×

Külföldiek a hazai munkaerőpiacon

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)

 

A külföldiek munkavállalását eddig is szabályozta rendelet, ez azonban nem terjedt ki a külhoni egyéni vállalkozók magyarországi tevékenységére. Egyéni vállalkozók ugyanis az eddigi jogszabályok szerint hivatalosan nem dolgozhattak hazánkban. Ez – az EU-jogharmonizáció részeként – 1999. február elsejei hatállyal megváltozik. Az érdekképviseletek véleménye szerint azonban a magyar vállalkozóknak nincs mitől tartaniuk.

 

A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését a 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet szabályozza. Ennek értelmében – a hazai munkaerőpiac védelme érdekében – külföldiek csak engedéllyel dolgozhatnak Magyarországon. Részükre a munkavállalási engedélyt a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ adja ki. A kérelmet a külföldit foglalkoztatni kívánó munkáltatónak kell benyújtania, mégpedig a munkavégzés tervezett megkezdése előtt 60 nappal (idénymunka vagy 30 napnál rövidebb időre szóló foglalkoztatás esetén 30 nappal előtte). A munkavállalási engedély személyre szól, tehát nem ruházható át másra, és legfeljebb egy évre adható. Az év leteltével meghosszabbítható, de a 60 napos procedúra ekkor sem kerülhető el, csupán a már korábban elfogadott iratokat, másolatokat nem kell újra csatolni.

Hosszadalmas ügyintézés

A kérelemben fel kell tüntetni a külföldit foglalkoztatni szándékozó cég adatait, a külföldi személyi adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét és az alkalmazás részletes indokait. A kérelemhez csatolni kell továbbá a külföldinek a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, annak hiteles magyar fordítását, valamint a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén pedig szintén annak hiteles másolatát, illetve magyar fordítását. A munkaügyi központ 30 napon belül adja meg az engedélyt, ez az időpont azonban lehet rövidebb, illetve – a kérelmező hibájából eredően akár – hosszabb is. Amennyiben minden iratot első körben hiánytalanul megküld a munkáltató, akár egy héten belül is megkaphatja az engedélyt a külföldi foglalkoztatására.

Mivel azonban a központ még számos iratot kérhet pótlólagosan a munkáltatótól a cég működésére vonatkozóan – például cégbejegyzést, tb-törzsszámot, amellyel az adott gazdálkodó legitim működése ellenőrizhető –, sokkal hoszszabb időt is igényelhet. Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a pótlásról szóló felszólításoknak, a központ megszünteti az eljárást – engedély kiadása nélkül! Amennyiben a hivatal kiadja az engedélyt, de a külföldi munkavállalása valamilyen okból mégis meghiúsul, a munkáltatónak öt napon belül be kell ezt jelentenie a munkaügyi központban.

Jellemző végletek

A Fővárosi Munkaügyi Központ 1998-ban 11 ezer külföldi számára adott ki munkavállalási engedélyt. A kérelmek száma azonban ennek a duplája volt – tudtuk meg dr. Szabó Györgytől, az engedélyezési osztály vezetőjétől. A kérelmek aránya 1997-hez képest 25 százalékkal nőtt

A hivatal elsősorban akkor utasítja el a kérelmet, ha a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkanélküli foglalkoztatását visszautasítja a munkáltató. Ezenkívül akkor sem számíthat kedvező elbírálásra a hazai cég, ha a munkakör betöltéséhez szakképesítés szükséges, ám a jelölt ezzel nem rendelkezik. De olyan extrém esetekben sem kap engedélyt a munkáltató külföldi foglalkoztatására, amikor például a kérelemben olyan indokokat sorol fel, minthogy ukrán nyelvtudású kőművesre van szüksége, vagy mongol motívumokat ismerő varrónőre. A tapasztalatok szerint a kérelmek között a két véglet a jellemző: vagy a legolcsóbb, vagy a legdrágább (menedzser) munkaerőt kívánják behozni az országba a munkáltatók. A hazánkban tevékenykedő külföldieknek legalább a fele azonban más módját választja a munkának. Ahelyett, hogy magyar cégeknél helyezkedne el, társas vállalkozást alapít – általában betéti vagy közkereseti társaságot – és önmagát foglalkoztatja. Ezzel általában az itt-tartózkodásukat próbálják legalizálni a külföldiek.

Kivételek

A munkaügyi központ bizonyos esetekben a MüM rendeletben meghatározott szempontok vizsgálata nélkül adja ki az engedélyt. Így többek között az eljárást nem kell végigcsinálnia annak a munkáltatónak, aki nemzetközi egyezményekben meghatározott számú külföldit kíván foglalkoztatni. A legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott külföldi házastársának vagy gyermekének is engedélyezi a központ a munkavállalását, ha legalább öt éve együtt él a külföldivel Magyarországon.

A munkaügyi központ a jogosultság feltételeinek igazolása esetén vizsgálat nélkül adja ki az engedélyt a nemzetközi szervezetek, illetve az általuk megbízott tanácsadó szervezetek által kirendelt szakértőknek és a többségi külföldi tulajdonban levő gazdasági társaság által foglalkoztatni kívánt külföldieknek. A rendelet szerint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői (kft.-k ügyvezetői, bt.-k képviselői, rt.-k igazgatósági tagjai) is mentesülnek az engedélykérés alól, amennyiben csak a cégek képviseletét látják el, s egyéb konkrét munkát nem végeznek. Státushoz kapcsolódóan mentesülnek az engedélykérés alól a Magyarországon tartózkodó menekültek, menedékesek és bevándorlók, amennyiben a befogadóállomáson belül kívánnak dolgozni. Nincs szükség engedélyre a külföldi államnak Magyarország területén működő diplomáciai képviseleténél, illetve nemzetközi hírű felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek által meghívott személyeknek és a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban tevékenykedő személyeknek sem.

Magyarország – 1991-ben vállalt nemzetközi kötelezettségei részeként – 1999. február elsejétől lehetővé teszi a tagországok állampolgárainak, hogy egyéni vállalkozóként, illetve önfoglalkoztatóként itt tevékenykedjenek. Természetesen mindez kölcsönösségi alapon történik, hiszen a 15 uniós országban ugyanettől az időponttól a magyar egyéni vállalkozók is ugyanilyen feltételekkel dolgozhatnak – jelentette ki dr. Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. S bár az Európai Megállapodásnak nevezett Társulási Megállapodás egyelőre csak az EU-országok polgárai tekintetében alkalmazható, a törvény indoklása szerint nem zárható ki hasonló tartalmú nemzetközi kötelezettségvállalás az unión kívüli államokkal sem.

A nemzeti elbánás biztosításának kötelezettsége nem terjed ki olyan önálló vállalkozóként is végezhető feladatokra, mint a mezőgazdasági, az ingatlanra vonatkozó adásvételi, ügynöki, ügyvédi tevékenységek és egyes fuvarozási szolgáltatások.

Egyéni vállalkozók

A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló novemberben elfogadott 1998. évi LXXII. törvény az 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás alapján született. Ez kimondja, hogy ötéves átmeneti időszak után – s ez most járt le – Magyarország és az EU tagállamai kölcsönösen biztosítják egymás állampolgárai számára a nemzeti elbánást. A törvény alapján külföldi állampolgár önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, vagy az általa bejegyzett egyéni cég, illetve önfoglalkoztatás formájában. A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket természetesen a külföldieknek is teljesíteniük kell. A törvény értelmében önfoglalkoztatásnak minősül minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egyészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről maga köteles gondoskodni. A külföldi állampolgár önálló vállalkozása devizabelföldinek, míg az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából az önálló vállalkozó külföldi természetes személynek minősül.

Az új törvény bevezetése maga után vonja néhány jelenleg érvényes törvény megváltozását.

Törvénymódosítások

Így módosul az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvény, a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény, a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény, valamint a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 1998. évi IV. törvény. Ezenkívül az egyéni vállalkozókról szóló törvény változásaival összefüggésben módosítani kell az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI., a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI., valamint a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény egyes rendelkezéseit is. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerint február elsejét követően vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, akinek van magyarországi lakóhelye, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, megfelel az adott szakma követelményeinek és ismeri a magyar nyelvet. A gyógyszerészeket, orvosokat és állatorvosokat érintő törvények módosítása kimondja, hogy a külföldi diplomát honosíttatni kell, tagdíjat kell fizetni, az alapszabályban foglaltakat magukra nézve is kötelezetőnek kell elismerni. Az egyéni vállalkozói törvénytől eltérően viszont a kamarák felvehetik tagjaik sorába azt a kérelmezőt is, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosítása kimondja, hogy írásbeli kérelemre igazolványt kaphat a büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes – magánnyomozók esetében legalább középiskolai végzettséggel rendelkező – magyar állampolgárokon kívül a nemzetközi szerződés alapján külön törvényben feljogosított külföldi állampolgár is.

Vállalkozáson kívül

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1998. évi XXIV. törvény is módosul, mivel bizonyos tevékenységeket továbbra is gazdasági célú letelepedés nélkül végezhetnek a külföldiek hazánkban. Ezek közé tartozik a felsőoktatási intézményeknél folytatott oktatási tevékenység, az előadó-művészet, a szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével), a hivatásos sportolói tevékenység, valamint a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, ügyvezetési tevékenység. (Az építési tevékenységgel kapcsolatban telephely létrehozását is lehetővé teszi a törvény.) Ezenkívül idetartoznak még azok az egyéb üzletszerű gazdasági tevékenységek, amelyek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet teszi lehetővé. Az oktatást és az előadó-művészetet naptári évenként legfeljebb 30 napig végezhetik a külföldiek. Az oktatók és a szakértők pedig nem foglalkoztathatnak alkalmazottat tevékenységük folytatása során.

Inváziótól nem kell tartani

Sem a kormányzat, sem a gazdasági kamarák nem tartanak attól, hogy a törvény hatálybalépését követően az uniós országok állampolgárai tömegesen váltanak ki vállalkozói igazolványokat hazánkban. Ez ellen hat a vállalkozások jövedelmezőségének itteni alacsony szintje, másrészt pedig komoly fékező erő a törvényben előírt magyar nyelv tudása, amely alapfeltétele az engedély kiadásának. A törvényalkotók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez a feltétel – csakúgy, mint az összes többi követelmény – ugyanaz, amit a partnerországok támasztanak majd a magyar egyéni vállalkozókkal szemben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi igazgatója, dr. Vándor Béla mindössze arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi szakképesítés honosítása – amennyiben tömeges méreteket ölt – gondot okozhat. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis csak elvétve fordul elő effajta kérelem. Az egyéni vállalkozói igazolványok külföldieknek történő kiadása, illetve a vállalkozások regisztrálása viszont semmiféle nehézséget nem okozna a kamarának.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem