzat – a feladatai körében – köteles támogatni a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét. E közösségekkel szemben együttműködési kötelezettség is terheli. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hogy melyik önszerveződő közösség képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és annak bizottságai ülésein.
Önként vállalt közügyek
A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatásköröket vállalhatnak. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezetet.
A képviselő-testület hatásköre
Az önkormányzat jogi személy, feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, illetve a képviselő-testület hivatala látják el.
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet is alapíthat, illetve kezdeményezheti szövetkezet alapítását.
Hatáskör-átruházás
A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, illetve az önkormányzatok társulására ruházhatja.
Nem ruházható át a rendeletalkotás, az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által testületi hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás, a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása. Nem ruházható át továbbá a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, valamint a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, átadása. Nem lehet átruházni az önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozásra, a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodásra, a nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásra, az intézményalapításra, a közterületek elnevezésére, az emlékműállításra, az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére, a bíróságok népi ülnökeinek megválasztására vonatkozó hatáskört sem. Ugyanez a tilalom érvényesül a települést érintő szolgáltatást végző megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről szóló állásfoglalásra, valamint a törvény által megkívánt önkormányzati véleménynyilvánításra is.
A képviselő-testület utasításokat adhat az átruházott hatáskör gyakorlójának a hatáskörbe tartozó feladatok megfelelő ellátásához. Az átruházott hatáskör nem delegálható más szervre. A hatáskör gyakorlója legfeljebb azt kérheti, hogy a képviselő-testület vonja vissza a hatáskört. Az átruházott hatáskör ugyanis bármikor visszavonható. Itt említjük meg, hogy a képviselő-testület – rendelettel – a helyi önkormányzati társulásra ruházhatja a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézményalapítást.
Hatósági jogkörök
Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület által létrehozott egységes hivatal, a polgármesteri hivatal látja el. A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el. (Nagyközségi vagy városi székhelyű körjegyzőségnél a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el a körjegyzői feladatokat.)
Jogszabály (törvény, illetve kormányrendelet) kivételesen államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel a polgármestert. (Ugyanilyen kivételes felhatalmazás alapján államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört kaphat a képviselő-testület hivatalának ügyintézője is.) Jogszabályban előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában is. Ha a polgármester saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntéseit pedig nem bírálhatja felül.
A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, míg a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, a részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A hatósági jogkörben hozott határozatok felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. Az ilyen perben az önkormányzat alperesként szerepel.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg működésének részletes szabályait. A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész-tanácskozás, falugyűlés stb.) is, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
A képviselő-testület ülése
A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára.
A képviselő-testület elnöke a polgármester, ő hívja össze és vezeti a képviselő-testületi üléseket. A képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános. Zárt ülést kell tartani választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, illetőleg annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalására. A kötelező eseteken kívül a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló (a helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje, akit tanácskozási jog illet meg az ülésen) és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
Döntéshozatal
A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg a döntéseit (határozat, rendelet). A zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazást is tarthat.
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen levő települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata szükséges. Minősített többség kell a rendeletalkotáshoz, a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz. Minősített többséget igényel az önkormányzati társulás létrehozásáról, a társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozásról, a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodásról, a nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról szóló döntés. Minősített többség szükséges az intézményalapításhoz, a képviselőnek a határozathozatalból való kizárásához, valamint a képviselő-testület döntésén alapuló zárt üléshez is. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata egyéb kérdésekben is előírhatja a minősített többségű döntéshozatalt.
A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata szükséges.
Kizárás
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni, ha személyesen érintett az ügyben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
Jegyzőkönyv
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
Közmeghallgatás
A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
Rendeletalkotás
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
Feloszlás
A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester pedig az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
A polgármester
A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben (egyes hatásköreit átruházhatja), s gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők felett.
Amennyiben a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja a képviselő-testület döntését, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt az ügyben.
A jegyző
A képviselő-testület – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Más önkormányzatnál kötelező az aljegyző kinevezése. A kinevezés határozatlan időre szól.
A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. E körben
- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői felett (a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.);
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
- dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben;
- tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
- dönt a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
Körjegyzőség
Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn az igazgatási feladataik ellátására. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás hiányában – a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni.
A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott, egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.
A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és megadni a szükséges tájékoztatást.
A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek – egyeztetett – szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egyszer köteles minden községben ügyfélfogadást tartani.
A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.
A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. A körjegyző évente minden képviselő-testületnek beszámol a körjegyzőség munkájáról.
Farkas Lászlóné
