Védőeszközök használata

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Idén több a szabálytalanság

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A munkaruha és egyéni védőeszközök hazai piaca teljesen átrendeződött az utóbbi években. E termékek gyártása és forgalmazása egyre biztosabb üzletnek tűnik, hiszen jogszabályban határozzák meg, hogy a munkáltatónak mikor kötelező egyéni védőeszközzel ellátni a dolgozót. Az előírások betartását a munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések során számon is kérik. A gyártók, forgalmazók között rendkívül éles a verseny, és a piacon csak az marad talpon, aki korszerű, jó minőségű termékkel van jelen a piacon, s azt elfogadható áron kínálja.

 

A Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) rendszeresen ellenőrzi az egyéni védőeszközökkel összefüggő jogszabályok betartását. Egyéni védőeszközök használatának szabálytalansága miatt a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az első fél év során 2744 esetben hoztak határozatot, ami a tavalyi 1854 esethez képest tetemes növekedés - mondta Battlay Ákos, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség osztályvezetője.

Tapasztalatok szerint az egyéni védőeszközök használatának mellőzése leginkább az építőiparban jellemző. Az építőipari munkások például nemigen kedvelik és nem is viselik például a kötelezően előírt védősisakokat. Az építőiparban jellemző baleset a leesés, ami szakemberek szerint a zuhanást gátló eszköz - a különféle övek - hiányából, használatuk elmulasztásából adódik. Pedig korszerű, minden igényt kielégítő zuhanásgátló védőeszközöket lehet a piacon beszerezni, amelyek különösebben nem gátolják a dolgozót a mozgásban. Gyakran előfordul az is, hogy az építőipari munkások nem megfelelő cipőt használnak. Tipikus baleset, hogy tornacipőben dolgozván szögbe lépnek, s ez néha súlyos sérüléssel jár.

Ágazati sajátosságok

A vendéglátóiparban a csúszásmentes talpú védőcipő használatát mulasztják el leginkább. Jellemző még, hogy a konyhában dolgozók a mosogatásnál az előírt vízálló kötényeket, csizmákat, kesztyűket egyáltalán nem hordják. A hegesztők pajzsot ugyan használnak, de hegesztőszemüveget már nem mindig viselnek munka közben. A lánghegesztők ha fel is veszik a védőszemüveget, jellemző módon nem a szemüveg sötét részén, hanem a világosabb felén néznek át. Az ívhegesztők közül sokan elmulasztják felvenni a hosszú szárú hegesztőkesztyűt. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint előfordul, hogy kéznél van az egyéni védőeszköz, de fel a dolgozók nem veszik. Ez egyrészt a munkavállalók kényelmi szempontjaira, nemtörődömségére vezethető vissza, másrészt pedig az illetékes munkairányító, a művezető nem követeli meg kellő határozottsággal a védőeszközök használatát. Ugyanakkor a felügyelők találkoztak már olyan esetekkel is, amikor a munkaadók egyáltalán nem adtak védőeszközöket a munkavállalóknak. Ráadásul egyre gyakoribb az is, hogy a kisvállalkozásoknál nincsenek tisztában az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó előírásokkal, munkavédelmi szabályokkal.

A munkaadóknál a költségkímélési szempontok is közrejátszhatnak abban, hogy adnak-e egyéni védőeszközt vagy sem. A munkavállaló pedig, aki még tudja is, hogy kellene védőeszközt használnia, nem mer reklamálni, mert az állásával játszik.

Mindent összevetve tehát, a dolgozók egyrészt nem szeretik hordani a védőeszközöket, másrészt a munkáltatók nem gondoskodnak a megfelelő eszközről. Teszik (illetve nem teszik) ezt annak ellenére, hogy a felügyelők a törvény szerint sok esetben szabnak ki munkavédelmi bírságot. A bírság pedig 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet. Jó, ha a munkaadók tudják: a bírságot akkor is a munkáltatóra szabják ki, ha a szabálytalanság a munkavállaló hibája miatt következik be. A munkavállalót legfeljebb munkájának felfüggesztésére kötelezik.

Minősítő bizonyítvány beszerzése

A védőeszközök minősítő bizonyítványát az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet munkabiztonsági főosztályának termékbiztonsági osztálya adja ki. Enélkül a védőeszköz nem egyéni védőeszköz. A minőségi bizonyítvány beszerzése valamennyi forgalmazott és felhasznált védőeszközre kötelező. Hazai gyártású eszközök esetében ez a gyártó, külföldi védőeszköz esetében az importáló kötelessége. Egy minősítő dokumentumon persze több védőeszköz is szerepelhet. Szakemberek becslése szerint a Magyarországon forgalomban levő védőeszközök fajtáinak száma 2000-3000 között mozog. Az utóbbi időben, 1989-től számítva folyamatosan növekszik a hazai piacon található egyéni védőeszközök választéka.

Eőri Tiborné, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet osztályvezetője szerint a növekedés egyik oka az import erőteljes felfutása, a jó minőségű védőeszközök iránti hazai igény növekedése. Vannak olyan eszközök, amelyeket Magyarországon egyáltalán nem gyártanak, ugyanakkor használnak olyan egyéni védőeszközöket is, amelyet kizárólag itthon állítanak elő.

Engedélyek kiadása

A szabványokra támaszkodva döntenek egy-egy bizonyítvány, engedély kiadásáról. A szabvány lehet nemzeti vagy külföldi. Az osztályon leginkább a nemzeti szabvány előírásait veszik figyelembe a döntés meghozatalakor. A szabványok egyébként lehetnek hazai kidolgozású szabványok, de a védőeszközökre vonatkozóan több az európai normák alapján átvett előírás. A következő időben ennek ellenére még sok, európai normák alapján kialakított szabványt kell átvenni.

A szabványok alkalmazása nem kötelező. A minősítés alapjául viszont ezek szolgálnak. Ha a szabványtól valaki el akar térni, akkor rendkívül bonyolult adminisztrációs eljárás várna rá, neki kellene igazolnia azt, hogy a szabványba foglaltakkal egyenértékű biztonságot valósít meg. Ezt azonban kevesen vállalják.

Bizonyító okirat

A minősítő bizonyítvány kiadásakor az osztályon a terméket biztonsági vizsgálati jellel látják el, amelyen szerepeltetik a típusszámot (szakmai jelet), a gyártó, importáló nevét, a kiadott minősítő bizonyítvány számát. Az OMMF leplombálja az etalonként beadott terméket, amelyet a gyártó vagy importáló köteles megőrizni, ezzel is bizonyítva, hogy ezek alapján jogosult a nevezett védőeszköz gyártására. A leplombált etalont a gyártás befejezését követően tíz évig az engedéllyel együtt kötelesek megőrizni.

Ellenőrzési statisztika
A Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) első félévi összesítése szerint a munkabiztonsági és a munkaügyi szabályok betartását 23555 munkáltatónál ellenőrizték. Érdemi intézkedést 86222 esetben tettek, egyéb intézkedéseket pedig 4580 esetben foganatosítottak. A munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzések során a felügyelők 4751 esetben indítottak szabálysértési eljárást, a kiszabott pénzbüntetés 41 millió 161 ezer forintot tett ki. Munkavédelmi bírságot 34 millió 740 ezer forint értékben, 139 esetben szabtak ki az ellenőrök. Munkaügyi bírságot 1966 esetben állapítottak meg, ennek értéke meghaladta a 279 millió forintot is. Külföldi munkavállaló miatti befizetésre 279 esetben kötelezték a munkaadót a felügyelőség ellenőrei, ennek értéke meghaladta a 122 millió forintot.

A speciális eseteket elemezve érdemes megemlíteni, hogy több mint 9000 esetben függesztették fel a munkavégzéshez alkalmazott gép használatát. A felügyelők ellenőrzésük során több mint négyezer esetben tiltottak el dolgozót a további munkavégzéstől.

A munkabiztonsággal összefüggő ellenőrzés során a legtöbb intézkedést a munkavédelmi eszközök veszélyessége miatt hozták a felügyelők, az esetek száma meghaladta a 29 ezret. A munkahely és üzem állapota miatt 8581 esetben intézkedtek a munkaadóknál. A technológiai fegyelem megsértése, a felülvizsgálat elmulasztása miatt megtett érdemi intézkedések száma meghaladta az ötezret. A létesítési előírásokat több mint 4000 esetben szegték meg a munkaadók. A foglalkoztatás-egészségügyi feltételeket 3121 esetben nem tartották be. Az egyéni védőeszköz hiánya a munkabiztonsági ellenőrzés során 2965 esetben fordult elő. Munkabalesetek kivizsgálása miatt 945 esetben intézkedtek a felügyelők. A munkavédelmi ismeretek hiánya miatt 727 esetben, nem megfelelő szakmai képesítés miatt pedig 609 esetben fordult elő hiba. Munkabiztonsági ellenőrzés során 2180 szabálysértést és 139 munkavédelmi bírságot állapítottak meg a felügyelőség munkatársai.

A munkaügyi ellenőrzés során meghozott intézkedések között munkabér miatt 8112 esetben intézkedtek a felügyelők, ez 37,4 százalékot tett ki a munkaügyi intézkedések között. Munkaszerződések hiánya, leplezett munkaszerződés miatt 5648 esetben intézkedtek a felügyelők. Jelentősnek mondhatóak a munkaidő, pihenőidő, túlmunka, szabadság témakörében meghozott intézkedések is. Igazolások kiadásának elmulasztása miatt 1415 esetben, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség hiánya miatt 943 esetben intézkedtek az ellenőrzések során a munkaügyi felügyelők.

A külföldiek illegális alkalmazása 290 esetben fordult elő az ellenőrzés során. Ritkán, de előfordult nők, fiatalkorúak alkalmazása meg nem engedett munkakörökben. Szakszervezeti ügyek miatt 23 esetben léptek fel a felügyelőség munkatársai.

Külföldi vizsgálat

A hatóság abban az esetben tagadja meg a minősítő bizonyítvány kiadását, ha a vizsgálat nem teljes körű arra a védelmi képességre, amire a kérelmet beadták. Ugyanis a kérelmező határozza meg, hogy mire kéri a minősítő bizonyítványt, hiszen egy-egy terméknek sokféle védelmi képessége lehet.

Külföldről származó vizsgálati jelentést a hazai hatóság csak akkor tud elfogadni, ha azt olyan intézmény állította ki, amely jogosult erre. Az intézménynek a jegyzőkönyvben kell hivatkozni a notifikált státusára. Ha csak kiad egy ismert intézet vizsgálati jelentést, de az erről szóló jegyzőkönyvben ezt nem szerepelteti, nem hivatkozik a státusára, akkor nem fogadják el. Ugyanis előfordulhat, hogy más minőségében adja ki az ismert intézet a vizsgálati jelentést.

A gyakorlatban előfordul az is, hogy az adott termékre nem teljes körű engedélykérelmet adnak be, vagy más terméket csatolnak a dokumentációhoz. Ilyenkor nem lehet a terméket és a jegyzőkönyvet egymáshoz rendelni. Fontos az is, hogy a külföldön kiadott vizsgálati jelentésben ugyanaz a cikkszám szerepeljen, mint amire idehaza kérik az engedélyt. Előfordul az is, hogy a külföldi jegyzőkönyvnek lejár a határideje, és erre nem figyelnek oda a kérvényt beadók a hazai engedélyeztetés során.

Eőri Tiborné úgy véli, az utóbbi időben a cégek egyre ritkábban adják be hiányosan a szükséges dokumentumokat, ugyanis a rutinosabb minősíttetők a procedúra előtt érdeklődnek. A hivatal ilyen esetekben tanácsot, szakmai információt ad. Aránylag sok a stabil, régi minősíttető a hazai piacon.

A védőeszközök minősíttetését megelőző vizsgálati szakaszban (polgári szerződés alapján) lehet leginkább megállapítani, hogy az adott termék alkalmas-e védőeszköznek. Ezért OMMF-engedélyt már nemigen kérnek olyan termékre, amely nem állta ki a vizsgálatok próbáját. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a munkáltató nem minősített védőeszközt ad a dolgozójának. Ennek egyik oka lehet, hogy nem helyesen mérték fel a veszélyeket és az ártalmakat, a másik pedig az, hogy nincs pénz a megfelelő védőeszközre.

Engedélyeztetésre mostanában már egyre inkább korszerű termékeket adnak be. A mostani védőeszközök szebbek, kényelmesebbek, és több veszély ellen adnak védelmet, mint elődeik. A piaci verseny következtében a gyártók a védőeszközöket alaprendeltetésükön túl mind több kiegészítő funkcióra is alkalmassá teszik. Mindazonáltal minden munkahelyen jó védőeszköz természetesen nincsen.

A MUNKAVÉDELMI ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁROZATOK 1998. I. FÉLÉV
  Munkavédelmi hiányosság felszámolására előírt intézkedések száma Felfüggesztett gépek száma Eltiltott dolgozók száma Államigazgatási intézkedések száma összesen
Technológiai fegyelem megsértése 5116 460 46 5622
Munkaeszköz biztonságának hiánya 20 270 8059 0 28 316
Munkahely, üzem állapota 8017 301 0 8318
Létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírások 3856 129 0 3985
Munkabalesetek kivizsgálása 913 3 0 916
Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok 4716 141 0 4857
Egyéni védőfelszerelések hiánya 1217 1 1656 2874
Szakmai képesítések hiánya 263 0 327 590
A munkavégzésre vonatkozó szabályok ismeretének hiánya 622 0 84 705
Az alkalmazás, foglalkoztatás egészségügyi feltételei 877 0 2148 3025
Egyéb 2925 69 25 3037
Összesen 48 792 9163 4290 62 245

Szabályzat is kell!

A munkáltatókat törvény kötelezi arra is, hogy munkavédelmi szabályozást is kell készíteniük. A szabályozásban meg kell határozni, hogy munkavédelem szempontjából milyen veszély vagy ártalom van jelen, és kinek milyen védőeszközt adnak. Az engedélyes védőeszközökről a Munkaügyi Közlönyben lehet tájékozódni, ezenkívül az OMMF saját nyilvántartásából is szokott ajánlani a hozzájuk forduló felhasználóknak. A munkáltatók rendkívül széles választékot találhatnak. A védőeszközök ára változó. Egyszerű kesztyű 200 forint körül van, védőruha lehet akár 5-10 ezer forint is. Komoly légzésvédő rendszer pedig akár 100 ezer forintba is kerülhet.

A munkáltatók egy köre komoly minőségi igényeket támaszt a védőeszközökkel szemben. Például meghatározzák, hogy milyen legyen a védőruha színe, alakja, fazonja, tekintettel arra, hogy ezeknek a munkáltatóknak a dolgozói a civil életben is megfordulnak, ezért nem mindegy számukra, hogy milyen benyomást keltenek. Ilyen esetekben a védőeszköz nemcsak védelmet nyújt, hanem a munkáltató esztétikai igényének is megfelel. Gyakran lehet tapasztalni, hogy ezek a vállalatok saját monogramjukat is ráíratják a védőeszközökre.

A magyar védőeszköz-ellátás sokat változott az utóbbi években. A hazai gyártók köre szűkült az import miatt, de az igazán jelentős, jó minőségű védőeszköz-gyártók talpon tudtak maradni. A hazai cégek próbálják követni a nemzetközi trendeket, és saját fejlesztéssel is előállnak.

Divattervezők szerepe

A nagyobb védőeszközgyártó cégek igénybe vesznek szakavatott divattervezőt, kis cégeknél viszont a főszabász egyben a fazon megálmodója is. A védőruhákat akár utcai viseletként is lehet hordani. Például az ELMŰ a dolgozókat megkérdezve, kifejezetten célirányosan fejlesztette ki a téli védőkabátokat, amelyeket az utcán is viselnek.

Magyarországon a munkaadók megszokás alapján is eldönthetik, hogy adott terméket munkaruhának használnak-e. Taxatíve ugyanis nincs meghatározva, hogy mi számít munkaruhának.

Az Ergonett Rt. munkaruha-kereskedéssel foglalkozó társaság munkaruha-kínálatát részben a kereslet alakította ki. Standard választékot ajánl azoknak, akik még nem döntötték el pontosan, mit is akarnak vásárolni munkaruhán belül, ugyanakkor berendezkedtek arra is, hogy a vásárlók egyedi igénnyel is jelentkezhetnek.

Nincsenek könnyű helyzetben a munkaruhát beszerzők, hiszen nincs országos hálózattal rendelkező munkaruházati kereskedelmi lánc, leginkább a nagyobb városokban alakítanak ki munkaruhaboltot az ebben az üzletágban fantáziát látó kereskedők. A tisztán munkaruhát árusító boltok hálózata sem jellemző, mint a korábbi években, hanem a vegyes profilú kereskedésen belül foglalkoznak munkaruha-értékesítéssel is.

A védelmi szempont mellett a kereskedők és gyártók egyaránt a komforthatást tartják a legfontosabbnak. Ezenkívül persze jó, ha a ruha kényelmes. Színekkel, paszpólokkal meg lehet azt oldani, hogy a termék divatos legyen a munkaruha jellegének változtatása nélkül. A piac igényeit csak úgy lehet gyorsan kielégíteni, ha mindig kéznél van egy alapmodell.

A minőségtanúsítás

Az egyik legnagyobb és számos eszköz gyártásában piacvezető Vektor Rt.-nél határozottan állítják, hogy ma már minőségtanúsítás nélkül nem lehet megélni a munkaruhák és védőeszközök piacán. Vezetőik úgy vélik, a hazai piacon azzal érték el előkelő helyüket, hogy nagyon hamar felismerték az ISO-rendszer bevezetésének szükségességét. Versenyelőnyüket növeli, hogy kevés ISO-rendszerben dolgozó munkaruhagyártó van a hazai piacon.

A munkaruhagyártás egyik újdonsága a védőruhák komfortossá tételét nagyban segítő, az úgynevezett Gore-Tex Membrane anyag. A Gore-Tex Membrane alkalmazása főleg szabad téren tartózkodás esetében rendkívül előnyös, mert nem izzad bele a test, egész nap lehet viselni. Ugyanakkor esőben sem ázik át, és relatíve olcsó. A tűzoltóruhákba is beledolgozták a Gore-Tex Membrane anyagot, mert a tűzoltók által használt ruhának a vízzel és a vegyi anyagokkal szemben is ellenállónak kell lennie.

Munkaruháknál is nagyon fontos szempont, hogy jó minőségű, színtartó, mérettartó alapanyagból készüljenek. A Vektor munkaruhái ugyan drágábbak a kevésbé kidolgozott termékeknél, de a cég filozófiája szerint a jó minőségről nem szabad lemondani. Például egy háromsoros varrással ellátott nadrág, amelyhez külön varrógép kell, sokkal tartósabbá teszi a terméket, mintha csak egyszer varrták volna végig.

Pekár Erzsébet
Védőeszköz vagy munkaruha?
A munkáltató kötelezettsége, hogy ellássa a dolgozót a megfelelő munkaruhával és egyéni védőeszközzel. Kérdés azonban, mi a különbség a kettő között, hiszen a hiányuk eltérő jogkövetkezményekkel jár.

Az egyéni védőeszköz munkavédelmi kategória. Az egyéni védőeszköz-juttatás munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A védőeszköz fogalmát a 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet határozza meg. Eszerint egyéni védőeszköz az olyan eszköz vagy berendezés, amelyet egy személy visel vagy hord, és ezáltal megvédi a használóját egy vagy több egyidejű veszélyforrás hatásától. Egyéni védőeszköz az a nem védő funkciójú eszköz is, amelyet akár eltávolítható, akár eltávolíthatatlan módon kapcsolnak a védőeszközhöz. Egyéni védőeszköznek kell tekinteni továbbá a védőeszköz cserélhető részét is, amely elengedhetetlenül szükséges a kifogástalan működéshez, és kizárólag az adott védőeszközhöz alkalmazható. A felsorolt dolgok azonban csak abban az esetben egyéni védőeszközök, ha azokra az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség minősítő bizonyítványt adott ki.

Nem minősül védőeszköznek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott, a sportolás közben használt védő funkciójú eszköz, még akkor sem, ha egyébként megfelel a fent írt feltételeknek.

A munkaruha ezzel szemben sokkal egyszerűbben definiálható. A Munka Törvénykönyve szerint, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató munkaruhát köteles biztosítani a munkavállalónak. A munkaruha-juttatás adómentességével kapcsolatban kiadott 1995/219. APEH-iránymutatás ebből vonta le azt a következtetést, miszerint csak azt lehet tekinteni munkaruhának, amely arra szolgál, hogy megvédje a munkavállaló ruházatát az adott munka elvégzésével járó nagymértékű szennyeződéstől vagy elhasználódástól.

Az szja-törvény szerint adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök (ITJ 69-99-26). Nem minősül adóköteles természetbeni juttatásnak ugyanakkor az a kifejezetten jelmezszerű öltözet (pl. kosztümös színielőadások jelmezei, szállodai portás, pincér, sportjátékvezető közvetlenül e tevékenységhez kapcsolódó öltözete), amely jellegénél fogva nem alkalmas köznapi viseletre. A munkáltató költségként számolhatja el a törvény 1. számú mellékletében felsorolt munkaruha, védőruha, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költségét, amennyiben az részben sem szolgálja a dolgozó személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését. V. K.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.