Az idén már az APEH szedi be a társadalombiztosítási járulékokat, és nyomozó hatóság kezdte meg működését az adóhivatalban. A miniszterelnök tavalyi kijelentése szerint – az APEH Bűnügyi Igazgatóságának munkáján is múlik, hogy mekkora lesz a büdzsé hiánya. Adófizetőként nem igazán szeretjük a felduzzasztott létszámú hivatalt, a közszolgáltatások haszonélvezőiként viszont elvárjuk, hogy az adóhatóság beszedje a közkiadások fedezetéül szolgáló adókat. Varga Árpád elnökhelyettes kérdéseinkre válaszolva az APEH kibővült feladatköréről, a hivatal és az adófizetők viszonyáról adott tájékoztatást.
Hogyan értékeli a hivatal tavalyi évét?
– Az APEH 1998-ban összességében jó évet zárt. Ezt az értékelést a Pénzügyminisztérium is elfogadta. Tőlünk azt várják, hogy előteremtsük a költségvetés számára a tervezett bevételeket. Ha a bevételi előirányzat teljesül, akkor a gazdaság is jól áll. Ha viszont a gazdaságban bajok vannak, az itt azonnal látható, mert a bevétel elmarad a várakozásoktól. A tavalyi évről azt állítják bírálóink, hogy alultervezett számokkal dolgoztunk. Lehet, hogy az áfánál valóban nagyon óvatosan becsülték meg a tavalyi növekedést, de ha azt nézem, hogy a terv majdnem 100 milliárddal magasabb volt, mint az előző évi előirányzat, ez nem tűnik alultervezésnek. A bevallás alapján befizetett adó nagyságára nincs közvetlen hatásunk. Ez az összeg tavaly 1800 milliárd forint volt. A másik oldalon áll a beszedés hatékonysága. Ez elsősorban ellenőrzési, behajtási munka. Ennek révén lehetségesek például a jogerősen visszatartott áfa-visszautalások. Ezek a tételek tavaly 100 milliárd forintot tettek ki. A nagyságrend nem hasonlítható ugyan az 1800 milliárdhoz, de a 100 milliárdos megtakarítás igen komoly eredmény. Ami pedig még ennél is fontosabb: a 100 milliárd behajtása révén a bevallási fegyelem is erősödik. Ezt nevezzük mi prevenciós hatásnak. Minél jobban működik az adóhivatal, annál nagyobb az önként bevallott és befizetett adó. Tehát azt mondom, hogy végül is jók a számok, az adóbeszedés hatékonysága is jónak mondható. Hozzá kell tennem: a hivatal létszáma tavalyelőtt 1700-zal nőtt, de ezek az emberek egyelőre még csak tanulnak, még nem képzett szakértők. A létszámbővülés hozadéka csak későbbre várható.
Milyen tervszámokat kapott az adóhivatal erre az évre a PM-től, hogyan teljesülnek eddig a bevételi várakozások?
– Az idei előirányzatokat tekintve, a személyi jövedelemadónál a tavalyi 656 milliárdos tényszámhoz képest a 731 milliárd szép növekedés. A költségvetés a legnagyobb bevételi emelkedést az áfától reméli: az 1998-as 796 milliárdhoz viszonyítva az ez évre tervezett 985 milliárd forintra sokan azt mondják, hogy túltervezett. Most, január végéig 97 százalékos az időarányos teljesítés. Ha ez a 97 százalék az év végéig megmarad, akkor a 985 milliárddal nem is volt annyira túlbecsülve a növekedés. Az szja-nál 128,8 százalékos az időarányos egyenleg. Eszerint az szja-befizetés az idén januárban valamilyen szabály miatt kedvezőbb, mint tavaly decemberben volt, ezért a tavaly decemberi kifizetéseket áttették januárra, és januárban fizetik majd utána az adót. Ilyen apró megfigyelések segíthetik a következő évi tervezést.
Ettől az évtől kezdve az APEH feladata a tb-járulékok beszedése is. Miként remélik még hatékonyabbá tenni az adó- és járulékbeszedést?
– A tavalyi 100 milliárddal szemben az idén 125 milliárd forint pótlólagos adót kellene beszednünk, ami rettenetesen nehéz lesz. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy január 1-jétől már másik feladatunk is van, a tb-járulék beszedése. A tb 1371 milliárdját is beszámítva összességében 3400-3500 milliárd forintot kell kezelnünk, ami az államháztartás bevételeinek 76 százaléka. Az adóbeszedés viszonylag kialakult terület, a bevallások nagyjából mindenki előtt tiszták. A tb azonban sok új feladatot ad. A hátralékot, amelyről nem is tudjuk pontosan, hogy mennyi, új tb-folyószámlára kell átvinnünk. A tb-nek vannak ugyan becslései, hogy ez 270 milliárd, de ezt ellenőriznünk kell. Minden egyes folyószámlát – öszszesen 1,2 millió van – át kell nézni, és mindegyiket le kell ellenőrizni. Ha kell, akkor annak a 3200 embernek, akiket átvettünk január 1-jével, a nagy része ezen dolgozik majd. Ha az idén nem sikerül végezni, akkor befejezzük jövőre.
Mindezeken túl 45 milliárdot a végrehajtásból a tb-nél is be kell szedni, hiszen most már közös a végrehajtó apparátus. A magyar gazdaságban most ennyi elmaradást – tehát 78 milliárdot az adókból és 45 milliárdot a tb-ből – nem lehet beszedni, mert nincs ennyi kint. Ha mi kőkeményen ragaszkodnánk mindig ahhoz, hogy minden egyes fillért behozzunk, és nemcsak a tőkét, hanem azt a pótlékot, bírságot is, amit a jogszabály egyébként lehetővé tesz, hogy elengedjünk, akkor lehetetlenné tennénk egy sor vállalkozást. A jogszabálynak azonban az a célja, hogy méltányossággal a cégek bezárása elkerülhető legyen.
Vannak-e egzakt módszerek arra, hogy mikor, és milyen mértékű lehet a méltányosság?
– Ez teljesen egyedi, a jogszabály ugyanis keretjellegű. Minden esetet konkrétan vizsgálni kell. Teljesen máshogy minősül az az adózó, akivel évek óta korrekt kapcsolatunk van, akkor is, ha neki több esetben engedélyeztünk már fizetéshalasztást, részletfizetést, de ezeket teljesítette. Másként ítéljük meg azt, aki mindig csak ígérget, mindig részletfizetést kér, de soha nem teljesít.
Az áfa különleges adónem, itt a legtöbb a csalás. Miért?
– Ez azért van így, mert az áfával lehet a legtöbbet manipulálni. Áfát milliós, tízmilliós, százmilliós nagyságrendben is vissza lehet kérni, szja-ból viszont ha valaki 50 ezer forint fölött kér vissza, akkor az már gyanús, és számíthat ellenőrzésre. Akinek az a célja, hogy nagyon gyorsan, nagyon sok pénzhez jusson, az értelemszerűen nem ezzel próbálkozik. Tehát az adó jellegéből fakad, hogy a csalások döntő többsége az általános forgalmi adónál történik. Ennek megfelelően az ellenőrzéseink is az általános forgalmi adóban tárják fel a legtöbb hiányosságot. Tavaly például a feltárt adókülönbözet 70 százaléka általános forgalmi adóban keletkezett. Ha ehhez hozzáadom a 10 százalék körüli támogatásokból – agrártámogatásból, exporttámogatásból – eredő hiányt, akkor a fennmaradó 20 százalék marad az összes többi adónemre. Mellesleg tavaly a kifizetéseket 109 ezer alkalommal ellenőriztük. Ez nagy szám, valószínűleg tovább nem is nagyon növelhető. Ezért megfelelő kiválasztási rendszert kell kialakítani. Ezeknél a rendszereknél figyelembe vesszük például, hogy korábban volt-e olyan visszaigénylése a társaságnak, ami jogosulatlannak minősült, vagy azt, hogy a saját tőkéjéhez képest milyen összeget igényel vissza. Például ha egy egymilliós kft. tíz- vagy százmilliókat igényel vissza, ott valószínűleg valami nem stimmel. Vannak azonban olyan szempontok is, amelyekről nem szívesen beszélünk, mert nem akarunk tippeket adni senkinek.
Mely cégekkel a legszorosabb a kapcsolatuk?
– A kiemelt adózók igazgatóságához tavaly 350, idén pedig már 500 adózó tartozik, ők a legnagyobb adófizetők. Tavaly az adóbevételek 30-35 százalékát ez a 350 cég fizette be. Ezeket legalább kétévente megvizsgáljuk. De vannak olyan nagy cégek is, amelyeknél egy-egy emberünk jelen van. Ezzel a módszerrel egyrészt a társaságok is gyorsabban hozzájutnak a pénzükhöz, másrészt pedig, hogy ha valamilyen probléma adódik, az gyorsan a helyszínen megoldható. Itt ha vita van, akkor az komoly szakmai vita. A cég képviselői meg vannak győződve arról, hogy jogszerű adómegtakarítási megoldást alkalmaztak, mi pedig azt állítjuk, hogy az nem fér bele a jogszabályba. Ha ilyen vita adódik, annak általában több száz milliós vonzata van. Ezekben az ügyekben legtöbbször bíróság mondja ki a végszót.
A következő körbe tartozók a legnagyobb jogi személyek. Ezek a cégek a megyei igazgatóságokon szintén kiemelt figyelmet élveznek, a velük kapcsolatos eljárások hasonlóak, mint a kiemelt adózók esetében.
Melyek a jellemző problémák a kis- és középvállalkozásoknál?
– A középvállalkozásoknál nagyon eltérő a gazdálkodás megítélése. Vannak közöttük nagyon korrekt, nagyon pontos nyilvántartást vezető adózók, és vannak – finoman szólva – hanyagok. Az adóhivatal mostanában már a cégek megalakulásakor szakmai segítséget nyújtván igyekszik kapcsolatot teremteni az adózókkal, meglőzendő a későbbi nyilvántartási pontatlanságokat, adózási vitákat.
Sikeres vol az úgynevezett küszöbérték" bevezetése?
– Nagyon sok támadás ért bennünket emiatt, és nagyon sokan a mai napig is megkérdőjelezik alkotmányosságát. Az első évben a jövedelemhatár alatt vallóknak 70 ezer felszólítást kellett kiküldenünk, tavaly már csak 7 ezret. Már csak ennyien voltak azok, akik jövedelemhatár alatt vallottak, holott a jövedelemhatárok feljebb mentek. Sokan inkább elérik, vagy legalább bevallják a meghatározott jövedelemhatárt, semmint hogy különböző maceráknak kelljen alávetni magukat. De még mindig messze vagyunk a reális helyzetképtől: a különböző szakmák jövedelemhatárai nagy többségükben messze a köztisztviselői karnál elérhető jövedelmek alatt vannak...
Tehát csak adózgatunk adózás helyett?
– Történelmileg úgy alakult, hogy nálunk nem ildomos adózni. Én mégsem tartom rossznak az adómorált. Az adóalanyok 98 százaléka minden kötelezettségét tisztességgel teljesíti. Pedig sok olyan kötelezettség is van, ami komoly adminisztrációs terhet ró az adózóra. Ám van egy olyan kör is, amelyik mindent megtesz az adójogszabályok kijátszásáért. Kettéválasztanám ez utóbbiakat is: az egyik kör kifejezetten csalási szándékkal alapít vállalkozásokat, a másik kör viszont csak" nem adózik. Lehet, hogy nullás bevallásokat is bead minden hónapban, de ezen túl nem foglalkozik semmivel. Ezt a vállalkozói kört meg kell próbálnunk minél jobban bevonni az adózásba, de erre azért nem sok eszközünk van.
Vannak-e elképzeléseik a bevallások egyszerűsítésére?
– Szeretnénk egyszerűsíteni a bevallásokat (és ez ugye a kormányzat szándéka is). Csakhogy a bevallások az adótörvényekre épülnek. Ezért olyan bevallás kell, amelyben az adózó le tudja vezetni, hogy jövedelme után milyen kedvezményeket vehet igénybe, és mennyi az adófizetési kötelezettsége.
A számla- és nyugtaadási fegyelem hogyan változott az utóbbi években?
– Nem igazából változott a helyzet e téren. Az ellenőrök 100 ellenőrzéskor 63 esetben nem kapnak nyugtát. Tavaly több mint 9 ezer esetben szabtunk ki mulasztási bírságot, és 625 alkalommal zártunk be üzletet. Az idén annyit szigorodtak a jogszabályok, hogy most már nemcsak nyugtaadás, számlaadás elmulasztása miatt, hanem a bejelentetlen alkalmazott foglalkoztatása és igazolatlan eredetű áru árusítása esetén is be lehet zárni üzletet. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy jó könyvelő megfelelő bizonylatokkal, megfelelő eredményt tud elérni, a jelenlegi költségelszámolási rendszer ugyanis elég liberális, a bevételekkel szemben sok mindent el lehet számolni. Vagyis a vállalkozásoknak nem lenne szükségük arra, hogy ne adjanak nyugtát.
Jelentős különbségek vannak a vállalkozások jövedelmezősége között a földrajzi elhelyezkedésük szerint. Mi mondható el ugyanezt a jellemzőt tekintve az adózásukról?
– A legtöbb probléma a fővárosi vállalkozásokkal van. Ha ugyanis egy-egy megyében jelentősebb problémákat találunk, akkor az érintett vállalkozás egy idő után megpróbálja elhagyni a megyét, abból kiindulva, hogy talán a fővárosban jobban elvész a sok cég között. Budapesten sokáig ide-oda mentek a vállalkozások, egyik igazgatóságtól a másikhoz. Ez ma már azért nem megy, mert van egy olyan szabályunk, hogy ha egy revizor elkezd egy céget ellenőrizni, akkor nem számít, hogy a vizsgált társaság elmegy más igazgatósághoz, az ügyet az eredeti revizor fejezi be. Az adatok alapján az is jól látható, hogy' áll az ország gazdasága. Mi a munkanélküliség változását vagy egy bányabezárást úgy érzékelünk, hogy az adott megyében sokkal több méltányossági kérelmet adnak be, ami a megélhetésre vonatkozik, mint az ország más részein. A bevételek alakulásából azt is észrevesszük, hogy melyek az ország fejlődő részei, az áfa-visszaigénylésekből, a beruházásokból meglátjuk, hol összpontosulnak a fejlesztések.
Január végén megkezdte működését az APEH nyomozó hatósága. Mit remélnek ettől?
– A bűnügyi igazgatóság az adóhivatal szervezetétől elkülönülve működik. Nekem mint szakmai elnökhelyettesnek például semmi közöm nem lesz hozzá. Az adó-, illetve a nyomozó hatóságot az elnök személye köti össze. A két szervezetnek a megyékben sincs semmi köze egymáshoz. Eljárásuk ugyanaz lesz, mint ami eddig volt a pénzügyőrségnek és a rendőrségnek. Amikor tehát nekünk jogerős határozatunk van arról, hogy valahol adóhiány van, és külön jegyzőkönyvet vettünk fel arról, hogy bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn, akkor átadjuk az ügyet a nyomozó hatóságnak. A nyomozó hatóság – csak az ellenőrzést követően lép be az eljárásba. Van ugyan olyan állam, ahol a rendőrség már az ellenőrzés alatt is bekapcsolódik, gyakorlatilag közös adatgyűjtés folyik. Ez hatékonyabb megoldás, de mi még nem tartunk itt. Végig kell járni a lépcsőfokokat, a független apparátusnak először bizonyítania kell: olyan szervezet, amelynek célja az, hogy az adócsalókat kiszűrje. Nem a rendőri eszközökön, nem a rendőri szemléleten van a hangsúly, hanem azon, hogy mint számviteli szakember, az adónyomozó megértse az adóellenőr megállapításait. Ez fontos, mert olyan ellenfeleink vannak, akik meg tudják fizetni a legkiválóbb ügyvédeket és a legkiválóbb számviteli szakembereket.
Karuczka Péter
