×

Új munkaügyi szabályozás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 11. számában (1998. november 15.)

 

A kormány megkezdte A Munka Törvénykönyvének módosítását. Bár a végső változat csak 2001-re készül el, a Szociális és Családügyi Minisztérium addig is számos helyen változtatni kíván a szabályokon. Kérdés persze, hogy ebből mi valósulhat meg rövid és hosszú távon, hiszen a szabályok változásához a kormányzatnak célszerű megszereznie a szociális partnerek támogatását.

 

A tervezett módosítások a hírek szerint egyelőre mindenekelőtt a felmondást, a munkaviszony megszűnését, illetve a leltárfelelősség kérdéskörét érintik. A törvénytervezet szövegét a kormány az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé viszi. Az eddig napvilágra került javaslatokkal kapcsolatban fejtették ki véleményüket a munkaadói oldal képviselői.

Háromnapos betegszabadság

Az OKISZ Magyar Iparszövetség testületi ülésein a betegszabadsággal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy nem szerencsés az a rendelkezés, amely szerint a dolgozó esetleges betegsége első három napját nem köteles orvossal igazoltatni – tudtuk meg Szabó István főigazgatótól. A gyakorlatban ez ahhoz vezetett, hogy a munkavállalók a három napot mintegy fizetett szabadságként értelmezték, s a legváratlanabb pillanatokban használták fel például rendes nyári szabadságuk meghosszabbítására. A munkaadók szerint egészségügyi szempontból is teljesen indokolatlan, hogy valaki csak a betegsége 4. napjától minősüljön hivatalosan is betegnek.

A felmondási idővel kapcsolatos 30 napos védettséggel kapcsolatban – amely a gyesen levő, illetve a közeli hozzátartozót ápoló személyeket illeti – a szövetség azt a véleményt képviseli, hogy az éppen a kis- és középvállalkozói szektor, vagyis a szövetség tagvállalatai számára a leghátrányosabb. Ezek a cégek ugyanis főként a könnyűiparban tevékenykednek, s így alkalmazottaik túlnyomó többsége nő. A munkaadók úgy vélik, a kormányzat szociális problémát varr a nyakukba a tervezett törvénymódosítással. Javasolják, hogy a kormány ezt a kérdést a valódi helyén, vagyis a szociális szférában rendezze.

A rendkívüli felmondás módján szintén változtatni szeretne a szövetség. A jelenlegi törvény szerint a munkavállalónak a felmondási szándékát elegendő 3 nappal előbb bejelentenie. A rövid határidőn túl ezzel a gyakorlattal az is a probléma, hogy nem tudni, kivel kell mindezt közölnie! A közvetlen felettesével? A munkáltatójával? De ki minősül munkáltatónak? A tervezett törvénymódosításba a pontos definíciót is szükséges lenne meghatározni. A szövetség véleménye szerint a 3 napos határidő 8 napra bővítésével már elfogadható lenne a rendkívüli felmondás szabályozása.

Az ideiglenes elbocsátás

A törvényben szükséges lenne meghatározni, hogy azokon a munkahelyeken, amelyeken nem működik szakszervezet, s így nem köthető kollektív szerződés, milyen megállapodásra lépjenek egymással a munkavállalók és a munkáltatók. A szövetség szerint a kétoldalú megállapodásban szerepeltetni kellene többek között az adott vállalatnál érvényes munkaidőt és a túlmunka pontos feltételeit. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásával ugyanis elejét lehetne venni a későbbi munkaügyi vitáknak, s ugyanakkor az esetleges rendkívüli megrendelések teljesítése sem kerülne veszélybe.

A leltárfelelősség kérdését – bár ez főként a kereskedőket érinti, így nem tartozik szorosan az OKISZ hatáskörébe – a szervezet mindenképpen a törvény keretében javasolja rendezni. Ennek módjaként a rendszeres ellenőrzéseket és az anyagi felelősség pontos meghatározását tartja elfogadhatónak. Mint a főigazgató kifejtette, egy évvel ezelőtt már elkészült a munkaadói oldal javaslata ebben a témában, de a parlament mind ez ideig nem foglalkozott vele...

Az MGYOSZ további módosításokat javasol a munkaidővel kapcsolatos rendelkezésekhez. A törvényes munkaidőkeret tartamát például 1 évre növelné, miközben a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó határidőt lerövidítené. A pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályokat szintén felülvizsgálná, akár a kollektív szerződésekre is kiterjesztve. A munkaviszonynyal, illetve annak szüneteltetésével/megszüntetésével kapcsolatban rögzítené a szervezet, hogy munkavégzés hiányában nem is jár szabadság a munkavállalóknak. Az igénybe vehető szabadság kiadásának engedélyezését pedig a jelenlegi 15 helyett legalább 30 napos határidőhöz kötné. További szigorításként a munkaadók differenciált szabályozást vezetnének be arra nézve, hogy hány nap szabadságot engedélyeznek a dolgozóknak.

A munkaadók véleménye szerint szükséges lenne olyan rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi az ideiglenes elbocsátás vagy a munkaviszony szüneteltetésének bevezetését, kombinálva a munkanélküli-ellátás rendszerével. Így például megengedhetőnek tartanák az olyan egyoldalú munkaszerződés-módosítást is, amely garantálja a 3 hónapon belüli újbóli foglalkoztatást.

A Munka Törvénykönyvét indokolt lenne értelmező rendelkezésekkel is kiegészíteni – foglalt állást a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a KISOSZ.

A munkáltatók kiszolgáltatottsága

A szövetség egyébként nagyrészt egyetért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) javaslataival. Mint dr. Pasi Csilla, a KISOSZ jogi főmunkatársa kifejtette: olyan fogalmakat kell meghatározni az értelmező részben, amelyekkel kapcsolatban a gyakorlatban bizonytalanságok érzékelhetők. Ilyen például a jogviszony szünetelése, a munkarendre vonatkozó megállapítások (folytonos, illetve folyamatos munkarend, idényjellegű munka, kiküldetés), valamint a munka díjazásával kapcsolatos fogalmak, mint például a garantált bér. Szintén pontosítani javasolják a reprezentativitás fogalmát a kollektív szerződések hatályának kiterjesztésével kapcsolatban.

A KISOSZ véleménye szerint csak jelentős és meghatározó szervezetek által kötött kollektív szerződés (ágazati kollektív szerződés) hatályának kiterjesztése lenne indokolt. Ezenkívül a szövetség a tervezettnél több diszpozitív, vagyis úgynevezett megengedő szabályt szeretne látni a törvényben, amelyektől a munkaadók, illetve a munkavállalók a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben eltérhetnek.

A szövetség szeretné emellett, ha a törvény egyértelműen rendelkezne arról, hogy a közlési időpont a postára adás ideje, nem pedig a kézhezvételé legyen. A felmondások esetében például perdöntő lehet ennek a kérdésnek a megoldása. A KISOSZ a munkaviszony létesítése előtt kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget írna elő azokban a kérdésekben, amelyek a munkaviszony létesítésére és fenntartására hatással lehetnek. Ezenkívül célszerűnek tartaná olyan munkaügyi nyilvántartás kialakítását, amely az egységes központi társadalombiztosítási nyilvántartási rendszerre épülne. A munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségének ellátását ugyanis jelentősen megkönnyítené, ha a munkaviszony igazolására, a társadalombiztosítási és a munkanélküliek ellátására vonatkozó adatokat egy rendszeren belül közölhetnék. Ugyanakkor a KISOSZ javasolja elhagyni a határozott idő leghosszabb tartamára vonatkozó rendelkezést, s megfontolandónak tartja részletesebb szabályozás kidolgozását arról, milyen esetekben lehet meghosszabbítani a határozott időtartamú jogviszonyt.

Felmondási javaslat

A felmondási tilalmak és korlátozások hatályos szabályainak megváltoztatására tett minisztériumi javaslatokkal a KISOSZ alapjaiban egyetért. A munkáltatók kiszolgáltatott helyzetének megszüntetése érdekében mindenképpen amellett van, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a keresőképtelenség ideje alatti felmondási tilalomra vonatkozó szabályokat. A nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók munkaviszonyának indoklás nélküli felmondása helyett azonban inkább önálló felmondási indokként fogalmazná meg az öregségi nyugellátásra való jogosultság megszerzését. A munkavállalók munkaviszonyának felmentési időszak előtti megszüntetését némiképpen szigorítanák viszont azzal, hogy ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a munkavállaló megfelelően átadta a munkakörét, illetve elszámolt a munkáltatójával. A rendkívüli felmondással kapcsolatos objektív jogvesztő határidőt – 3 nap – mindenképpen indokoltnak tartják bővíteni. Ráadásul megfontolandónak vélik, hogy mindez a különböző munkakörökben differenciáltan történjen.

A minimális felmondási határidőnek elfogadják a szociális tárca által javasolt 15 napot. A jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén a szövetség átalányjellegű kártérítést tartana elfogadhatónak. Ennek mértéke – függetlenül az okozott kártól – a felmondási időre járó átlagkereset összegével lenne megegyező.

A KISOSZ hatályon kívül helyezné a helyettesítéssel, illetve annak díjazásával kapcsolatos szabályokat. Ezenkívül pontosítaná a további munkaviszony, valamint a munkavégzéssel járó jogviszony létesítésével, engedélyezésével, illetve megtiltásával kapcsolatos szabályokat.

A háromnapos betegszabadság intézményrendszerét – az OKISZ Magyar Iparszövetséghez hasonlóan – idegennek érzi a törvénytől, ezért annak eltörlését javasolja. A szövetség a betegszabadsággal összefüggő kérdések rendezését a társadalombiztosítási előírások között tartaná elfogadhatónak.

Kölcsönös tisztelet

Évtizedes problémát oldhat meg a törvény, amennyiben rendezi az elbocsátással járó kérdéseket – fogalmazott a törvénytervezettel kapcsolatban dr. Szabó István, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) ügyvezető igazgatója. A jelenlegi rendelkezések ugyanis megakadályozzák, hogy bizonyos munkáltatók a munkavállalóktól megszabaduljanak. Jelentős lépés lenne előre, ha sikerülne elfogadtatni a szociális tárcának azt a javaslatát, amely szerint a dolgozót már a betegállomány letelte utáni első napon el lehetne bocsátani.

A leltárfelelősséggel kapcsolatban az igazgató szintén egyetértett a szociális tárca által kezdeményezett szigorítással. Mint fogalmazott, a munkaadó tulajdonáért a munkavállaló felelősséggel tartozik, s ennek a törvényben is tükröződnie kell.

A rendkívüli felmondással összefüggő szabályok tervezett megváltoztatása/szigorítása szintén a munkaadók nagyobb biztonságát szolgálná. A háromnapos bejelentési kötelezettség 15 napra történő felemelése elfogadhatónak tűnik az IPOSZ számára.

A törvénymódosítás tervezetével tehát első olvasatban munkaadóként egyetért az ügyvezető igazgató. Viszont a szabályozásból semmiképpen sem lehet kihagyni magukat a munkavállalókat – szögezte le. A törvényben összhangba kell hozni mindkét fél érdekeit: olyan jogszabályt kell alkotni, amely védi ugyan a munkaadókat, de nem sérti a munkavállalók érdekeit sem. Erre annál is inkább érdemes ügyelni, mert a munkaadók más oldalról legtöbbször maguk is munkavállalók, tehát bármikor kerülhetnek olyan helyzetbe, amibe máskor másokat hoznak. A törvény megfogalmazásakor semmiképpen sem célszerű olyan helyzetet teremteni, amibe nem szívesen kerülnének maguk a megfogalmazók sem...

Domi Zsuzsa

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem