×

Méretre igazítás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

A gazdaság kisebb szereplői, a kis és közepes vállalatok elfogadják a tervezés szükségességét, de a hosszabb távra szóló stratégiával szemben szkeptikusak. A kis cégek általában arról számolnak be, hogy egy, legfeljebb két évre tudnak csak előre tervezni, hiszen tőkeerejüknél fogva nem is képesek hosszú távú gondolkodást követelő nagyberuházásokra.

 

A kisvállalkozók piaci helyzetüktől függően foglalkoznak stratégiai kérdésekkel. Azok a vállalkozók ugyanis, akik kicsik ugyan, de a piacon régóta jelen vannak, és megfelelő vevőkörrel rendelkeznek, eddig is egyfajta stratégia mentén dolgoztak, és ezután is így cselekszenek. Kassai Róbert vállalkozó, az Iposz alelnöke szerint a stratégia náluk arról szól, hogy miként tudnak megmaradni az egyre erősödő piaci versenyben, hogyan tudnak anyagi és szellemi erőforrásokra szert tenni, hogy versenyképességüket növelhessék. Ez valóban hosszú távú kérdés, amelyet minden körülmények között meg kell oldaniuk. Ám az már kérdéses, hogy miként tudják megvalósítani a stratégiát, megegyezik-e a végeredmény az eredeti elképzeléssel. A bizonytalanság egyik fő oka, hogy a hitelhez jutás a kisvállalkozók számára nagyon nehéz, és a hitel drága, így a stratégiájuk nincs kellőképpen bebiztosítva. A stratégiai tervezés ellen szól az is, hogy a gazdasági környezet, amelyben működniük kell, erőteljesen változik. Módosulnak az adókulcsok, a leírási, a költségelszámolási feltételek, mindez a stratégiai terv alapvető elemét, a jövedelmezőséget gyökeresen átalakíthatja.

Életben maradni

A kisvállalkozók stratégiája így foglalható össze: életben maradni! A kormány most fogadta el a kisvállalkozás-fejlesztési koncepciót, amelyet az érdek-képviseleti szervezetek is támogatnak. Arra számítanak, ha ezt a kormány megvalósítja, a mikrostratégia is sokkal biztosabb alapokon állhat majd. A tapasztalatok szerint egy kisvállalkozó maximum egy évre szóló tervet tud készíteni. Abban az esetben, ha a vállalkozó hitelt igényel, három-öt éves tervet is kell készítenie. Paradox helyzet, hogy a kisvállalkozó azért jut olyan nehezen hitelhez, mert valójában a bank sem hiszi el, hogy ezen a szinten lehet hosszú távon gondolkodni. Az adatok mégis azt mutatják, hogy a kisvállalkozók képesek megalapozott tervet készíteni. Azonban ez a szektor kis tőkével, kis hitellel dolgozik, és ha beruházását hitelből oldja meg, akkor csekély nyereségéből kell fizetnie a magas kamatokat és törlesztési részleteket. Az érdek-képviseleti szervezetek régóta kifogásolják, hogy a rendelkezésre álló hitelek futamideje rendkívül rövid, egy-három év, a viszszafizetés így nagyon nehéz.

A vállalkozó egy éven belüli időszakra néhány éves tapasztalat után nagy pontossággal megtervezheti bevételét, az élőmunka-szükségletet és a költségeket is. A nyereségét azonban nem tudja megtervezni, mivel nem biztos, hogy növekvő költségeit érvényesíteni tudja a fizetőképes kereslettel szemben, amikor hihetetlen gyorsan változnak a külső körülmények.

Figyelni a vetélytársra

A Kisosz főtitkára, Antalffy Gábor szerint is a vállalkozás típusától függ, hogy a vállalkozó érvényesíti-e a stratégiai szemléletet. Úgy gondolja, hogy aki termelőtevékenységet folytat vagy a vendéglátásban dolgozik, annak kötelessége stratégiai tervet készíteni, hiszen vagy beruházási tevékenysége, vagy éppen anyagszükséglete miatt nem nélkülözheti ezt. Azt mindenképpen kalkulálnia kell, hogy milyen árbevételre és költségekre számít, milyen létszámot alkalmaz, és ehhez képest milyen nyereséget realizál. A tervezésnek különös jelentősége van akkor, ha a pénzpiacon kell külső forrást szerezni a beruházáshoz. A Kisosz információi szerint viszonylag magas emiatt azoknak a vállalkozóknak a száma, akik mérlegelik a jövőbeli gazdasági kilátásokat és a várható feltételeket. Jellemző rájuk, hogy legalább egyéves időszakra terveznek, sőt a friss beruházók inkább egy-három vagy egy-öt éves távlatokban is gondolkodnak.

Bizalom a gazdaságban

A stratégia készítésekor a kisvállalkozóknak szembe kell nézniük azzal a lehetőséggel is, hogy terveik a gazdasági változások hektikus mozgása miatt irreálissá válnak. Számos olyan feltétel van ugyanis, amit nem lehet megbecsülni, ilyenek lehetnek a külgazdasági folyamatok, a konkurencia megjelenése a piacon, vagy éppen egy-egy termék életgörbéjének alakulása. Mindezt csak becsülni lehet. A rizikó ellenére egy cég ma már nem lehet meg anélkül, hogy ne végezzen becsléseket saját piacát és várható tevékenységét illetően. A kutatóintézetek által képzett gazdasági indexek is azt mutatják, hogy minél több cég készít stratégiát, annál nagyobb a bizalom a gazdaságban, a túlélési esélyben.

A magyar gazdaság sajátossága, hogy sokan kényszerpályára kerülve lettek vállalkozók, és akik hirtelenjében nem tudtak másba fogni, azok többnyire kereskedők lettek. Ebben az ágazatban jellemző, hogy kicsi a lekötött tőke és az eszköz, a befektetés alacsony, általában bérelt helyiségben működnek. Az ilyen kis boltok mobilak ugyan, de máról holnapra élnek, hiszen piacuk is rendkívül változó az árháború és a nagy bevásárlóközpontok megjelenése miatt. Ôk legfeljebb csak bízhatnak a szebb jövőben, de stratégiát nem építenek. Stratégiát az készít, aki bővíteni kívánja üzletkörét, hálózatát, és ezek általában nem az egyszerű, egy bolttal rendelkező kiskereskedők, akik a termékek viszonylag szűk választékával foglalkoznak.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisvállalkozók az állami stratégiát nem tudják saját maguk számára értelmezni, aminek az a magyarázata, hogy a gazdaság szereplőinek viselkedése, a kormányzati programok és a költségvetés között nincs szoros összefüggés. Azzal egyidejűleg, hogy az állam folyamatosan visszaszorul a gazdaságba, a kisvállalkozók is egyre inkább a gazdasági törvényszerűségekre, a piaci vetélytársakra, pontosabban a róluk szóló hírekre alapozzák stratégiájukat. A kiskereskedő számára például keveset mondanak a költségvetés irányszámai, ezzel szemben messzemenő következtetéseket vonhat le abból, ha egy multinacionális üzlethálózat bejelenti terjeszkedési terveit. A vállalkozókat a központi intézkedések közül legfeljebb az adózási rendszerben bejelentett változások késztethetik stratégiájuk megváltoztatására.

Stabil adórendszer kell

A középvállalkozások szintén a stabil adórendszer szükségességét emlegetik, amikor stratégiai elképzeléseikről szólnak. A 130 dolgozót foglalkoztató szegedi Titán Festékgyártó Kft. igazgatója, Sánta László úgy véli, hogy cégét érzékenyen érintik a politikai döntések miatt elmaradó nagyberuházások, hiszen a Nemzeti Színház építése és a metrófejlesztés is jelentős megrendelésekhez juttathatta volna a társaságot.

Az évi hétmilliárd forintos forgalmat lebonyolító Titánnál természetesen készül éves terv, ezt megkövetelik a piacgazdasági körülmények, de jogszabály is rendelkezik róla. Hosszú távú tervekről azonban csak nagy bizonytalanság mellett szólnak, hiszen a világpiacról érkező információk ellentmondásosak. Ugyanakkor a társaság megpróbál a szakmai információkra hagyatkozva stratégiát készíteni, ennek érdekében a nemzetközi szakmai szövetséghez fordul, amely rendelkezésre bocsátja információs anyagait. A festékipari szakmai információk mellett törekszenek arra, hogy a hazai piacról is tájékozódjanak. Sánta László arról számolt be, hogy a termékeinek tíz százalékát exportáló Titán külpiaci helyzete egyelőre nem tervezhető jól, hiszen amíg Magyarország nem tagja az Európai Uniónak, az EU-országok legfeljebb felvevőpiacnak tekintik Magyarországot. Egyidejűleg súlyos diszkriminációs vámokkal sújtják a magyar termékeket, így a Titán számára nem éri meg exportálni. A társaság abban reménykedik, hogy az EU-csatlakozás után a vámok megszűnnek. Kiszámíthatatlan azonban számukra, hogyan reagálnak erre a potenciális piacok – Ausztria, Németország –, távolabbra ugyanis nem célszerű szállítaniuk a költségek miatt. A közepes cégek számára leginkább égető kérdés, hogy a magyar ipar védelme megoldódjon, ellenkező esetben kiszolgáltatottak az ellenőrizetlen minőségű, olykor a turistaforgalomban beérkező termékekkel szemben.

A Titán stratégiájában felkészült arra, hogy szükség esetén beruházzon, termékszerkezetet váltson, amennyiben a világpiacon átalakul a festékek iránti kereslet.

Tervezés a cégek cégénél

Noha több törvény is meghatározza tevékenységét, nem nélkülözheti a stratégiai tervezést a cégek cége, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. sem. Az ÁPV Rt. munkáját a gazdasági társaságokról szóló törvény, a privatizációs törvény és a mindenkori évi költségvetési törvény is szabályozza. A társaság mégsem viselkedhet mindig valódi tulajdonosként, hiszen csak hozzárendelt vagyonnal rendelkezik. Privatizációs tevékenysége – ahogy' fogy a vagyon – egyre csökken, és egyre nagyobb szerepet kap az ideiglenesen vagy éppen tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelésének feladata. Jegyzett tőkéjét tekintve mintegy 600 milliárd forintnyi vagyon tartozik még az ÁPV Rt.-hez, amelyből 300 milliárd forintnyi a tartós állami tulajdon, a többit pedig a következő évek során értékesítik. A sokrétű szabályozás, amely olykor gátja a rugalmas értékesítésnek, máskor előnnyé válik: a fajsúlyosabb privatizációs lépésekről magának a kormánynak kell döntenie, amely viseli is annak felelősségét.

A privatizáció nagyrészt már lefutott, emiatt indokolt lehet a privatizációs szervezet átalakítása. Ez mindenképpen része az ÁPV Rt. stratégiai tervezésének, hiszen nemcsak formailag, hanem tartalmilag is át kell szabni a szervezet munkáját. Az elképzelések szerint a későbbiekben új szempontok szerint végzik a vagyonkezelést, tulajdonosi szemlélettel kívánják irányítani az ide rendelt cégeket, érdekeltté tenni őket abban, hogy saját stratégiájuk elkészítésekor piaci alapon gondolkodjanak. Nádasy Zoltán, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: hosszú távon valószínűleg külön cégekbe is kell szervezni a tevékenységet, 2000-re mindenképpen át kell alakulnia a privatizációs szervezetnek.

Az ÁPV Rt. éves üzleti tervéről a kormánynak kell döntenie, hiszen ez szorosan kapcsolódik a költségvetési törvényhez. A jövő évi elképzelések szerint a privatizációs szervezet 120 milliárd forint értékű vagyont ad el. Eszerint a privatizálható vagyonrészből mindössze 150-180 milliárd forintnyi marad. A reorganizációra, a válságkezelésre, a szervezeti működésre, illetve a privatizációs költségekre 40 milliárd forintot fordítanak, és a jelenlegi információk szerint ugyanennyit igényelnek a szavatossági és a korábban kötött szerződésekben vállalt kötelezettségek. Az ÁPV Rt. jövőre várhatóan 30 milliárd forintot fizet be közvetlenül a költségvetésbe, illetve egyes központi alapokba.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem