Terhelésátcsoportosítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Az adótörvények tervezett változásai

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kormány szeptember végén benyújtotta az adótörvények módosításának egy részét a parlamentnek. Olyan alapvetően fontos törvénymódosítások benyújtását, mint a személyijövedelemadó- törvény, a helyi adókról szóló, valamint a gépjárműadóról szóló törvény - az önkormányzati választások utánra halasztotta. Cikkünkben a lapzártáig rendelkezésre álló módosítástervezetek legfontosabb momentumait ismertetjük.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény

A kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérő szerződéseit az adókonzekvenciák tekintetében minősíti a tervezet, de nem definiálja, mit ért szokásos piaci ár alatt, s emiatt az ügyletek minősítése szubjektív lehet.

Az adókikerülés korlátozására, az adókijátszás lehetőségének visszaszorítására hivatkozva a törvényjavaslat az adózás valamennyi területére kiterjedően mondja ki, hogy „Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés, vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése." A rendelkezés célja nyilvánvalóan a közelmúlt értékpapír- és szövetkezetirészjegy-üzleteinek s az ahhoz hasonló konstrukcióknak az ellehetetlenítése, ami természetesen akceptálható cél, a probléma azonban nem tekinthető megoldottnak, hiszen ezzel nem lehet a törvények adta hézagokat kitöltöttnek minősíteni, mert a törvény betűje helyett a törvény szellemére hivatkozni csak akkor jogállami kategória, ha azt bíróság is jóváhagyja. Rendkívül veszélyes vizekre evez a törvényalkotó azzal, hogy a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén becsléssel is megállapíthatóvá teszi az adó alapját, ugyanis a rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítását nem bíróságra, hanem arra az adóhatóságra bízza, amelyiknek természetes érdeke az adóalap szélesítése.

A törvénytervezet adónak minősíti a továbbiakban a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási alapok javára teljesítendő kötelező befizetéseket is. Ezt ugyan az adó- és járulékbeszedés egy szervezetbe történő integrálásával indokolja, de széles rétegek véleménye szerint ez a társadalombiztosítás államosításának és fokozatos felmorzsolásának első lépését jelenti.

A törvény hatálya a jövőben kiterjed a kormány-, illetve miniszteri rendeletekben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásokra is.

Adószámmegadás

Bejelentési kötelezettséget ír elő a tervezet - a magánszemélyek közötti ügyletek kivételével - az ötmillió forintot, kapcsolt vállalkozások esetében az egymillió forintot meghaladó, készpénzben fizetett teljesítésekre, ezzel felélesztve az Alkotmánybíróság által hatálytalanított emlékezetes rendelkezést.

A továbbiakban be kell jelenteni a földhivatalnak a visszterhes ingatlanátruházáskor (magyarul az ingatlan eladásakor) az eladó adószámát. Ha nincsen ilyenje, akkor az illetékhivatal az adóhatóságtól kéri annak megképzését. E rendelkezés egyértelműen az ingatlanadó kivetésének megalapozását szolgálhatja, hosszabb távon összekapcsolva az adóadatbázist a földhivatali adatbázisokkal. Ekkor viszont felmerülhetnek alkotmányossági aggályok is.

Az adókötelezettséget érintő változások bejelentésénél a tervezet felszámolja a párhuzamosságot, mely a kamaráknak és a cégbíróságoknak történő bejelentési kötelezettségek életbelépése miatt létrejött. Így az adóhatóság számára csak azokat az adatokat kell bejelenteni, amelyekről a cégbíróság és a kamarák nem értesítik.

Vélhetően nem kevés vita, sőt veszekedés származik majd abból a rendelkezésből (ha életbe lép), hogy ha a magánszemély nem közli az adóazonosító jelét, a munkáltató és kifizető a kifizetést annak közléséig meg kell tagadja. Nagy a valószínűsége annak is, hogy - főleg az alkalmi munkák esetében - ez is lökést adhat a feketefoglalkoztatásnak, mert foglalkoztatónak és munkavállalónak egyaránt egyszerűbb lesz a zsebből zsebbe fizetés, mint az adószám beszerzésének procedúrája.

A törvényjavaslat pontosítja a rendelkezéseket, és megszünteti a kétszeres adminisztrációt azáltal, hogy kizárólag a költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylését nem minősíti adóbevallásnak, magát a támogatás igénylését viszont igen.

Búcsú az összesítő bevallástól

Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, biztosítóegyesület számára - ha nem vállalkozik - az adóévet követő év február 15-ig lesz ezentúl kötelező bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.

Változik az adó és a költségvetési támogatás bevallásának rendje. Ennek legfontosabb momentuma, hogy megszűnik az új információkat már nem tartalmazó ún. összesítő bevallás intézménye. A forgalmi adó bevallási rendszere 1999. január 1-jétől oly módon egyszerűsödik, hogy a legkisebb forgalmú adózói kör számára éves gyakoriságú lesz az adóbevallási kötelezettség, e kört az anyagi jogi szabályozás (tehát az általános forgalmi adóról szóló törvény) határozza meg. Így tehát havi, illetve negyedéves bevallást az arra kötelezettek, míg éves bevallást azok adnak be, akik évközit nem kötelesek.

Több szempontból megkérdőjelezhető az a tervezett változás, mely szerint az adóhatóság nyilatkozattételi felhívására az adózó ezentúl nemcsak a felhívásban konkrétan megnevezett másik adózó szerződéseiből, nyilvántartásaiból megismerhető információk kiadására kötelezhető (ami szintén nem aggálymentes rendelkezés), hanem a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók felhívásban megjelölt köréről. Az indoklás szerint ez arra szolgál, hogy az adózók könyveikben szerepeltetik-e azokat a beszerzéseket, amelyeket pl. a nagykereskedőktől, diszkontáruházaktól szerzett információk szerint ténylegesen teljesítettek. Egyfelől megfogalmazható a rendelkezéssel szemben ellenérzés abból a szempontból, hogy üzleti titkokat sérthet, másfelől nagy valószínűséggel nem éri el célját, hiszen azok, akik vásárlásaikat el akarják titkolni, ismerik vagy megismerik a rendelkezéseket, s számtalan módját lelik meg kijátszásának. Pusztán bonyolultabb lesz az ügymenet.

Nemzetbiztonsági vizsgálat

Rendkívül aggályosnak minősíthető az a tervezett intézkedés, mely szerint a jövőben az adótitokról a nemzetbiztonsági szolgálatot is lehet tájékoztatni. Nem jelent garanciát az a feltétel sem, hogy azt csak a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett írásbeli megkeresésre lehet megtenni, hiszen ismert a hivatali rend, a főigazgatók az előterjesztéseket nagy többségében aláírják. A jelenleg érvényben lévő szabály a szervezett bűnözést illetően megfelelő eszközöket ad a bűnüldözők kezébe, míg a tervezett gumiszabály akár politikai zsarolásra is felhasználható. Összeadva ezt azokkal a tervezett rendelkezésekkel, melyek a tb nyilvántartásaival való összekapcsolást is lehetővé teszik, a személyiségi jogok védelme igen nagy mértékű csorbát szenvedhet. Kevéssé valószínű, hogy az adatvédelmi biztos e rendelkezéseket jóváhagyólag tudomásul veszi.

Tovább szélesítené az adóhatóság jogosítványait, hogy a próbavásárlást, leltárellenőrzést, illetve az adókötelezettséget érintő tények, adatok, körülmények vizsgálata esetén elég lenne az alkalmazott jelenléte, nem lenne szükséges az adózóé. Helyszíni ellenőrzést pedig az adózó, illetve meghatalmazottja jelenlétének hiányában két hatósági tanú jelenlétében is meg lehet kezdeni. Ez azonban az adózók jogainak olyan nagymérvű korlátozását jelenti, ami megkérdőjelezi e szabály bevezetésének jogosságát. Mivel a rendelkezés a becslési eljárás kiterjesztését hivatott megalapozni, egyáltalán nem mindegy, hogy az adózó érdekeinek jogos védelméhez milyen törvényi garanciákat kap. Ugyanis a tervezett rendelkezés szerint „a becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni", és be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén 12 napra, ismételt előfordulásnál 60 napra felfüggeszthető az adózó tevékenysége. Márpedig ezek olyan szankciók, melyeknél nagyon megalapozott indokok és megfelelő jogorvoslati lehetőségek szükségesek. A megfogalmazott szabályok pedig nem tartalmaznak előírásokat sem az elfogadható indokok, sem az adózók jogai vonatkozásában.

Adatok elektronikus úton

Meglehetősen kétséges azon szabály bevezetésének jogszerűsége is, mely szerint az adófizetésre kötelezett személy járandóságát, követelését a munkáltatótól, kifizetőtől, szerződéses partnertől be lehet hajtani. Ez ugyanis nehezen illeszthető bele a polgári jog szerződéses jogról alkotott szabályai körébe.

A törvényjavaslat a korábbi évek ez irányú próbálkozásaihoz hasonlóan, ismételten megnyitná azt a lehetőséget, hogy az adóhatóság - kormányrendelet szerinti feltételeknek megfelelően - az adózókat az adóbevallás és adatszolgáltatások elektronikus úton történő szolgáltatására kötelezze.

Már az átmeneti szabályok között szerepel, de nem lebecsülendő jelentőségű az a tervezett intézkedés, mely lehetővé tenné a járuléktartozások beszedésével, behajtásával kapcsolatban az APEH járulékigazgatóságai számára a TAJ-szám ismeretét. Márpedig ez a két rendszer összekapcsolhatóságát teremti meg, s ezzel kimeríti az alkotmányellenesség kritériumát.

A bevallási gyakoriságok tekintetében kétségkívül az ésszerűség irányában mozdult el a javaslat, mint már említettük, éves adóbevallási kötelezettsége csak azoknak az adózóknak lesz, akik (amelyek) havi vagy évközi bevallásra nem kötelezettek. Mind az adózónak, mind az adóhatóságnak egyszerűsítést jelent, hogy ezentúl az adóhatóságnak nem kell nyilvántartani a 100 forintot el nem érő jövedelemtartozást, vagy -visszatérítést.

Helyeselhető az a javaslat is, hogy az éves áfabevallás időpontja megegyezzen az egyéni vállalkozói bevallásokra előírt időponttal, kiegészítve azzal a lehetőséggel, hogy gyakorított elszámolást is lehessen kérni.

Összefoglalva: Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény a tervezet szerint igen jelentős mértékben változna. Kétségkívül tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket, de jellemzően olyan esetekben, amikor az adóhatóság is „jól jár" vele, azaz felesleges többletmunkát szüntet meg a maga számára. Egyebekben legfőképpen a hatósági jogkörök szélesednének, így a becslés lehetőségei is. Sok helyütt korlátozó jelleggel avatkoznának be a személyhez fűződő jogok körébe. Különösen igaz ez a tb feladatainak az APEH-hoz telepítésével kapcsolatban. Összességében, úgy tűnik, erőteljes törekvés nyilvánul meg a tervezetben a hatósági túlhatalom irányában.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény

A gazdasági társaságok átalakulásáról szóló új törvény az átalakulással kapcsolatos vagyonátadásokat abban az esetben mentesíti az adó alól, ha a törvény másként nem rendelkezik. Mivel az áfatörvény a megszűnés esetére - bizonyos feltételekkel - adókötelezettséget ír elő, az áfatörvény módosítási javaslata rendelkezést tartalmaz a jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos vagyonátadások adó alóli mentesítéséről.

A törvényjavaslat kiiktatja az időközben megszűnt szabványokra történő hivatkozásokat, ezért néhány definíciót (számla, nyugta, értékpapír stb.) újrafogalmaz.

Az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy, illetve azok örökösei a szerzői jogvédelem alá tartozó szellemi alkotás, valamint azzal rokon tevékenységek körében a tárgyi adómentesség és az általános szabályok között választhat.

Térítés nélkül

A javasolt szabályozás szerint a termékimportnál és az ún. importszolgáltatásoknál az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság időpontja egybeesik, ezáltal a saját nevében rendelő adóalanynál lényegében összevezethető, ami likviditási könnyítést jelent a korábbi szabályozással szemben.

A termékimport után megfizetett adó levonhatósága tekintetében egyértelművé válik, hogy a kivetett adó megfizetése a határozat meghozatalával válik elismertté, ugyanis az adó megfizetése a vámbiztosíték számlán lévő összeg megbontásakor, az áfabevételi számlára történő átkönyveléssel valósul meg, s a határozat meghozatalával válik nyilvánvalóvá. Ez igen hátrányos az adózóra nézve, hiszen az előzetes befizetés a vámbiztosíték számlára az áfafedezetét is tartalmazza. Lényegében tehát a hatósági munkák idejére az állam használja - térítés nélkül - az adóalanyok pénzét.

A vevői készfizetői kezesség szabályai tovább szigorodnak. Ezentúl nem csupán a tartozásukat ki nem egyenlítő vevők készfizetői kezessége létezik majd, hanem akkor is él az intézkedés lehetősége, ha a vevő engedményezéssel szerzett követelés vagy vagyontárgy beszámításával rendezi tartozását.

A bevallások rendjében javasolt változtatás következtében annak az adóalanynak, amelynek (akinek) a tárgyévet megelőző évi tényleges bevétele nem haladja meg a 3 millió forintot, csak éves adóbevallást kell tennie. Ha a tárgyévet megelőző év pozitív előjelű adójának összesített összege az 1 millió forintot meghaladja, havonta, ha ennél kevesebb, de bevétele 3 millió forintnál több, akkor negyedévente kell adóbevallást adnia. Az új szabályozási elvek szerint a bevallások rendjét az Art. helyett az áfatörvény szabályozza.

Új besorolási rend

Ismeretes, hogy az európai normákhoz való igazodás jegyében változik a besorolási rend. Az ITJ, METJ, SZATJ helyett a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni, míg a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) vonatkozásában marad a régi rend. Ez meglehetősen komoly változás, igen sok gondot jelent majd a gazdálkodók számára, míg „beállnak" az új szabályokra.

Igen jelentős változások következnek be az előbbiek következtében az áfa-törvény mellékleteiben is. A legfontosabb az 1. sz. melléklet, mely a kedvezményes adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások új listáját jeleníti meg, és tartalmazza a nulla adómérték alá sorolt termékkört is. A besorolási alapelvek lényegében nem változtak, de a régi és az új rendszer eltéréséből fakadóan mégis sor került néhány adókulcs-változással járó átsorolásra. Egyrészt bővült a kedvezményes adókulcsba tartozó termékek listája (pl. eü. műanyag és gumigyártmányok köre, gyógyászati segédeszközök), másrészt szűkült a nulla adómérték alá tartozó termékek listája olyan gyógyszeralapanyagok vonatkozásában, melyek nem csak a gyógyszergyártásban használatosak.

Összefoglalva: Az általánosforgalmiadó-törvény módosításának tervezete, néhány kifogásolható momentumtól eltekintve (s leszámítva, hogy a behajthatatlan követelésekre jutó áfa-visszaigénylését a továbbiakban sem engedi meg) alapvetően elfogadható, a korábbi évek konzisztenciára törekvő hagyományait élteti tovább.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek különös szabályairól szóló törvény

A jövedéki adó EU-konform szabályozását ez év elején vezették be, az azóta eltelt idő igazolta mind a rendszer működésével, mind a bevételek nagyságával kapcsolatos várakozásokat. Ezért a módosítás során nagyobb lélegzetű változtatásokkal az előterjesztő nem él. Elsősorban az adómértékek „valorizálása" és kisebb pontosítások végrehajtása a megjelölt cél. Ez utóbbiak sorába legfeljebb az a változás nem illeszthető bele, amely a végrehajtás alá eső vámtartozások behajtását, a tb-tartozásokhoz hasonlóan, az adók módjára behajtandó, ezáltal az APEH által beszedhető tartozások közé emeli.

Emelés

A javaslat az ásványolajtermékek tételes jövedéki adóját átlagban mintegy 11 százalékkal, a tervezett jövő évi infláció mértékével emeli, de ezen belül a motorbenzinek adóját ennél nagyobb mértékben, az ólmozatlan benzin esetében 12,9 százalékkal, az ólmozottnál 13 százalékkal.

Az alkoholtermékek átlagos adóemelése 10 százalékos mértékű. Kivétel ez alól a gyümölcspálinka és a borpárlat adója, amely 20,6 százalékkal nőne. Ez utóbbit a nemzetközi kötelezettségek fokozatos teljesítésével indokolják.

A pezsgő és a köztes alkoholtermékek adótétele átlagosan 11 százalékkal nő, a söré csak 9,5 százalékkal.

A cigaretták adószintje jelentős mértékben elmarad az Európai Unióban előírtaktól (57 százalék helyett 41 százalék), ezért - még az esetleges derogáció mellett is - átlagot meghaladó adóemelés szükséges. Ez 1999-re 16 százalék lenne.

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszatérítés mértéke a gázolaj adójának emelésével arányosan, 11 százalékkal emelkedik, mondja a törvénytervezet indoklása. Ám - úgy tűnik - a kincstár nem tagadja meg önmagát, ugyanis ha a két tétel arányát kerekítve adjuk meg, akkor ez tényleg így van, de a pontosabb számítás megmutatja, hogy az adó-visszatérítés növekedésének aránya azért valamivel kisebb (az adóé 10,095, a visszatérítésé 10,060 százalék), nehogy a termelő járjon jobban.

A termékazonosítás - az áfatörvényhez hasonlóan - itt is áttér az ITJ-ről a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazására.

Összefoglalva: Ha az adómértékek emelése nem is örömteli, de - leszámítva a benzinüzemanyagokat, melynek még inflatorikus hatása is prognosztizálható - elfogadható.

Az illetékekről szóló törvény

A változtatás fő vonalai a következőkhöz kapcsolódnak:

  • a vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek,
  • a fiatalok első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény,
  • a gépjárműszerzési illeték és
  • az államigazgatási és bírósági eljárási illetékek.

A változások terjedelme nem túl nagy, de annál jelentősebb.

A javaslat szerint korlátozódna a cserét pótló adásvételhez fűzött illetékalap-kedvezmény. Mindenekelőtt csak magánszemélyekre vonatkozna, s azok közül is csak azokra, akik más lakástulajdonnal nem rendelkeznek. (Illetőleg ha igen, azt egy éven belül eladják.) Ezentúl öt éven belül csak egyszer lehet a kedvezményt igénybe venni.

Természetesen e rendelkezéssel nem lehet egyetérteni, hiszen az amúgy is nehézkes lakásmobilitást tovább gátolja, olyan fékeket is beépítve, melyek az életszerű helyzetek követését lehetetlenítik el. Szignifikáns bevételi többletet viszont nem eredményez.

A jelenleg az ingatlanalapok, főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók és ingatlanok pénzügyi lízingjét, vállalkozók ingatlanszerzéseire érvényes 2 százalékos illeték alkalmazásának feltételeit a javaslat szigorítaná. Először is a főtevékenység igazolását pontosítja, de ami fontosabb, hogy a 2 százalékos illeték alkalmazására csak akkor adna lehetőséget, ha az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül az ingatlan értékesítésre vagy lízingelésre kerül. Ez elvileg tényleg gyorsíthatja az ingatlanforgalmazást, de várható hatásként felmerülhet az árszínvonal növekedése is.

A gépjármű ún. átírási illetéke köbcentiméterenként 8-ról 10 forintra emelkedne. Az ebből származó bevételt 2 milliárd forintra prognosztizálják, azonban azt a kárt nem mérik fel, amely az átírások elmaradásának nyilvánvaló növekedéséből fakad.

Drága fellebbezés

A kormány programjával összhangban a fiatalok otthonteremtéssel járó illetékterhének enyhítésére az egyébként járó illeték 50 százalékáig, de legfeljebb 40 000 forintig terjedő kedvezményt biztosítanak a 35 év alatti fiatalok 8 millió forintot nem meghaladó értékű első lakásvásárlásához. E rendelkezés természetesen támogatandó, ha a lakásgondok megoldásában csupán igen kis előrelépést jelent is.

A legnagyobb léptékű változásokat az államigazgatási (közigazgatási) hatóságok és bíróságok eljárási illetékeinél tervezik. Az általános tételű eljárási illeték 50 százalékkal, 1000-ről 1500 forintra emelkedik. A fellebbezési illeték a duplájára emelkedne, értékhatárai a másfélszeresükre. A felügyeleti intézkedési kérelem illetéke 5000-ről 7000 forintra nőne. Ugyan azok az illetékek, melyeket az eljáró államigazgatási szervek jogsértése miatti eljárásokban történő jogorvoslatok során fizetni kell nem emelkednek, de ennek ellenére feltételezhető, hogy az emelésnek ki nem mondott célja az ismételt eljárások számának visszaszorítása, függetlenül azok indokoltságától.

A tárgyi illetékmentességek köre némileg kibővül (a nemzeti és etnikai kisebbségekkel összefüggésben).

A bírósági eljárások illetéke is módosul, részben a bírósági szervezeti változásokkal összefüggésben. A változások világossá teszik, hogy a fellebbezési, felülvizsgálati eljárások illetékét akarják nagymértékben megemelni.

Cégnyilvántartás

Komoly mértékben emelkednek a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékének értékhatárai. Például jogi személy esetén (ugyan az alsó határ 100 000-ről 60000 forintra csökken, de a felső határ a duplájára, 300 000-ről 600 000 forintra nő). Ugyancsak duplájára, 5000-ről 10 000 forintra nő az illeték az induló vagyon nélkül bejegyezhető cég esetén, míg furcsa módon a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél nem változik.

Duplájára emelkedik a cégnyilvántartásban bejegyzett adatok változásának bejelentésére vonatkozó illeték is. Ez annál is logikátlanabb, mert éppen az állam érdeke lenne a gazdálkodókat abba az irányba terelni, hogy a cégnyilvántartás aktualizálása kötelezettségének minél inkább eleget tegyenek. Az illetéknövekedés pedig értelemszerűen ez ellen hat.

Változik (magyarán nő), és nem csekély mértékben a jegyzett tőke felemelésének, illetve a vagyonnövekedés bejegyzésének illetékhatára is.

A cégkivonat, cégbejegyzés, cégmásolat elkészítésének illetéke szerencsére nem változik.

Növekszik a speciális eljárások illetéke is. Ezek közül a legjelentősebbek az iskolai bizonyítványok, oklevelek, valamint azok másolatának, másodlatának kiállítási illetéke, amely 400 forintról 1500 forintra nő, a névváltoztatási kérelem 5000-ről 10 000 forintra történő illetékemelése, az építési hatósági eljárások illetékének jelentős emelése.

Összefoglalva: Az illetéktörvényben foglalt illetékmértékek egy része olyan nagyságrendben nő, melyet nem indokolnak sem elmaradt illetékemelések, sem a megnövekedett eljárási költségek. Különösen abban az időszakban nem lehet elfogadható ilyen növekedés, mivel a kormányzat azt deklarálta, hogy a közterhek nőni nem fognak. Ennek nem ellensúlya a fiatalok első lakáshoz jutási illetékkedvezménye, tekintettel arra, hogy nagyságrendjében a közelébe sem érhet annak, amennyivel a többi illeték növekszik.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény

A társaságiadó-törvény módosításánál szerencsére figyelembe veszik a stabilitás követelményeit, ezért mértékében, módszereiben alapvető változás nem következik be. Érdeminek a közhasznú társaságokra (az átalakulásokkal összefüggésben), a külföldön tevékenységet végzők adózására, valamint a három- és tízmilliárd forint feletti, termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósítók adókedvezményének feltételrendszerére vonatkozó változások tekinthetők.

A fogalommeghatározások körében kerül sor a KSH ITJ-használata helyett a Harmonizált Rendszer, illetőleg a vámtarifaszám-hivatkozások bevezetésére. Itt próbálják újra definiálni az Alkotmánybíróság által megsemmisített tb-önkormányzatok igazgatásáról szóló törvények miatt az országos érdek-képviseleti szervezeteket. Ez azonban - úgy tűnik - nem haladja meg azokat a kifogásokat, melyek az ominózus, megsemmisített meghatározásban fellelhetők voltak. Így vélhetően ezt a javaslatot módosítani kell.

Aprólékosan meghatározza a javaslat, hogy mit kell érteni külföldön tevékenységet végző alatt. Erre elsősorban a külföldiek olyan hazai társaságok iránti alapítási igénye miatt van szükség, amelyek kizárólag külföldön tevékenykednek.

Pozitív irányú módosítás, hogy a vállalkozási övezetek fejlődésének előmozdítása érdekében az ott újonnan üzembe helyezett épületek értékét 10 év alatt vonhatják le adózás előtti eredményükből a vállalkozások.

Befektetési adókedvezmények

A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben és a magas munkanélküliséggel sújtott megyékben 3 milliárd forint feletti, illetve a térségi korlát nélkül 10 milliárd forint feletti, termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmény feltételrendszerében szereplő létszámnövekedést a jelenlegi szabály helyett (a viszonyítási alap az üzembe helyezést megelőző év) a szakaszos üzembe helyezés és a betanítás elősegítése érdekében, választási lehetőség biztosításával, viszonyítási évként a beruházás megkezdését megelőző évet lehet tekinteni.

Ez kedvező változás, de természetesen nem helyettesítheti azt, hogy igazi kedvezményt az értékhatár nagymértékű leszállítása jelentene.

A törvénytervezet melléklete az értékcsökkenési leírások vonatkozásában rendezi az ITJ-ről a Harmonizált Rendszerre történő áttérést, gondoskodva arról is, hogy - átmeneti rendelkezésekkel biztosítva - az esetleges eltérések miatt az adózónak ne kelljen a már üzembe helyezett tárgyi eszközeinél az adóalapnál figyelembe vehető leírását megváltoztatnia.

Összefoglalva: A társaságiadó-törvény változásai kétségkívül nem olyan terjedelműek, melyek az attól elkívánt stabilitást veszélyeztetnék.

A megismert adótörvény-tervezetek egy része konstruktív szellemben, jó színvonalon fogalmazódott meg, tartózkodva az adóalanyok további terhelésétől, míg másik részéről (pl. Art., illetéktörvény) ezt nem lehet elmondani. Mindenesetre az adórendszer változásairól autentikus munkaadói véleményt mondani csak akkor lehet, ha megismerhetővé válik a személyi jövedelemadó, a helyi adók és a gépjárműadó-törvények módosításainak, nota bene az 1999. évi költségvetésnek a tervezete is.

Várkonyi Júlia

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.