×

Nemzetközi munkaadói szervezetek

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)

 

A magyar munkaadói, gazdasági és érdek-képviseleti szervezetek meglehetősen különböző felfogásban és célkitűzés alapján szerveződtek. Mára azonban különösen az uniós csatlakozási előkészületek hatására sok tekintetben közelítették álláspontjukat: céljuk minél több nemzetközi szervezethez tagként csatlakozni.

 

Mondhatni, valamennyi munkaadói szervezetnek saját filozófiája van a tekintetben, kiket és milyen módon hivatottak képviselni. Ily módon jól elhatárolhatók az egyes gazdasági szereplőket reprezentáló szervezetek. A különbségek ellenére, vagy éppen ezért azonban mára megalapozottan állíthatjuk: az országos gazdasági, munkaadói szövetségek tagságukkal szinte teljes mértékben lefedik a Magyarországon működő vállalkozásokat. Igaz ez akár a kisvállalkozások vagy az egyéni vállalkozók, akár pedig a közepes méretű cégek vagy nagyvállalkozások vonatkozásában. Ugyancsak kedvező a kép, ha az egyes szakmák, ágazatok megjelenését vizsgáljuk a közvetlen tagságon vagy a szakmai szövetségeken keresztül: teljes körű a képviselet. Nincs igazán eltérés a lefedettséget illetően akkor sem, ha a tulajdonosi formát tekintjük szempontnak: magán- vagy állami, magyar vagy részben, illetve teljes egészében külföldi tulajdonosok érdekeltségeire egyaránt számos példát mondhatnánk. Az egyetlen természetes rendező elv változatlan: ezek a szervezetek a Magyarországon regisztrált vállalkozókat, vállalkozásokat tömörítik. Ez végül is annak egyértelmű deklarálása, hogy az itt működő gazdálkodók kivétel nélkül hazai vállalkozásnak számítanak.

Nemzetközi megítélés

Vannak értelemszerűen további közös vonások is. Az egyes szövetségek alapvető feladata a munkaadói érdek-képviseleti, gazdasági lobbytevékenység erősítése, az ehhez szükséges eszközök és módszerek kimunkálása és finomítása, a mindehhez elengedhetetlen hazai és nemzetközi kapcsolatok megteremtése, bővítése.

A magyar munkaadói paletta nemzetközi megítélése hosszú évek tapasztalatai alapján a legutóbbi időkig legalábbis kétarcúnak volt mondható. Egyrészről valamennyi szövetség kialakult és jól működő kétoldalú kapcsolatokkal rendelkezik a számára adekvát nemzeti szervezetekkel. Ez fontos egyebek mellett az egyes szervezet tagjai, tagvállalatai számára: rövid vagy középtávú üzleti, kereskedelmi információkat és pozíciókat lehet általa szerezni a képviselt vállalkozói körnek.

További meghatározó szempont, hogy a nemzeti munkaadói szövetségek működési tapasztalatai hasznosak kell legyenek a magyar szervezetek működése, alaptevékenységük ki- és átalakítása szempontjából is. Legalább ilyen fontos annak a kapcsolatrendszernek megismerése – és esetenként igénybevétele –, amellyel ezek az európai piacgazdaságokban régóta jelentős tradíciókkal működő munkaadói szövetségek az európai és más nemzetközi szervezetek irányába rendelkeznek. Ezek közül talán legfontosabbak az UNICE, az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szervezete és az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa, a BIAC. Márpedig ezek a szervezetek kivétel nélkül fajsúlyos és az Európai Unió bővítése küszöbén nem megkerülhető kérdésekben hallatják hangjukat, számos esetben befolyásolják a döntések előkészítését, esetenként magát a megszülető döntést is.

Egységes megjelenés

A dolog kétarcúsága éppen ebből fakad: míg a bilaterális együttműködés az elismertségen és a kölcsönös előnyökön alapul, addig a magyar szövetségek ezekben a nemzetközi intézményekben a legutóbbi időkig semmilyen képviseleti lehetőséggel nem rendelkeztek. Ennek igen egyszerű oka volt: a magyarországi munkaadók e tekintetben rendkívül megosztottak voltak, szinte valamenynyien saját jogon kívántak tagsági viszonyt létesíteni. Korábban nehezen vettük tudomásul, ma viszont már belátjuk: természetes reakciója, mondhatni védekező reflexe volt ezen európai szervezeteknek, amikor megüzenték: nem tudnak és nem is akarnak igazságot tenni e kérdésben. Csak és kizárólag a magyar szövetségek dönthetik el, milyen módon teremtik meg az egységes hazai munkaadói megjelenést, ki vagy kik képviselik a magyar munkaadók érdekeit ezekben a szervezetekben.

Újabb szövetség

Sok idő, évek teltek el, mire döntés és megegyezés született. Most már ebben is egységes a megítélés: bizony elvesztegetett évek voltak ezek. A felismerést, miszerint a helyzetet csak korábban szinte elképzelhetetlen kompromisszumok sorozatával és árán lehet megoldani, immár több mint két esztendeje követte az első gyakorlati lépés.

Több hónapos előkészület után, három hazai szervezet megállapodását követően, 1996. május 13-án a Budapesten tartózkodó Kostas Kapartis, a Nemzetközi Munkaadói Szervezet (IOE) főtitkára és Björn Grünewald, a Nemzetközi Munkaadói Szervezet (ILO) budapesti irodájának akkori igazgatója jelenlétében írták alá egy közös nemzetközi szervezetnek, a Magyarországi Munkaadók Nemzetközi Tanácsának (MAMUNET) alapító okiratát.

Az aláírás tényéről 1996. július 15-i levélben tájékoztatták Zygmunt Tyszkiewiczet, az UNICE akkori főtitkárát. Egyben jelezték: a közös szervezet felvételért folyamodik az UNICE-be, megteremtve ezzel a hiányzó magyar képviseletet.

A működés kezdeti zavarai és az UNICE első válaszában kifogásolt formai okok miatt (a MAMUNET nem felel meg a nemzetközi szervezet alapszabályában rögzített tagsági feltételnek, mivel nem volt jogi személy) alapvető szervezeti változtatások váltak szükségessé.

Ezért azután a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ), és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) úgy döntött, hogy – az eredeti célkitűzéseket szem előtt tartva – olyan új, de bármely hazai munkaadói szervezet részére nyitott szövetséget hoz létre, amelyik képviseli a magyar munkaadói szervezeteket és megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak. Ennek megfelelően 1997. június 5-én Széles Gábor és Orbán István aláírta a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MAMUNESZ), angol nevén a Hungarian Employers Confederation for International Cooperation alapokmányát. A szervezet soros elnökévé Székely Pétert választották. A szövetséget a Fővárosi Bíróság a 89. évi II. tv.-nek megfelelően nyilvántartásba vette.

Az összetartozás igénye

Időközben természetesen az európai partnerszervezeteinknél, valamint diplomáciai csatornákon folytatott lobbizással a hazai szervezetek igyekeztek mindent megtenni a felvételről való döntés befolyásolására. Ezt szolgálta az UNICE döntés-előkészítésében részt vevő személyekkel, illetve intézményekkel folytatott személyes találkozók során a magyarországi érdekképviseletek valós helyzetéről szóló hiteles tájékoztatás is.

A kialakult helyzet tisztázására, valamint a közös szövetség bemutatására képviselőink az UNICE meghívására 1998 januárjában, Brüsszelben prezentációt tartottak az UNICE állandó bizottsága előtt. Ennek eredményeként a szervezet végrehajtó bizottsága februári ülésén hozott határozata alapján az UNICE 1998. március 30-án delegációt küldött Budapestre. Az UNICE-t Lorenz Fritz úr, az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége főigazgatója, dr. Rolf Thussing úr, a Német Munkaadók Szövetsége (BDA) elnökségi tagja és Anette Dragsdahl asszony, az UNICE titkárságvezetője képviselte.

Kényszerhelyzet és siker

Az UNICE részéről az érdekelt szövetségek képviselőivel folytatott tárgyalásokon továbbra is határozottan jelent meg azon követelmény, miszerint az egyetlen elfogadható megoldás: az egységes és egy hangon kommunikáló magyar képviselet megteremtése. Ebbe pedig semmiképpen nem fért bele a korábbiakban nemzetközi téren az egyes szervezetek részéről tapasztalt rivalizálás.

Az idő is sürgetett, mivel az UNICE elhatározta, hogy kényszerhelyzetet teremt: november elején a végrehajtó bizottság napirendjére tűzték a magyar képviselet kérdését. Ezzel nyilvánvalóvá vált, és ezt a személyes kapcsolatok is megerősítették: ha most a korábbi okok miatt elutasítani kényszerülnek a felvételt, úgy hosszú időre lekerül a kérdés a napirendről.

Ennek nyomán itthon is felgyorsultak az események: a meghatározó munkaadói szervezetek, vagyis az AFEOSZ, AMSZ, IPOSZ, KISOSZ, MGYOSZ, MOSZ, OKISZ, a STRATOSZ, valamint a VOSZ megállapodásra jutott, és élve az alapszabály adta lehetőséggel alapító tagként újjáalakította a MAMUNESZ-t. Ez év október 14-én a szövetség eljuttatta a helyzetnek megfelelően módosított felvételi kérelmét a brüsszeli szervezethez. A kérelmet az újjáalakított, kibővített szervezet tagjaként valamennyi fenti szervezet aláírta és támogatta.

Az érdekegyeztetés helyzete

Az egységes képviseletet és a teljes körű reprezentativitást elismerve az UNICE október 22-ei végrehajtó bizottsági ülése már egyhangúlag támogatta a magyar kérelmet. Így azután december 4-én a Bécsben ülésező Elnökök Tanácsa meghozta sok éve várt döntését: a magyar munkaadók közös nemzetközi szervezetét, a MAMUNESZ-t társult tagként felvette a szervezet sorába.

Komoly eredmény ez, és nem csak a résztvevők értékelése szerint. A közelmúltban az MGYOSZ kezdeményezésére Hannes Poriasnak, Ausztria budapesti nagykövetének hathatós közreműködésével találkozóra került sor a kilenc meghatározó magyar munkaadói szövetség első számú vezetői, valamint az Európai Unió országai budapesti nagykövetei között. A megbeszélésen első számú téma az érdekegyeztetés helyzete és jövője volt. Az uniós nagykövetektől számos kérdés, észrevétel érkezett, de két dologban igen markáns és egységes volt a véleményük: egyrészt nagy fontosságot tulajdonítanak az egységes munkaadói fellépésnek, másrészt a szociális béke elengedhetetlen intézményrendszerének tekintik a szociális párbeszédet, az érdekegyeztetést.

Ugyancsak komoly előrelépést jelenthet az a tény is, hogy az OECD mellett működő Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanács, a BIAC, amelynek az OECD-országok munkaadói és gyáriparos szervezetei a tagjai, legutóbbi budapesti látogatása alkalmával jelezte: immár nincs akadálya annak, hogy a hosszú évek óta hiányolt magyar képviselet kérdése is megoldódjon: a közös szervezetet, a MAMUNESZ-t felvegyék a BIAC tagjai közé.

A társulás hozadékai

A magyar munkaadók egységes nemzetközi képviseletére tett törekvések utóbbi időkben elért sorozatos és látványos sikerei – amely egyértelműen a hazai munkáltatói szervezetek közötti kiegyezés eredménye – a meghatározó európai és nemzetközi szervezetekben elnyert vagy várható tagságok kettős hozadékkal bírnak: egyrészről olyan csatornák nyílnak meg, amelyek révén a hazai érdekképviseletek és végső soron ez által az üzleti élet rálátással és bizonyos mértékű befolyással rendelkezhet az egységesülő Európa és a globalizálódó világ gazdasági döntés-előkészítésére. Másrészről pedig teljesen egyértelművé vált az együttműködő magyar munkaadói szervezetek nemzetközi elismertsége, elvitathatatlanná téve ezáltal bármely hazai vagy nemzetközi partner előtti súlyukat és legitimációjukat.

A munkaadói és gyáriparos szövetségek fontosabb nemzetközi szervezetei
  1. ILO – International Labour Organization – hivatalos tagjai nem szervezetek, hanem országok, ezért az ILO éves konferenciáin az ÉT munkaadói és munkavállalói szervezetei vesznek részt.
  2. IOE – International Organization of Employers – Munkaadók Nemzetközi Szövetsége.
  3. UNICE – Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe; Német tagok: BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) és BDA (Bundesvereinigung Deutscher Arbeitgeber); Osztrák tag: VÖI (Vereinigung der Österreichischen Industrie); Olasz tag: CONFINDUSTRIA; Spanyol tag: CEOE; Francia tag: CNPF (Conseil National du Patronat Française); Török tagok: TÜSIAD és TISK; Brit tag: CBI (Confederation of British Industry); Lengyel tag: KPP (Konfederacja Pracodawców Polskich); Szlovák tag: AZZZ SR; Cseh tag: ZPCR (Zvaz Promyslu a Dopravy Ceske Republiky); Dán tagok: DA és DI; Holland tagok: VNO és NCW; Portugál tagok: AIP és CIP; Svéd tagok: SAF és SI
  4. OPCE – Association of Interprofessional/Businessmen Organisations of European Capital Cities.
    Tagok általában a fővárosok munkaadói szövetségei, ide vették fel a keleti bővítés jegyében a MAMUNESZ-t. A szervezet együttműködik az európai fővárosok nemzetközi szervezetével (UCUE), ahol a főpolgármesterek a tagok.
  5. CEEP – Európai Közszolgáltató Vállalatok Szövetsége.
  6. ICC – International Chamber of Commerce – az ICC 2000-ben Budapesten tartja kongresszusát az ICC Magyar Tagozatának társszervezésében.
  7. BIAC – Business and Industry Advisory Council – az OECD-tagországok szervezete.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem