×

Makroszintű bértárgyalások

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

Az Érdekegyeztető Tanács működése óta minden ősszel központi ügy a bértárgyalások megkezdése, illetve a megállapodások megkötése. A megállapodás egyrészt a minimálbérről szól – a tárgyalások végeredményét a kormány rendeletben rögzíti –, másrészt ajánlást ad a keresetek növelésére a versenyszférában.

 

Állandó vita tárgya, hogy a minimálbér meghatározásánál mennyiben kell figyelembe venni a létminimumot, mennyiben lehet megélni a legkisebb összegű munkabérből. Arról már kevesebb szó esik, hogy a munkabérre rakódó terheken túl, illetve azokkal együtt milyen tovább gyűrűző hatással jár a minimálbér emelése, mi annak a hatása a többi munkakör bérfejlesztésére, ha valamennyire is meg akarják őrizni a bér ösztönző hatását.

Az ajánlások iránymutatást adnak a nemzetgazdasági céloknak megfelelő mértékű keresetnövelésre. A középszintű (szakmai, ágazati) és a munkahelyi szintű bértárgyalásoknál ezeket az ajánlásokat célszerű figyelembe venni, de nem kötelező betartani.

A tapasztalat az, hogy az Érdekegyeztető Tanács által ajánlott átlagos keresetnövekedést a valóság meghaladja. 1998. évre 13,5-16 százalék szerepelt az ajánlásokban, míg a háromnegyed év tényadatai 19,2 százalékot mutatnak.

Az 1999. évre vonatkozó bértárgyalások a megszokottnál később kezdődtek meg. Nehezítette a munkáltatók felkészülését, hogy az 1999. évi költségvetés adatai, a személyi jövedelemadó várható változásai, a bértárgyalásokhoz szükséges más konkrét kormányzati elképzelések csak a hivatalos tárgyalásokat megelőző napokban kerültek nyilvánosságra.

Ki mit szeretne

A tripartit tárgyalásoknál az oldalak elképzelései természetesen sokban eltérnek egymástól – hiszen a cél is más –, ami a bértárgyalásokat meghatározza. A munkavállalói oldal kezdeményezi, hogy az 1999. évre érvényes bérmegállapodások minél hamarabb létrejöjjenek. Az 1998. évi tényleges gazdasági folyamatokat, valamint az 1999. évre várható költségvetés és adótörvények változását figyelembe véve, a GDP változásával azonos mértékű, 5 százalékos reálbér-növekedést tartanak indokoltnak a vállalkozási szektorban. Ezért a keresetnövekedés átlagos mértékére 16,5 százalékos ajánlás elfogadását javasolják. Különvéleményként az Autonóm Szakszervezetek további 1,5 százalékos, azaz 18 százalékos átlagos keresetnövekedést kívánnak elérni.

Ismert, hogy az szja 1999. évi változása az alacsony jövedelműekre kedvezőtlenül hat, ezért a munkavállalói oldal javaslatát az átlagos ajánlott mérték mellett még meg kívánja toldani egy abszolút (fix) összegű ajánlással is.

E szerint az Érdekegyeztető Tanács tegyen javaslatot arra is, hogy a vállalkozói szférában a 16,5 (18?) százalékos átlagos keresetnövekedés mellett az évi 500000 forintnál kevesebbet kereső munkavállalók – a reálbércsökkenés elkerülése végett – havi 6000 forint külön keresetnövekedésben részesüljenek. Ez az összeg az általuk 1999. évre javasolt és a jelenlegi minimálbér különbözete.

Az előzőekből következően a minimálbérre tett javaslatuk, havi 25 500 forint, több mint 30 százalékos emelkedés, amit az egész gazdaságban egységesen 1999. január 1-jével javasolnak bevezetni.

További javaslatuk, hogy kezdődjön meg az országos bértarifa kialakítását eredményező tárgyalás is. A gazdaság egészében 3-4 kategória meghatározásával besorolási béreket is állapítsanak meg.

A kormány javaslata szerint a gazdaságpolitika középpontjában a tartós gazdasági növekedés áll, amely a felhalmozási ráta növelésével alapozható meg. Ehhez viszont sem a költségvetési, sem pedig a lakossági fogyasztás nem érheti el a GDP bővülésének ütemét. A kormány szerint tehát a reálkeresetek emelkedésének el kell maradnia a gazdasági növekedés ütemétől.

A kormány elutasító

1999. évre 10-11 százalék éves inflációt vesznek figyelembe, éven belüli csökkenő tendenciával. A keresetekre 13 százalékos bruttó nominális növekedés az irányadó. A költségvetési szférában is ehhez hasonló mértékű az elképzelés, azzal a céllal, hogy a két szféra között meglevő kereseti aránytalanságok ne növekedjenek. A keresetnövelés ajánlott számainál csak középértéket kívánnak meghatározni, maximális és minimális értéket nem.

Ugyanakkor azt elfogadhatónak tartják, hogy a munkavállalók minimális fix összegű keresetnövelési ajánlását az Érdekegyeztető Tanács is fogadja el. Ez az összeg az 1998. és az 1999. évi minimálbér különbsége lehetne.

A minimálbér emelésénél egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy 1999. január elsejével ez az egész gazdaságban egységes összeg legyen. Elfogadják a két szociális partner megállapodását, de véleményük szerint a minimálbér emelkedésének 1999. évben meg kell haladnia az átlagos keresetnövekedést, ezért javaslatuk 16 százalék, ami 22 600 forintos havi összegnek felel meg.

A munkaadói oldal véleménye szerint az 1999. évi gazdaságpolitika és az alapjaként szolgáló költségvetés sok bizonytalanságot tartalmaz. Eltérően érinti a gazdaság különböző vállalkozásait. Foglalkoztatáspolitikai célokat is veszélyeztető átcsoportosítás zajlik le az alacsonyabb munkabéren foglalkoztatók terhére (pl. könnyűipar, kereskedelem), nem számolnak az orosz válság tovagyűrűző hatásával. Az agrártámogatási előirányzatok nem érik el az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírt minimumot sem.

A munkaadók kritikája

A kormány meghirdetett céljai között van a foglalkoztatás növelése, a kis- és középvállalkozások segítése. Ennek érdekében a társadalombiztosítási járulék 39 százalékról 33 százalékra csökken 1999. évben, valamint a 4 százalékos munkáltatói járulék is 3 százalékra módosul.

Ugyanakkor a tételes összegű egészségügyi hozzájárulás 3600 forintra történő emelése, és az annak kompenzációjára szolgáló összeg drasztikus csökkentése, valamint az új, jövedelemarányos befizetési kötelezettség (11 százalék) nem hozza olyan helyzetbe a munkaadókat, hogy a foglalkoztatottság növelése vagy megtartása mellett olyan szociális funkciót lássanak el, amelyben kompenzálni tudják az szja kedvezőtlen változása miatt a bruttó és a nettó keresetek közötti különbség növekedését.

A munkaadói oldal is támogatja az egységes, január elsején érvénybe lépő megállapodások megkötését, de a realitások figyelembevételével a keresetek csak 11 százalékos növelésére tett ajánlást tartja megfelelőnek (korábban a szakbizottságban elfogadta a kormány 13 százalékos javaslatát, ettől a plenáris ülésen visszalépett). A középértékre teendő ajánlás mellett nem fogad el semmilyen abszolút összegre vonatkozó további javaslatot.

A minimálbér bevezetésének egységes időpontját sem tudta a munkaadói oldal elfogadni, mert az agrárium nem tudja teljesíteni – a támogatás egyoldalú felmondása miatt – a minimálbérre való felzárkózást.

A munkaadói oldal véleménye szerint a minimálbérnek lassabban kell növekednie, mint az átlagkeresetnek, ezért 10,25 százalékos javaslatot tett, mely 21 500 Ft-os minimálbérnek felel meg. A korábbi évek álláspontjának megfelelően most sem támogatta, hogy országos tarifabéreket állapítsanak meg.

A tárgyalás

Az eltérő álláspontok az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén sem közeledtek egymáshoz. A kormány a szakszervezeti igényeket túlzottnak minősítette, ugyanakkor a munkaadók érveit sem fogadta el.

Az érdekegyeztetés történelmében volt már olyan év, amikor a keresetnövelés ajánlott mértékében nem sikerült egyezségre jutni, és ezt a partnerek a gyakorlati tapasztalat alapján hiányolták is. A munkabér legkisebb összegében, a minimálbérben azonban minden évben megszületett a megállapodás.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem