×

Sikertelen egyeztetés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 11. számában (1998. november 15.)

 

A kormányzatot sorozatos vádak érték, hogy nem kívánja igazán az érdekegyeztetést. Az Érdekegyeztető Tanács üléseinek halogatása mindenképpen ezt az érzetet keltette, és ha az adótörvényekről végül is november elején összehozott ÉT-ülés eredményeit nézzük, látható: a kormányzat nem feltétlenül kíván mindent megbeszélni a szociális partnerekkel.

 

A munkaadók több mint 30 ponton szerették volna elérni az adótörvények tervezetének megváltoztatását, s ennek soványka végeredménye hat javaslatuk kormányzati elfogadása lett. Ebből is mindössze három indítvány tekinthető érdeminek, mert a másik három szövegmódosítási javaslat volt. Az elfogadott indítványok között van a gáz- és villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás, illetve a szennyvíz-, csatornahálózat beruházási költségeihez fizetett lakossági fejlesztési hozzájárulás áfa-mentessége, a gépjárműadó felső mértékének viszonylag kisebb emelése, valamint a helyi adóknál az építményadó és a telekadó számított érték szerinti adózási módszerénél egy alacsonyabb kulcs – jövőre 0,6, azt követően pedig 1,5 százalék – a kormány 2 százalékos javaslata helyett, ám a helyi adókról szóló javaslatot a kormány visszavonta.

A munkavállalói indítványokkal még mostohábban bánt el a kormányzat. A szakszervezetek képviselői többféle adótábla-javaslatot terjesztettek az ÉT elé, amelyek – indoklásuk szerint – az igazságosabb közteherviselést, a legalacsonyabb jövedelmű dolgozók adókötelezettségének mérséklését szolgálta volna.

Átmeneti engedékenység

A munkaadók egyébként támogatták ezeket az előterjesztéseket, amelyekről Varga Mihály, a kormányzat képviselője az Érdekegyeztető Tanácsban először úgy nyilatkozott, hogy elfogadhatatlanok, viszont utóbb megígérte, hogy a kormány megvizsgálja azokat.

A kétnaposra nyúlt érdekegyeztető tanácsi ülés végén a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára három adótábla-javaslatra szűkítve ígéretet tett azok megvizsgálására. A kormány nevében Varga Mihály úgy nyilatkozott, hogy hajlandók megvizsgálni azokat a javaslatokat, amelyek nem csökkentik a személyi jövedelemadó tervezett, 730 milliárd forintos bevételét, nem változtatnak az adósávok számán, és azon az elven, hogy az adófizetés továbbra is mindenkire kiterjed, vagyis nem vezetnek be újra nullkulcsos sávot a legalacsonyabb jövedelmekre.

Az ÉT-ben elhangzott ígéretnek azonban ellentmondanak Járai Zsigmond pénzügyminiszter utóbb tett kijelentései. A pénzügyi tárca vezetője ugyanis úgy nyilatkozott, hogy szerinte a szociális partnereknek és az Érdekegyeztető Tanácsnak nem kellene az adótáblák kérdésével foglalkoznia. Egyben azt is kijelentette, hogy egyik variációt sem tartja elfogadhatónak a szakszervezetek által kidolgozott adótáblák közül, mert azok ellentétesek a kormány adópolitikai céljaival.

Nem ez volt az egyetlen olyan pont, amelyen közvetlenül az ÉT-megállapodást követően a kormány elállni látszott az ott született állásponttól. A súlyadó kérdésében is visszalépésnek tekinthető, hogy miközben a tanács ülésén elfogadhatónak nevezték azt, hogy a súlyadó eddigi maximális 800 forintos mértéke ne emelkedjen – a kormány által támogatott tervezetben ez 1200 forintra nőtt volna –, az országgyűlési bizottságok előtt a kormány képviselői azonban az 1000 forintos felső határt támogatták.

Kifogások és ellenérvek

Az adótörvények vitájában a munkavállalói oldal kifogásolta, hogy csak igen későn került sor az érdemi egyeztetésre, hiszen az Országgyűlésben már több adótörvény módosításának általános vitáját is lezárták. Ebből következően még a megszületett megállapodások esetében is technikailag nehéz az elfogadott módosítások átvezetése. Azt is kritikával illették, hogy a testület külön tárgyalta az adótörvényeket a munkáltatókat terhelő más elvonásoktól, mint például a társadalombiztosítási járulékok vagy az egészségügyi hozzájárulás, vagy a különféle alapokba kötelező befizetések kérdését.

Mi csökken?

A munkaadói szervezetek úgy látják, hogy az általuk képviseltek szempontjából érdemi adócsökkentésről nem lehet beszélni. Figyelembe véve egyéb foglalkoztatási költségeket is, inkább csak átcsoportosításnak lehet nevezni ami történik, mégpedig úgy, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó munkaadói terhek növekednek, a magasabb fizetésű dolgozók esetében pedig csökkennek. Ez megnehezíti az alacsonyabb bérszínvonalú ágazatok működését, s a munkahelyek megőrzését e szférában.

Személyre szabott átalány

A munkaadók évek óta szorgalmazzák az átalányadózás szélesebb körben történő elterjesztését. Idén konkrét megfogalmazásokban a kezdő vállalkozók esetében szorgalmazták annak lehetővé tételét. A kormányzat ezt az elképzelést nem támogatja, mert nem kívánják annak bővítését vagy általánossá tételét. A kormányzat álláspontja szerint az átalányadót azok választják, akik így kevesebb adót fizetnek, s ezzel nemcsak az adózásban jutnak előnyhöz, de lényegesen egyszerűbbé válik az adóügyintézés is. A pénzügyi kormányzat csak akkor támogatná az átalányadó kiterjesztését, ha mintegy „személyre szabott átalányértékeket" lehetne megszabni.

Ugyancsak nem talált támogatásra a kormányzati oldalon a munkaadói kérés az adókedvezményeknek a kisebb beruházásokra való kiterjesztése, mert úgy vélik: a probléma a kis- és középvállalkozások értékesítési nehézségeiben van inkább.

Magasabb illeték

Az elutasított munkaadói kezdeményezések között volt az illetékek emelése elleni fellépés is. A kormány tervezetében a tételes illetékek közül a gépjárművásárlás illetéke emelkedne 25 százalékkal, illetve az eljárási illetékek növekednének jelentősen. A pénzügyi kormányzat nem ért egyet a munkaadókkal abban, hogy az emelések inflációgerjesztő hatással lennének, már csak azért sem, mert e bevételek az állam szemszögéből csak csekély részt képviselnek. Hasonló sorsra jutott az a munkaadói javaslat is, amely illetékmentessé kívánta tenni az új társasági törvény által a veszteséges cégekre előírt kötelező tőkeemelés cégbírósági bejegyzését. A visszautasítás magyarázata a kormány részéről az volt, hogy nem ez lenne az egyetlen olyan illetékköteles lépés, amelynek megtételét törvény írja elő.

Vevő fizess

Régi fájó pontja a cégeknek az általánosforgalmiadó-törvényben a vevői készfizető kezesség. A munkaadók már ma is túl szigorúnak tartják a szabályokat, amelyek erre vonatkoznak. A kormány azonban azzal érvel, hogy a vevői kezesség rendszere csak akkor működik, hogyha a vevő a konkrét ügyletben az eladó részére nem fizeti meg az adóval növelt ellenértéket, miközben adólevonási joga megnyílik. Vagyis, vonják le a következtetést a pénzügyi kormányzat képviselői, a vétlen vevőket nem sújtja ez az intézkedés, csak azokat érinti a kezesi helytállás, akik nem fizetnek szállítóiknak. Azért is elvetik a munkaadók ez irányú kérését, mert az európai szabályozás is hasonló.

Nem fogadták el ugyanakkor az európai normákra való hivatkozást annál az ugyancsak visszatérő munkaadói kérésnél, hogy változtassák meg a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésére vonatkozó mai szabályokat, hiszen azok ellentmondanak az áfa-törvény logikájának és gyakorlatának is. A munkaadói érdekképviseletek szerint a behajthatatlan követelések áfáját is visszaigényelhetővé kell tenni. A kormányzati álláspont szerint azonban az 1996-ban megszüntetett ilyen típusú visszaigénylés ismételt engedélyezése indokolatlan lenne.

Szigorú szabályok oldása

Az adózás rendjéről szóló törvény évek óta kifogásolt vonása, hogy az számos, az adózó által nem értelmezhető, az adózó kiszolgáltatottságát növelő meghatározást tartalmaz. Ilyen például az, hogy „jó erkölcsöt sértő", vagy „a jog nem rendeltetésszerű gyakorlása". A munkaadók álláspontja szerint egy törvénnyel szemben alapkövetelmény, hogy az pontosan határozza meg, mi a jogkövető magatartás és mi nem az. A pénzügyi kormányzat ezzel szemben azzal érvel, hogy e fogalmakat a Polgári Törvénykönyv is ismeri, s a jogalkalmazásban elengedhetetlenül szükségesek.

A készpénzfizetés korlátozásából az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése után annyi maradt, hogy meghatározott öszszeg fölött a készpénzzel fizetőnek a fizetés tényét jelentenie kell az adóhatóságnak. A munkaadói oldal véleménye szerint ez gyakorlatilag nem más, mint a korlátozás ismételt becsempészése az adózás rendjéről szóló törvénybe. Ezért is szorgalmazták annak törlését, de ezt is sikertelenül.

Az általános megbízólevél

Fájó pontja a vállalkozásoknak, hogy az adóhatóságnak adott általános megbízólevél bevezetésével, illetve annak engedélyezésével, hogy a revizorok az adózó jelenléte nélkül is ellenőrizhessenek a cégeknél, jelentős sérelmet szenvedhetnek el. A kormány szerint azonban e jogosítványok szükségesek a hatékony ellenőrzéshez, hiszen az adózók sok esetben székhelyükön, illetve telephelyükön kívül is őriznek az adózással összefüggő eszközöket, iratokat. A megbízólevél hatályának kiterjesztése tehát szükséges ahhoz, hogy ezeket az eszközöket és iratokat is megvizsgálhassák. Ugyanakkor a kormány felfogása szerint az adózók jogvédelmét garantálja, hogy az adókötelezettséget érintő tényeket és adatokat elsődlegesen az adózó vagy képviselője jelenlétében kell ellenőrizni.

Az Érdekegyeztető Tanács első őszi, komolyabb ülése a legjobb szándékkal sem minősíthető sikeresnek, hiszen a szociális partnereknek elenyésző számú és súlyú kérdésben sikerült megállapodásra jutni. Ennek ellenére korai lenne messzemenő következtetéseket levonni akár az érdekegyeztetés mechanizmusára, akár a kormányzat és a szociális partnerek viszonyára vonatkozóan. Nem szabad elfelejteni, hogy valójában ez az első igazi találkozás volt az Orbán-kormány képviselői és a munkaadói, illetve a munkavállalói szervezetek között az Érdekegyeztető Tanács keretében. Valószínűleg a kormányzati tényezőknek is át kell tekinteniük viszonyukat a testülethez, mint ahogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteknek fel kell mérniük azt, hogy miként érvényesíthetik a jövőben valós társadalmi súlyukat.

A. P.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem